Kisalföld logö

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 0°C

Iskola ott van, ahol pénz is

Felvehetik-e a versenyt a kisiskolák a városi intézményekkel? S ha igen, meddig bírják? Ami tény: néhány falusi iskolában már csak négy-öt diák jár egy évfolyamba, s csak a fenntartón múlik, indít-e osztályt ekkora létszámmal.
Körképünkből kiderül: a települések az utolsó pillanatig (diákig) ragaszkodnak az iskolájukhoz. Azon lehet vitatkozni, hogy ez a helyzet kinek jó, de a tényen, hogy a kistelepülési iskolákban kevesebb az egy pedagógusra jutó tanulólétszám, már nem érdemes. Pedagógiai szempontból áldásos, ha egy tanító/tanár nemcsak a leckét bifláztatja be tanítványaival, hanem van ideje és lehetősége foglalkozni az osztályába járó tíz-tizenöt kisgyerekkel is. Az már más kérdés, hogy az adott település fenn tudja-e tartani azt az osztályt, ahol a nevezett pedagógus tanít, s ahol esetleg egy számjegyű a diáklétszám.

Az OKI Információs és Informatikai Központtól kapott, a 2001/2002-es tanévre vonatkozó adatok a Győr környéki települések iskoláit és óvodáit rendszerezik. Az adatok azóta több helyen is változtak, mivel a tanulók és az intézmények száma is folyamatosan csökken a megyében.

Bezárt intézmények

A megyei önkormányzat adatai szerint idén nyáron két iskola és két óvoda zárta be kapuit. Győrben a Rejtő Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola, a Balázs Béla általános iskola, valamint az Ady-óvoda megszüntetéséről döntött a közgyűlés. Ugyancsak bezárta a helyi óvodát a fehértói képviselő-testület. Biztos az is, hogy a következő évek sem múlnak el hasonló lépések nélkül. Pecsétes papír szól arról, hogy Mosonmagyaróváron 2004. szeptember 1-jén jogutód nélkül megszűnik a Bartók Béla Általános Iskola, míg a megyeszékhelyen a Petz Lajos Egészségügyi Középiskola „fogy el" kifutó rendszerben, három év alatt.

Győrújfalu: kell iskola

A megyeszékhellyel szomszédos településeken az iskola, illetve a fenntartó önkormányzat azzal a helyzettel kénytelen szembesülni, hogy a szülők inkább viszik a városba tanulni a gyereke(ke)t, mint hogy a faluban hagyják. Ez az egyik tendencia, melyet két éve is lehetett mérni, s amely alapvetően nem változott most sem. Példaként itt van Győrújfalu, ahol a 2001/2002-es tanévben 28 diákra 4 tanár jutott, idén pedig 29 tanulót nevel 5 pedagógus. Cserjés László polgármester nem hagyott kétséget afelől, hogy a településnek így is kell az iskola.
„ Ha a századelőn ez a falu két intézményt el tudott tartani, akkor egyet most is el kell bírnia. A képviselő-testület velem együtt egyöntetűen támogatja az iskola fenntartását."

A bejárok dilemmája

A szó persze kevés lenne ebben az esetben is, a százmillió forintos költségvetésből gazdálkodó Győrújfalunak (és a hozzá hasonló településeknek) 14–15 millió forintba kerül az iskola fenntartása, de ennek az összegnek a felét állami támogatásból fedezni tudja. Hétmillió forintnak pedig lennie kell – szól a fáma –, főleg azokban a falvakban, ahol a lakosok száma egyébként is nő. Az optimista becslések szerint ugyanis a ma még gyermektelen (vagy kisgyermekes), vidékre költöző szülők előbb-utóbb felismerik a helyi iskolák és tanítók előnyeit.

De Győrújfalunál maradva azt is látni kell, hiába az alig tízéves, számítógépteremmel is felszerelt intézmény, a nyelvi szakos pedagógus, ha a szülőt egyébként is Győrhöz köti a munkája. Akkor ugyanis szinte minden esetben a gyermekét is magával viszi a városi iskolába. Az önkormányzat ellenlépésként hidetést adott fel az újságban, hogy nehezen beilleszkedő gyerekeket is fogad. Egy diák érkezett is Győrből, akit a városi iskolákba szülei hiába szerettek volna beíratni.

Lesz pénz vagy sem?

Ha a fenntartó intézménybezárásra vagy -összevonásra készül, akkor tervét előbb a megyei önkormányzattal kell véleményeztetnie. A megye megállapítása azonban nem kötelező penzum: a legutóbbi győri és mosonmagyaróvári iskolabezárást nem támogatta, de ettől a két érintett város még végigvitte a szándékát.

„ Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: jövőre is kell majd szakvéleményt készítenünk a bezárás előtt álló iskolák fenntartóinak. Ha az állami finanszírozás tovább romlik, a településeknek előbb-utóbb el kell dönteniük, fenn bírják-e tartani az iskolát néhány diákkal is."
Annyi változás lesz ezen a területen, hogy mostantól a megyei illetékes előtt egy független szakértő is véleményt mond. Szabó Miklós oktatásért felelős megyei alelnök elmondta, három szempontot vesznek figyelembe: a tervezett lépés aránytalan terhet jelent-e a szülőknek és a diákoknak, nincs-e ellentmondásban a megyei közoktatási tervvel, s veszélybe kerül-e ezzel a közoktatás jelenlegi színvonala.

A szaktárca a kistelepülések gondjainak megoldását többek között abban látná, ha társulnának az önkormányzatok. Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára ezt vasárnap mondta Győrben. Arról azonban, hogy ennek finanszírozását miként segíti a tárca, egyelőre nem született döntés. Talán ebben a ciklusban fog. A kérdés az, hány kisiskola tudja kivárni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Takarított, de nem fizetnek

Középiskolában tanuló fia évkezdését szerette volna megkönnyíteni az a győri asszony, aki most… Tovább olvasom