Kisalföld logö

2017. 04. 25. kedd - Márk 10°C | 21°C Még több cikk.

Kelendő Bedőék kenyere

Sokan sokféle házias kenyérre esküsznek. A Bedő pékség rajongói tábora is napról napra nő. Talán azért is, mert egy igazán nagy üzletlánc is polcaira tette a régi recept alapján készülő kenyeret.

Bedő Szilárd termékeit már háromszor kóstolhatták meg a Gyerekegyetem hallgatói. Egyszer sem maradt meg a több száz pékáruból egy darab sem. Volt, amikor az előadásról valaki kisurrant az ajtón és kolléganőnknek annyit mondott: „Van még abból a finomságból? Ha lehet, egyet még ennénk."

Családi hagyomány

Bedő János vagy négy évtizedig dagasztotta már hajnalonta a tésztát, készítette a kenyeret sokféle pékségben, amikor egy nap a kemencéből kihúzott óaranybarna cipókon először olvashatta: Bedő Jani kenyere. Ennek tizenöt éve. Bedőéknél most már régóta a fiú, Szilárd a Jani. Két pékség Ménfőcsanakon, az egyik legalább százéves, valamikor fával, szénnel fűtötték, amikor kihúzták kemencéjéből az illatozó kenyeret, lovas kocsi vitte el onnan a boltokba. A másik pékség mai, korszerű a kemencéje. Ez utóbbit Bedőék maguk építtették. A régi pékséget bérli a család, mint ahogy azt is bérelte, amelyikben 1993-ban Abdán elkezdte a vállalkozást. Abdáról ment aztán haza a család Ménfőcsanakra, először csak a régi kispékségben dolgozott, ám azt rég kinőtte. A mai forgalmukhoz azonban szükségük van Bedőéknek mindkét üzemre. A Bedő pékségnél tizenöt pék dolgozik, öt autó szállítja ki a termékeket, kenyérből naponta 2500 kilót, aztán persze zsemlét, kiflit, finomárut is készítenek, a búzakenyéren kívül rozskenyeret, leveles tésztát. A családi vállalkozás száztíz győri és Győr környéki üzletbe szállítja termékeit, van a családnak két saját üzlete is, s lesz rövidesen egy harmadik is.

Az apa nyomdokain

Bedő János péknek tanult, negyvenhárom évig gyakorolta a mesterséget, dolgozott Pannonhalmán, győri pékségekben. Tizenöt éve még bővében a vállalkozó kedvnek és a férfierőnek is. A felesége azt mondja, hogy a férje volt a fej, az indulás és a cég alapjainak szilárd lerakása az ő érdeme. A feleség éppen tizenhat éves, amikor már a Gardénia Csipkefüggönygyár munkása. Huszonkilenc évig készítette a sokféle függönyanyagot, a Panamára emlékszik, kézimunkaanyagok kerültek ki a keze alól, a hálós zsákanyagok. Akkor szállt ki a csipkeszövői munkából, amikor saját sütőüzemi vállalkozásba kezdett a család. Bedőné nagyra tartja és értékeli férjét, őt viszont Szilárd fia magasztalja. Az anyja a mindenes – így a fia –, egyszerre van két helyen, ő fogja össze a dolgokat. Munkaköre „kötetlen", kora reggeltől késő estig tart. Bedőék egyetlen gyermeke, Szilárd a győri Mayerben érettségizett, ám a szakmában egyetlen napot sem dolgozott. Amit a pékmesterségről alapjaiban tudni lehetett, azt elsajátította apjától, hiszen gyerekkorától a pékségekben élt. Éppen végzett, amikor állást lehetett volna és kellett volna választani és a munkát apja kínálta. A pékszakmát persze hivatalosan is kitanulta, mestervizsgát is tett.

 

Kovásszal készült, jó lisztből, semmiféle adalékanyagot nem használnak hozzá. Az édesanya és fia, akinek neve már márkavédjegy. Fotó: Szük Ödön

 Hagyományos magyar recept

Bedő Szilárd azt mondja, hogy az asztalra kerülő mindennapijuk, Bedő Jani kenyere a leghagyományosabb magyar kenyér, s ha van, ennyi a titka. Kovásszal készül, jó lisztből, semmiféle adalékanyagot nem használnak hozzá. Az üzem hajnali 4 órakor indul, dagasztás, aztán a tészta szakajtókba kerül, három és fél, négy óra múlva szedhetik ki az első kenyereket a kemencéből, egy sütéssel kétszázharminc kilót, aztán napközben már rövidül az idő, kétóránként szedik ki a friss kenyeret, naponta hét-nyolc sütéssel számolnak. Bedő Szilárd a család már maga építette pékségénél lakik, így aztán számára olyan nem létezik, hogy hazamegy. Nagy hátrány, hogy valójában sohasem képes teljesen kikapcsolódni, ám előny is származik előbbiből, ha bármi gond lenne, ő mindig ott van. A vállalkozásnál dolgozik Szilárd társa, Eszter is, akivel iskolás koruk óta tart a kapcsolatuk, s annak már tizennyolc éve.
Mennyire taksálná cége értékét? – kérdeztem Bedő Szilárdot. – Más számára sokkal kevesebbre, mint magunknak – hangzott a válasz. A magyarázat hozzá, mert számukra nagyon nagy az értéke, hiszen kenyérkereső helyük, aminek biztonságát az garantálhatja, hogy őrzik a Bedő Jani címkés kenyerek minőségét olyannak, amilyennel annak idején elkezdték a vállalkozást. Az ifjú cégvezető megfogalmazásával a Bedő pékség ma már kicsinek nagy, nagynak pedig kicsi. Naponta, minden egyes sütéssel vizsgáznak vásárlóik előtt. Kovásszal készül, jó lisztből, semmiféle adalékanyagot nem használnak hozzá. Az édesanya és fia, akinek neve már márkavédjegy.

Olvasóink írták

  • 6. Nagy János 2008. március 06. 15:33
    „Csatlakozom mind az 5 hozzászóláshoz, valóban a régi idők
    ízét idézi. Én minden nap Győrben a belvárosban a Sarló közben
    vásárolom meg”
  • 5. Somogyi Ildikó 2008. március 06. 07:24
    „Rendszeresen ilyen kenyeret vásárolok én is. Valóban a legfinomabb kenyér!”
  • 4. mirror 2008. március 05. 15:20
    „hol lehet kapni? megkostólnám...”
  • 3. G.Renike 2008. március 05. 14:06
    „Nem kell reklám, csak meg kell kóstolni. A KENYÉR.”
  • 2. Boróka 2008. március 05. 14:01
    „Több éve Sopronban élek ugyan, de valahányszor Győrbe utazom, sosem térek haza "Bedő" kenyér nélkül. Számomra a "mindennapi" kenyerünkből ez jelenti a LEG-et!!”
  • 1. fogyasztó 2008. március 05. 11:40
    „Hát Ők igazán megérdemlik a jó szót. Aki egyszer evett már a Bedő kenyérből, az nem fog többet "gazdaságos" kenyeret venni a multiknál. További jó munkát kivánok nekik !!!
    Jó étvágyat”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Angliában keresik a magyar orvosokat

Az elmúlt időszakban számos magyar orvos vállalt külföldön munkát. Olyannyira, hogy ha a folyamat… Tovább olvasom