Kisalföld logö

2017. 11. 25. szombat - Katalin 4°C | 14°C Még több cikk.

Iskolabezárás helyett integráció?

Győr - Általános iskolák megszüntetését, a középiskolák választékának csökkentését és városrészenkénti integrációt javasol a győri oktatási rendszer átvilágításának a napokban megszületett eredménye.

Az oktatási intézmények hónapokig tartó átvilágításának megállapításai senkit nem értek meglepetésként: a legtöbb iskola kihasználtsága alacsony – van, amelyiké a 40 százalékot sem éri el –, a gyereklétszám pedig folyamatosan csökken; akad iskola, ahol három év alatt harmadával csökkent a tanulók száma. Sok helyen a törvény által előírt minimális, 21 fős elsős osztálylétszámot csak a jogszabályilag kettes-hármas szorzóval számított, úgynevezett speciális nevelési igényű gyerekekkel tudják feltölteni, azaz valójában alig 15–16 kisgyerek ül a padokban. A szakmai képzésekben párhuzamosságok vannak, elektronikát és közgazdaságtant például három iskolában is oktatnak.

Az önkormányzat oktatási és kulturális osztályának vezetője, Papp András szerint átszervezésre szükség van, de iskolát – véleménye szerint – biztosan nem zárnak be. Ehelyett a szakemberek integrációban gondolkodnak, méghozzá többnyire területi, városrészenkénti összevonásokban.

– Minden városrészben lenne egy összevont közoktatási intézmény, „csúcsán" egy középiskolával. Így a gyerekek óvodáskortól akár érettségiig egy intézményben maradhatnának – vázolta a még vázlatos terveket az osztályvezető. Gyárvárosban a Lukács-, a Belvárosban a Jedlik-, Nádorvárosban a Baross-, Adyvárosban a Móra-, Marcalváros I-en a Kovács Margit-, Marcalváros II-n a Krúdy-, Újváros–Szigetben a Kossuth-, Révfalu–Bácsán a Szent-Györgyi-, Szabadhegyen a Szabadhegyi Közoktatási Központ, Győrszentivánon a Váci-, Ménfőcsanakon pedig a Petőfi-iskola alá tagozódna be az adott városrész többi iskolája és óvodája. Vannak intézmények, amelyeket nem területi, hanem szakmai alapon integrálnának: ilyen az építő- és faipari szakmákat oktató Hild-, Gábor László- és Speciális Szakiskola, valamint az ének-zenei profilú Richter-, Bartók- és Liszt-intézmény.

A győri oktatási rendszer átszervezéséről, pontosabban annak szükségességéről már régóta tudni lehet.

Vannak olyan iskolák, amelyek „előremenekültek", azaz maguk keresték az együttműködés lehetséges formáit más intézményekkel. Vezetőik mára konkrét elképzeléseket dolgoztak ki.

– Maximálisan elfogadjuk azokat a konstrukciókat, amelyek mögött az intézmények egymás közötti megállapodástervezete áll, még ha az nem is pontosan egyezik az általunk megfogalmazott elképzelésekkel. Ilyen például a Jedlik- és a Radnóti-iskola közötti elvi megállapodás, ahol mi a Kazinczyban gondolkodtunk az általános iskola lehetséges partnereként. Konkrét ötletekkel állt elő a Krúdy- és az Arany-, a Szent-Györgyi- és a Tulipános, valamint a Lukács-, a Gyárvárosi és a Balassi-iskola is – tudtuk meg Papp Andrástól. Az osztályvezető leszögezte: az integráció (ha megvalósul) nem jelent teljes beolvasztást: az egyes iskolák vezetői valószínűleg címzetes igazgatói címet kapnak, s meghagyják szakmai önállóságukat.

Az összevont, többcélú intézmények élére a javaslat szerint igazgatótanács vezeti majd, amelyben az irányító középiskola igazgatója – mint munkáltató – mellett az általános iskolák, valamint az óvodai egységek vezetői foglalnának helyet.

Az oktatási és kulturális osztály javaslatában szerepelnek olyan intézmények is, amelyekhez várhatóan „nem nyúlnak hozzá", vagy azért, mert szerepkörük túlmutat a város határain, speciális szakképzést végeznek, vagy mert az adott városrészben van másik, a vezető szerepkörre alkalmasabb középiskola. Ilyen a Révai- és a Kazinczy- gimnázium, a Deák-, a PÁGISZ-, a Bercsényi-, a Pálffy-, a Veres Péter- és a győri táncművészeti iskola.

Az átvilágítás több mint 200 oldalas anyagában gazdasági érvek nem szerepelnek, s erről – azaz tulajdonképpen az integráció szükségességét alátámasztó legfőbb érvről – az osztályvezető sem kívánt bővebben nyilatkozni. Az azonban biztosra vehető, hogy a nyilvánvaló előnyökön (például az eszközbeszerzések egységesítésén) túl az átszervezés a humánpolitika ésszerűsítésével – magyarán szólva leépítésekkel – is együtt jár majd. Ez azonban biztosan nem a közeljövőben történik meg, hiszen az átszervezés legkorábban a következő, 2008/2009-es tanévre várható. Az intézményvezetők a múlt héten tájékozódtak az elképzelés vázlatairól, s az elkövetkezendő hónapokban az önkormányzat érdemi tárgyalásokat folytat velük arról, milyen konkrét lépésekkel lehet racionalizálni a csökkent állami finanszírozás nyomán kényszerhelyzetbe került iskolákat.

– Az integrációtól azonnali gazdasági eredményt nem remélhetünk, a fő cél az, hogy a városrészek közoktatási egységei szakmai, személyi és dologi döntéseikben kihasználják a nagyobb intézmény által kínált, a jelenleginél biztosan kedvezőbb lehetőségeket – mondta Papp András.

Mit javasol az átvilágítás?

– A bejáró tanulók magas (és várhatóan tovább emelkedő) száma miatt közoktatási megállapodások kötését az érintett önkormányzatokkal.
– A tanulószobák előtérbe helyezését a kevésbé költséghatékony napközis csoportokkal szemben.
– Az óvodai vezetőhelyettesek és iskolai igazgatóhelyettesek számának felülvizsgálatát.
– A nem pedagógus alkalmazottak létszámának csökkentését.
– Fiatalabb pedagógusok foglalkoztatását, az életkori egyensúly helyreállítását az óvodákban.














Pomaranski Luca

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Beruházások és felújítások a győri egyetemen

Győr - Egymilliárd Ft-os beruházási, felújítási program keretében tovább korszerűsödik és bővül az… Tovább olvasom