Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Ipari kémek a sasfészekben

Az ipari kémkedés olyan méreteket öltött világszerte, hogy egy friss felmérés szerint a világon a cégek közel 46 százaléka szenvedett már kárt gazdasági bűncselekmények miatt. A riportunkból kiderül, hogy a megyei multik egyre jobban figyelnek a leselkedő veszélyre. Arra is volt már példa, miszerint szűkebb pátriánkban rajtakaptak egy munkatársat azon, hogy illetéktelen emberekkel állt kapcsolatban.

A Pricewaterhouse Coopers felmérésben kereken 400 vállalat, többségében multi vezetőjét kérdezték, s szinte egyöntetűen azon a véleményen voltak a menedzserek, hogy óriási kockázat leselkedik rájuk az ipari kémek miatt. Talán a Pricewaterhouse Coopers adatainál is megdöbbentőbb szám, hogy a német belügyminisztérium nyilvánosságra hozott álláspontja szerint 2007-ben több mint húsz milliárd euró veszteséget okozott Németországnak az ipari kémkedés.

A német tárca szakállamtitkára nem kertelt: feketén-fehéren kimondta, hogy a legnagyobb veszélyt az információra éhes, fejlődő ázsiai országok jelentik. Ráadásul a szóban forgó államok alantos eszközükkel nem csupán kutatási- és fejlesztési költséget takarítanak meg, de a termékek „lekoppintásával" dömping áron árasztják el a piacot. Tőlünk alig ötven kilométerre Ausztriában, a „Der Kurier" újság szerint tavaly eurómilliárdokkal károsult a sógorok gazdasága (is) az ipari kémek jóvoltából. Noha a bécsi napilap konkrét számot nem írt, de levonta az egyik legfontosabb következtetést: ha folytatódik ez a tendencia, osztrák munkahelyek sodródhatnak vészhelyzetbe.

A jelentés szerint az említett kémkedés elsősorban az autógyártás, a gépgyártás és az energiaipar területeit érinti.
A jelentés szerint az említett kémkedés elsősorban az autógyártás, a gépgyártás és az energiaipar területeit érinti.

Pedig egyszerűen „dolgoznak"
Még mielőtt rátérnénk arra, hogy a megyei „nagyhalakra" reális veszélyt jelent-e az ipari kémkedés, próbáljuk meg nyakon csípni a kémeket, s a munkamódszereiket feltérképezni. A téma szakavatott ismerője Hedieh Nasheri kenti professzor szerint – aki „Gazdasági hírszerzés, ipari kémkedés" c. könyvében összegezte többnyire számítógépes óriásoktól gyűjtött tapasztalatait – az információzsákmányolásban érdekeltek felettébb egyszerűen „dolgoznak"; fénymásolnak, fényképeznek, vagy nem ritkán pusztán memorizálják a terveket, új fejlesztéseket. Nasheri professzor szerint a legnagyobb veszedelmet az olyan jólszituált, irodai munkatársak jelentik, aki könnyeden hozzáférhetnek lényeges adatokhoz. Motivációjuk hátterében legtöbbször pénzéhség, esetleg személyi sérelem állhat.

A lényegre térve: a megyei multik – csak olyan céget kérdeztünk meg, amelyik árbevételei alapján szerepel az ötszáz leggazdagabb hazai vállalat között – ugyan a témában feltett kérdéseinkre tömören, ám meglehetősen egyértelműen válaszoltak: komolyan foglalkoznak az ipari kémkedés veszélyével, s amennyire lehet, igyekeznek megelőzni a bajt. „A győri Rába Járműipari Holding Nyrt. licenszel védi értékeit az ipari kémkedés ellen. A telephelybiztonság kialakításánál és a modernizálásánál kiemelkedő szempont az ipari kémkedés elleni védelem. Ezek költségvonzatáról azonban nem kívánunk nyilatkozni" – mondta Gulyás Krisztina, a Rába kommunikációs menedzser.

„Az Audi Hungária Kft. megteszi az ipari kémkedés elleni szükséges biztonsági intézkedéseket" – hallottuk szinte pepitában ugyanazt Czechmeister Mónikától, az Audi sajtósától. Aki egyébként járt már az Audi győri gyáránál, láthatta, hogy a főportán matrica figyelmezteti mind a munkatársakat, mind a látogatókat: fényképezős mobiltelefont szigorúan tilos bevenni az üzem területére.

Ellenőrzött e-mailek
„Néhány éve mi már sajnos kaptunk rajta munkatársat azon, hogy illetéktelen emberekkel áll kapcsolatban" – közölte Kató Aladár, a csornai székhelyű Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt. vezérigazgatója. Az esetet firtató kérdésünkre, Kató Aladár csak annyit árult el, hogy „ezt követően több szempontból is levontuk a tanulságokat". „Tekintettel, hogy a tetőcserépiparban mind a gyártástechnológián, mind a szerszámkészítésen rengeteg múlik, több fronton védjük régi és új értékeinket. Ennek megfelelően csak egyes munkatársainak juthatnak stratégiai fontosságú információkhoz, ügyelünk a telephely megfelelő biztonsági szolgálatára, de a cégen belüli e-maileket is szúrópróbaszerűen ellenőrizzük. Mindez cseppet sem olcsó mulatság" – szögezte le a vezérigazgató. Ugyan Kató Aladár üzleti titokra hivatkozva azt nem kívánta megnevezni, hogy az elővigyázatossági intézkedések pontosan mennyi pénzbe kerülnek, de azt hozzátette: „minden kollégájuk munkaszerződésében kikötik, hogy felmondásuk esetén bizonyos ideig konkurens cégnél nem vállalhatnak munkát". Aligha véletlenül.

 Kínai és orosz ipari kémkedés fokozódó veszélyére figyelmeztetett a német Alkotmányvédelmi Hivatal

A hivatalhoz közel álló források pénteki közlése szerint egyebek között ezt is tartalmazza az a jelentés, amelynek főbb megállapításait az illetékes hatóság előző nap hozta nyilvánosságra. Az ország biztonságát fenyegető veszélyek mellett ugyanakkor a hivatal utalt arra is, hogy elsősorban német nagyvállalatok - de közepes és kisvállalatok is - mind nagyobb számban célpontjai az ipari kémkedésnek a kínai és az orosz titkosszolgálatok számára.

A jelentés szerint az említett kémkedés elsősorban az autógyártás, a gépgyártás és az energiaipar területeit érinti. Annak elsődleges célja pedig főként a konkurencia felmérése, az innováció alakulása, a kutatás és fejlesztés irányainak feltérképezése, valamint mindezzel összefüggésben a költségek kalkulálása.

Az idézett források szerint a hivatal már az elmúlt évben figyelmeztetett több német vállalatot a veszélyekre, amelyek azóta lényegesen növekedtek. Elsősorban kínai és orosz, valami iráni titkosszolgálatok folytatnak ilyen irányú tevékenységet, ügynökeik egyre aktívabbak Németországban. A klasszikus ügynökök mellett egyébként a szóban forgó szolgálatok előszeretettel alkalmaznak az érintett cégeknél gyakorlatot végző diákokat is, akiket azután a zsarolás különböző eszközeivel igyekeznek sakkban tartani.
A hivatal szerint a német vállalatok túlnyomó többsége nincs igazán tisztában a veszély mértékével, noha a kockázat óriási. A jelentés szerint egyébként a német szövetségi ügyészség az elmúlt évben csaknem negyven eljárástindított ipari kémkedési ügyekben.




hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győri útinfók

Győr - Több győri út felújítása már befejeződött, máshol a napokban látnak munkához. Tovább olvasom