Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

Interjú Kurcsis Lászlóval

Kurcsis László, a győri művészeti élet meghatározó alakja hatvanéves. Aligha tűnik hatvankodónak. Azt állítja magáról: nem könnyű természet, de hát a művészek soha nem azok.

– Aki a huszadik század közepén született művésznek, az úgy él, mint én. Csak a művészetből megélni nagyon keveseknek adatik meg, és hogy ehhez szerencse kell vagy tudás, tehetség, s milyen arányban, aligha megmondható.

– Az viszont igen, hogy kinek ismerik a nevét. A Kurcsis László név elég jól cseng. Alkotásai elismerést szereztek önnek.

– Talán csináltam valami fontosat, bár ezt soha nem a művészek döntik el ugye, hanem az utókor. Akik megveszik a képeiket és felrakják a falra. Vagy beválogatják a galériájukba. Két külön ügy. Magyarországon csak lassan alakul ki a Nyugat-európaihoz hasonló galériahálózat.

– Tudta ezt, amikor végzett a főiskolán, mégis Győrt választotta.

– Nem panaszkodom. Amikor Győrbe jöttem, tényleg tudtam, mit választok. A vidéki létnek van egyfajta nyugalma, van az ismert tér, amin belül lehet élni, dolgozni, és több idő jut arra, hogy a saját őrületeit megvalósítsa az ember.


– Mit jelent az őrület?

– Az Oroszlán jegyében születtem és pörgős típus vagyok. Ha nem találok hegyet, amit elvihetek, keresek vagy építek magamnak. Csak akkor érzem jól magam, ha tehetek, alkothatok. Mindig vannak ügyek, amik mellé oda kell állni.

– Magukért a képekért alkot, vagy célokat tűz ki maga elé?

– Akinek valamilyen módon adtak egy szálkát a keresztből, annak azt vinni kell. Ezért is gondolom, hogy abból, amit kaptunk, adnunk kell. Ha az életünk vége felé van pár alkotásunk, három-négy, amire büszkék lehetünk, megérte.

– Három-négy. Nem túl szigorú?

– A művész ne legyen megalkuvó, tegye magasra a mércét önmagában és annak próbáljon megfelelni.

– Önmaga készíti a képeit, a kiállításait, nem vár tervezőre, segítőre, ez része a magasztos művészi eszmeiségnek?

– Nem szeretem a lila ködöket és a húsz centivel a beton felett járást. Olyan ember vagyok, aki nemcsak a képeit tudja elkészíteni, de a kiállítását is. Az ókorban a művész kifejezés még nem is létezett, később Leonardo a reneszánszban az építőmesteri, hadmérnöki, természettudósi mesterségekben szerzett jártasság után írta bemutatkozó levelében: ˝és képek festésével is foglalkozom˝.

Kurcsis László grafikája
Kurcsis László grafikája

– Szerénység, elhivatottság, megértés, kiválasztottság. Egyik mondata ilyen, a másik olyan embert takar. És mindegyik mögött keresem az alkotást. Mi az ön alkotása?

– Lázár Ervint szoktam ilyenkor idézni: ˝Sokan számon kérik tőlem a nagy művet. Csak azt tudom válaszolni, az én nagy művem ez a kicsi.˝

– A képei talán ezért kisebb méretűek?

– Minden kép egy imádság. Az embernek benne rejlik a karmája is, a kivetülő énje is, a világhoz való kapcsolata is látszik rajta. Nekem ezek a kisebb méretek az átláthatóak, az átérezhetőek.

– Alkalmazott grafikáiból él. 1990-től a Műhely kulturális folyóirat arculattervezője, hosszú ideig volt a színház grafikusa, a Graboplast mintatervezője, plakátok, könyvek tucatjainak megálmodója. Most egyik lányával együtt dolgozik a Győrkőc Fesztivál arculatán. Nem veszi el a mindennapi munka az energiáit a művészi alkotás elől?

– Ó, ez egy szép és költői kérdés. Az biztos, ha elmegyek egy művésztelepre, akkor az első napokban kipihenem a mindennapok pörgését és csak azután tudok igazán dolgozni. Nem veszek el a munkáimban mert mindegyiket szeretem azonos színvonalon csinálni. Nekem a művészet munka, a munka művészet.

– Hatvanéves, akárhogyan is, de ez egyfajta határvonal, miként tekint arra, amit eddig létrehozott, ha úgy tetszik, mire a legbüszkébb?

– A mában élek, a ma foglalkoztat. Mert a múlt már megtörtént, a jövő pedig a mából épül. A közelmúltból két dolog jut hirtelen eszembe, fontos volt a gyűjteményes kiállításom a győri Városi Művészeti Múzeumban, és az is, hogy a Salgótarjáni országos rajztriennáléra beválogattak. Azt érzem, szakmailag a helyemen vagyok.

– Van olyan szülinapi ajándék, amit nem kapott meg, de szívesen kérné magának?

– Idő. Látom, hogy vannak könyvek, amelyeket nem tudok már soha elolvasni, van egy csomó rajzpapírom, amit évtizedek óta gyűjtök, de látom, hogy már üres marad. Ez nem a nekrológom, csak a reális felmérés.

– Változott valamit a művészi hitvallása a kezdő lépések óta?

– Inkább én változtam. Most már kevésbé vagyok indulatos, nehéz ember. Amit a művészetről gondolok, amiért teszek, az azonban bennem ugyanaz. A művészet legfőbb dolga, hogy ne legyen közömbös, felejthető. Olyan képeket szeretnék készíteni, amelyeket lehet szeretni, gyűlölni. De nem lehet tenni, közömbösen elsétálni mellettük.

Olvasóink írták

  • 1. igazszó 2010. június 21. 20:25
    „Gratulálok, jó egészséget, és még nagyon sok szép alkotó évet kívánok!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyár elején több a közlekedési baleset

A szünidő kezdetével a megyében tavaly júniusban 2 hét alatt 6 halálos közlekedési baleset történt. Tovább olvasom