Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 22°C Még több cikk.

Jövőre hiány lehet kukoricából

Az elmúlt öt év leggyengébb kukoricatermése ígérkezik idén a megyében, de az itteni gazdák áldhatják a sorsot, az ország más tájain ugyanis a még súlyosabb aszály miatt sokkal rosszabb a helyzet. Jövő tavaszra hiány lehet tengeriből.
"A csapadékos július mentette meg a kukoricánkat. Bár egy darabig még abban reménykedtem, hogy hektáronként legalább a nyolctonnás termésátlagot elérjük, az augusztusi rendkívüli aszálynak köszönhetően most már csak hat tonnára számítok" – mondta a Kisalföldnek Bőhm Csaba, a Bőnyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet elnöke tegnap. A szakember szerint ez 30–40 százalékos kiesést jelentene a tavalyihoz képest.

A bőnyi szövetkezet hektáronként hat tonna körüli kukoricatermésre számít, ami megfelel a megyei átlagnak. Felvételünkön Mészáros Péter termelésirányító. Fotó: Mészáros Mátyás
A bőnyi szövetkezet hektáronként hat tonna körüli kukoricatermésre számít, ami megfelel a megyei átlagnak. Felvételünkön Mészáros Péter termelésirányító. Fotó: Mészáros Mátyás

A megyében ennél valamivel jobb a helyzet. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának friss termésbecslése szerint hektáronként csaknem 6,2 tonna tengerit aratnak majd le ősszel, ami ugyan ötödével elmarad az elmúlt évi adattól és 2007 óta a legalacsonyabb érték, az ország nagy részét azonban az itteninél sokkal nagyobb szárazság sújtotta, így a veszteség is nagyobb lesz.

Raskó György agrárközgazdász éppen ezért kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy "a kisalföldi gazdák mázlisták", a várható hat tonna feletti termésátlag pedig "egészen elképesztő".

Szerinte az országban hektáronként nem aratnak négy tonnánál többet ebből a terményből, s a tavalyi csaknem nyolcmillió tonna helyett talán ha négy és fél millió tonna kerül a magtárakba. A legsúlyosabb a helyzet az Alföld egyes részein, valamint a Fejér és Tolna megyében található Mezőföldön.

A szakember úgy látja, a rossz termés garantálja a magas árakat, amelyek jelenleg 67–68 ezer forint/tonna körül mozognak, szemben az egy évvel ezelőtti 46–47 ezerrel. Mindez azt jelenti, hogy térségünkben 420 ezer forint bevételt hozhat a kukorica hektáronként, miközben a ráfordítások Raskó György szerint nem haladhatják meg a 250 ezer forintot – azaz errefelé a tisztes haszon garantált. Hozzátette: az árak jövő tavaszra akár a 80 ezer forintot is elérhetik, addigra ugyanis jelentős hiány alakulhat ki a magyar piacon.

"A várt négy és fél millió tonna kukorica nem fedezi az ország szükségleteit, miután a mennyiség negyedét már lekötötték külföldre, harmadát pedig felvásárolják az etanolgyártók. Így két-két és fél millió tonna marad, ami fele-kétharmada a szükségesnek.

A hiány akkor lehet kisebb, ha a magas takarmányárak hatására sok sertéstartó felhagy a hizlalással, amire sajnos nagy esély van" – magyarázta Raskó György. Hangsúlyozta: az igazi vesztesek végső soron a húsipari cégek lehetnek, mert a gyenge fizetőképes kereslet miatt a húsárakban legfeljebb tízszázalékos drágítást lehet majd érvényesíteni.

A tavaly őszi és az idei tavaszi aszály megviselte a már betakarított szárazföldi kultúrákat is. A végleges adatok szerint hektáronként 3,86 tonna búza termett a megyében idén, ami 2003 óta a legrosszabb adat. Az árpa 3,39, a rozs 3,3, a zab 2,8 és a repce 2,47 tonnás termésátlaga közepesnek számít.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyárvégi gyermek tanfolyam - képgaléria

A Grácia Művészeti Intézet nyárvégi gyermek tanfolyamán egész héten zajlik az élet. Az ötven ovis és… Tovább olvasom