Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Jelképpé válhat a víztorony

Az első víztornya volt Győrnek, s bár egyre csökkenő kapacitással, de ma is működik. Két éve védelem alatt áll, s rövidesen felújítva válik jelképpé Gyárvárosban.
A régi képen még látszik, a torony tartálya eredetileg nem henger alakú, hanem szögletes volt.
Van, ami elmúlik, s van, ami marad: Győrben a Belváros és Gyárváros határán lassan eltűnnek a vagongyári épületek, hogy helyükön üzletközpont épüljön, a sarkon viszont marad a víztorony, mi több, az új tulajdonosok jelképüknek szeretnék, reklámjaikban ezzel különböztetve meg a győri Árkádot a többitől.

Védelem alatt áll

Maga a torony finoman szólva nem igazán szép, ám mégis oka van, hogy 2002-ben a város közgyűlése – emléktáblán is megörökítve – helyi egyedi védelem alá helyezte. Ez ugyanis Győr első víztornya és még ma is működik. Igaz, már csupán ipari vizet szolgáltat, s a folyamatosan csökkenő igények miatt abból is egyre kevesebbet – múltja azonban feltétlenül megérdemli a megbecsülést. A toronyőrként ismert Lánczi András, az ország víztornyainak megszállott feltérképezője legalább ezen nem kesereghet internetes honlapján.

„ A hajmáskérieknek lovagvár, a nyíregyháziaknak gúnárnyakú, a hajdúböszörményieknek meg tömzsi bagolylak. Van, amelyiket megszüntetik, titokban éjszaka elszállítják a szivattyúit, majd felrobbantják, mert szerintük már nem jó semmire..."

Győrnek ma már öt víztornya van, a legújabb Szabadhegyen nemrégiben készült el, igazi modern építmény, úgy tervezték, hogy kilátóként is működhessen majd.

Lajt helyett vezetéket

Győr első víztornyának története azzal kezdődött, hogy a város tanácsa 1882 júliusában elutasította a „vizes talyigások" kérelmét, miszerint kézi szivattyúval, csővezetéken emelnék ki a Dunából a vizet, amit lajtokban eljuttatnak a lakossághoz, mert a partról merített víz minősége sokat romlott. A városi tanács bizottsága azért mondott nemet a kérésre, mert bízott benne, hogy sikeres lesz a „nagyvízvezeték" építésére indított mozgalom.

A győri vízmű történetéből tudjuk, az 1703. évi telekkönyvi adatok szerint a város területén 120 ásott kutat tartottak nyilván. Későbbről pontos adatok nincsenek, de száz évvel ezelőtt a kutak száma 160–180 lehetett. A lakosság ellátásában nagy szerepet játszottak a „vizes talyigások", akik állandóan járták a várost, hogy a folyókból töltött tartályaikból ivásra, főzésre, mosásra alkalmas vizet adjanak el.

A döntés után gyorsan

A vízvezetéki mozgalomban kiemelkedő szerepet játszott Bierbauer Lipót bencés tanár, aki naplójában is rögzítette nem kevesebb, mint kilenc év vesződségeit. Végül is 1883 júniusában alakult meg a Győri Vízvezeték Rt., igazgatósága augusztusban már ki is adta az építési megbízásokat. A vízvezetéki művet kevesebb mint egy év múlva ceremónia nélkül üzembe helyezték, egy hónap elteltével már 230 ház volt a hálózatra kötve.
A vezetékes ivóvíz-szolgáltatás annyira megtetszett a lakosságnak, hogy az addigi (személyenként napi 60 liter) víz többszörösét, 170 litert „pocsékolt".

A rendszerhez víztorony is tartozott, ezt Koller János helyi építőmester mint legolcsóbb ajánlattevő építette, a víztorony faburkolatát és tetőfedését a Hets testvérek győri cége készítette. Eredetileg a tartályrész is szögletes volt, akár maga a toronyépület, ám a víz többször is szétnyomta, így kapta ma is látható formáját.

Ráfér a csinosítás

A torony, mint említettük, helyi védettséget élvez, városképi megfontolásból reklámok nem helyezhetők el rajta, noha sok cég jó pénzért megvenné ezt a nagy, kiemelkedő felületet. Az Árkád építői megkeresték az üzemeltető vízművet: jelképnek szeretnék a leendő üzletközpont melletti víztornyot használni, reklámjaikban, céges papírjaikon stb. megkülönböztetésként feltüntetni a torony rajzát, képét. Ezért anyagi áldozatokra is (információink szerint legalább 10 millió forint körüli összegre) hajlandók, ebből a pénzből ki lehetne csinosítani a tornyot. A város részéről ennek így nincs is akadálya, ha az építőcég, az ECE megszerzi az engedélyeket. Szó lehet még a szerződésben arról, hogy a céget elővásárlási jog illeti meg, ha a város egykoron úgy gondolná, nem tartja tulajdonában a gyárvárosi víztornyot.

Kapcsolódó cikkek >>

A legfiatalabb víztorony (2003-12-14) >>
Eladták az öreg víztornyot (2002-10-30) >>
Jelkép lesz a víztorony (2003-05-11) >>
Magasra nőtt az új víztorony (2003-02-20) >>
Víztorony épül (2002-08-04) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem csak kíváncsiságból tanulják a cigány nyelvet

A cigányszótár könyvnek vékony, füzetnek vastag. A nyelv elsajátításához mégsem árt némi elszántság,… Tovább olvasom