Kisalföld logö

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 6°C Még több cikk.

Javult a biztonság hét év alatt?

Ikva utca 42. Nem valószínű, hogy feledésbe ment ez a győri cím. Itt történt ugyanis 1997 novemberében a város legszörnyűbb paneltüze. A ház azóta békében él, de kérdés, hogy mennyivel vannak most nagyobb biztonságban a panelházak.
A nagy tűz: A tizedik emeleten keletkezett tűzben minden odalett, de az alsóbb szinten élők is komoly károkat könyveltek elk.
Az Ikva utca 42. katasztrófáját – a hivatalos megállapítás szerint – az elöregedett konnektor hibája okozta. A lángok a tizedik emeleten végeztek pusztító munkát, s kicsit még a vasbeton szerkezetet is kikezdték. – Képzeljük csak el, mi lett volna – figyelmeztet a tűzoltóparancsnok –, ha ugyanez a tűz néhány emelettel lejjebb keletkezik, s a lángok irgalmatlanul elindulnak felfelé, keresztül a rosszul zárt faláttöréseken?

Eltorlaszolt menekülési út

– Sajnos nem mondhatok sok jót a panelok tűzbiztonsági helyzetéről – tájékoztat Hullámos László. A győri tűzoltóparancsnok szerint a közművek átvezetésére beépített nyílások fémajtóit rendszeresen kicserélik éghető anyagúra, s csak a szerencsének köszönhető, hogy ez eddig nem okozott bajt.

– Sokszor komoly időveszteséget okoz, hogy az úgynevezett tűzoltói felvonulási útvonalat elfoglalják a szabálytalanul parkoló autóvezetők. Ilyenkor kénytelenek vagyunk arrébb helyezni a kocsit, aminek az oltási munka látja kárát. Talán sokan nem tudják azt sem, hogy a panellakás lépcsőházait elárasztó virágok és kidobott bútorok is ellenkeznek az előírással: csak egyszer legyen tűz a házban, bánni fogja, aki eltorlaszolta a menekülési útvonalat.

Máskor pedig azért lehetnénk bajban, mert egyesek előszeretettel lopják az alumínumtartozékokat a szinteken elhelyezett sugárlevevőkről. Ezek nélkül nem, vagy csak nehezen tudjuk a vizet felvezetni a lépcsőházak belsejébe. Az egyik legfőbb veszélyforrást pedig az jelenti, hogy az elektromos hálózatok érintésvédelmi vizsgálatát szinte sehol nem végeztetik el – tájékoztat Hullámos László tűzoltó alezredes.

Változtak az igények

Hogy átlássuk a problémát: több mint húsz évvel ezelőtt úgy osztottak-szoroztak a magyar villamosmérnökök, hogy egy panellakásban van egy kis teljesítményű vasaló, porszívó, rádió, esetleg tévé. Így a vezetékek terhelhetősége is ennek megfelelő. Érdemes végiggondolni, hogy mennyit változott a háztartás leterheltsége azóta. Nagyobb teljesítményű a vasaló, a porszívó, a mosógép, a tíz perce kifőtt kávé már a mikrohullámú sütőben köt ki, a számítógép, a tévé és a music center pedig egyszerre működik.

A panelház áramellátása viszont továbbra is 15 amperos, s jelenleg jobb, ha nem is vágyunk ennél többre, bár a szabályok már lehetővé teszik, hogy 25, sőt 32 amper áramerősségűre bővítsék a hálózatot. Igény van is rá, de a győri Inszol szakvéleményezői még soha nem adták aláírásukat egy ilyen korszerűsítési munkához. A házak mögöttes hálózata ugyanis továbbra is a húsz-harminc éves szabvány kiötlőit dicsér i és nem terhelhető tetszés szerint – tudtuk meg Szilágyi Miklóstól, a győri ingatlankezelő kivitelezési és vállalkozási osztályvezetőjétől.

Emberi hanyagság

Mennyit változott a panelházak biztonsági állapota az Ikva utcai tűzvész óta? Erre a kérdésre Szilágyi Miklós tömören annyit felelt: „semmit". Ugyanakkor az osztályvezető szerint a tűzhöz sok tényezőnek kell összejátszani: pusztán egy konnektor hibája miatt nem fog kigyulladni a ház.

– Vannak lakások, ahonnan húsz köbméter szemetet szedünk ki. Máshol amatőr barkácsoló tapos a földre helyezett több tucat, szakszerűtlenül összeeszkábált hosszabbítón. Ezek sarkított példák, de azt hiszem, emberi hanyagság nélkül nincsen tűz – véli Szilágyi Miklós, akitől megtudtuk: az érintésvédelmi vizsgálatot kilencévente kell elvégezni, s ennek költsége önkormányzati lakások esetében nem a bérlőt terheli.

Főleg az öröklakásokkal van a gond, mert ott már a lakónak vagy a közösségnek kell kérni és megtéríteni a lakásonként több mint tízezer forintos vizsgálatot. A lakóközösségek szegények: ha van pénz, azt inkább a látványosabb felújításra, jellemzően festésre fordítják.

Nagyobb falu él itt

Az Ikva utca 42. is öröklakásokból áll, a hatodik emeleten lakó Fülöp Éva szerint senki nem kérte még a vizsgálatot.

– Hét éve félek attól, hogy újra kitör a tűz. A műanyag ablakpárkányunkat rendszeresen kiégeti a felülről érkező cigarettaparázs, gondolni sem merek arra, mi lenne, ha nyáron betévedne a nyitott ablakon, amikor nem vagyunk itthon. Itt egy nagyobb falu lakosága él. Jól emlékszem a tűzre. Nyugdíjas vagyok, a tévét néztem kora délután, amikor ropogás ütötte meg a fülem. Mire kisiettem, már jöttek hozzám kopogtatni. Olyan volt, mint a pokolban. Utána meg a kormot kellett lemosni a falakról, de a lépcsőházat azóta sem festették ki...
Az Ikva utca 42. katasztrófáját – a hivatalos megállapítás szerint – az elöregedett konnektor hibája okozta. A lángok a tizedik emeleten végeztek pusztító munkát, s kicsit még a vasbeton szerkezetet is kikezdték. – Képzeljük csak el, mi lett volna – figyelmeztet a tűzoltóparancsnok –, ha ugyanez a tűz néhány emelettel lejjebb keletkezik, s a lángok irgalmatlanul elindulnak felfelé, keresztül a rosszul zárt faláttöréseken?

Eltorlaszolt menekülési út

– Sajnos nem mondhatok sok jót a panelok tűzbiztonsági helyzetéről – tájékoztat Hullámos László. A győri tűzoltóparancsnok szerint a közművek átvezetésére beépített nyílások fémajtóit rendszeresen kicserélik éghető anyagúra, s csak a szerencsének köszönhető, hogy ez eddig nem okozott bajt.
– Sokszor komoly időveszteséget okoz, hogy az úgynevezett tűzoltói felvonulási útvonalat elfoglalják a szabálytalanul parkoló autóvezetők. Ilyenkor kénytelenek vagyunk arrébb helyezni a kocsit, aminek az oltási munka látja kárát. Talán sokan nem tudják azt sem, hogy a panellakás lépcsőházait elárasztó virágok és kidobott bútorok is ellenkeznek az előírással: csak egyszer legyen tűz a házban, bánni fogja, aki eltorlaszolta a menekülési útvonalat. Máskor pedig azért lehetnénk bajban, mert egyesek előszeretettel lopják az alumínumtartozékokat a szinteken elhelyezett sugárlevevőkről. Ezek nélkül nem, vagy csak nehezen tudjuk a vizet felvezetni a lépcsőházak belsejébe. Az egyik legfőbb veszélyforrást pedig az jelenti, hogy az elektromos hálózatok érintésvédelmi vizsgálatát szinte sehol nem végeztetik el – tájékoztat Hullámos László tűzoltó alezredes.

Változtak az igények

Hogy átlássuk a problémát: több mint húsz évvel ezelőtt úgy osztottak-szoroztak a magyar villamosmérnökök, hogy egy panellakásban van egy kis teljesítményű vasaló, porszívó, rádió, esetleg tévé. Így a vezetékek terhelhetősége is ennek megfelelő. Érdemes végiggondolni, hogy mennyit változott a háztartás leterheltsége azóta. Nagyobb teljesítményű a vasaló, a porszívó, a mosógép, a tíz perce kifőtt kávé már a mikrohullámú sütőben köt ki, a számítógép, a tévé és a music center pedig egyszerre működik.

A panelház áramellátása viszont továbbra is 15 amperos, s jelenleg jobb, ha nem is vágyunk ennél többre, bár a szabályok már lehetővé teszik, hogy 25, sőt 32 amper áramerősségűre bővítsék a hálózatot. Igény van is rá, de a győri Inszol szakvéleményezői még soha nem adták aláírásukat egy ilyen korszerűsítési munkához. A házak mögöttes hálózata ugyanis továbbra is a húsz–harminc éves szabvány kiötlőit dicséri és nem terhelhető tetszés szerint – tudtuk meg Szilágyi Miklóstól, a győri ingatlankezelő kivitelezési és vállalkozási osztályvezetőjétől.

Emberi hanyagság

Mennyit változott a panelházak biztonsági állapota az Ikva utcai tűzvész óta? Erre a kérdésre Szilágyi Miklós tömören annyit felelt: „semmit". Ugyanakkor az osztályvezető szerint a tűzhöz sok tényezőnek kell összejátszani: pusztán egy konnektor hibája miatt nem fog kigyulladni a ház.
– Vannak lakások, ahonnan húsz köbméter szemetet szedünk ki. Máshol amatőr barkácsoló tapos a földre helyezett több tucat, szakszerűtlenül összeeszkábált hosszabbítón. Ezek sarkított példák, de azt hiszem, emberi hanyagság nélkül nincsen tűz – véli Szilágyi Miklós, akitől megtudtuk: az érintésvédelmi vizsgálatot kilencévente kell elvégezni, s ennek költsége önkormányzati lakások esetében nem a bérlőt terheli. Főleg az öröklakásokkal van a gond, mert ott már a lakónak vagy a közösségnek kell kérni és megtéríteni a lakásonként több mint tízezer forintos vizsgálatot. A lakóközösségek szegények: ha van pénz, azt inkább a látványosabb felújításra, jellemzően festésre fordítják.

Nagyobb falu él itt

Az Ikva utca 42. is öröklakásokból áll, a hatodik emeleten lakó Fülöp Éva szerint senki nem kérte még a vizsgálatot.
– Hét éve félek attól, hogy újra kitör a tűz. A műanyag ablakpárkányunkat rendszeresen kiégeti a felülről érkező cigarettaparázs, gondolni sem merek arra, mi lenne, ha nyáron betévedne a nyitott ablakon, amikor nem vagyunk itthon. Itt egy nagyobb falu lakosága él.

Jól emlékszem a tűzre. Nyugdíjas vagyok, a tévét néztem kora délután, amikor ropogás ütötte meg a fülem. Mire kisiettem, már jöttek hozzám kopogtatni. Olyan volt, mint a pokolban. Utána meg a kormot kellett lemosni a falakról, de a lépcsőházat azóta sem festették ki...

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szobor a fejedelemnek

A nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc ember nagyságú szobrát – Pató Róza szobrászművész… Tovább olvasom