Kisalföld logö

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 11°C | 19°C Még több cikk.

Interjú a rektorral: agrárterületen is élre törne a Széchenyi egyetem

A Nyugat-magyaroroszági Egyetem mosonmagyaróvári, Mezőgazdaság- és Élelmiszer- tudományi Kara február végén döntött arról, hogy a jövőben el szeretne válni a soproni székhelyű univerzitástól és a Széchenyi István Egyetemhez csatlakozna. A kialakult helyzetről, a lehetőségekről Földesi Péter, a győri egyetem rektora elsőként a Kisalföldnek nyilatkozott.
- A mosonmagyaróvári  kar szakadási, illetve csatlakozási szándékát már korábban jelezte a Széchenyi István Egyetem felé. A győri intézmény szenátusa már tárgyalta is a kérdést és támogatta az elképzelést. Miként tekint Ön erre a “házasságra"?

- Az óvári kar csatlakozási szándéka új kihívás egyetemünk számára. Az alapításkor műszaki intézményünk az elmúlt közel fél évszázad alatt a térség és a régió valós igényeire reagáló egyetemmé vált. Elkészült az élelmiszer feldolgozás stratégiája, amit a kormányzat kiemelt területként kezel. Ezen a területen a mosonmagyaróvári kar komoly tudományos eredményeket tud felmutatni – ez egyúttal biztos jövőképet is jelent az ottani kollégák számára. A két intézmény együttműködése ezen a területen új szinergiákat szabadíthat fel. Olyan kutatási-fejlesztési programokat indíthatnánk, amire külön-külön nem lenne lehetőség. A Széchenyi egyetem fontos küldetése, hogy hozzájáruljon a régió gazdaságának fejlődéséhez. Bár rólunk mindenkinek először a járműipar, az Audi jut eszébe – éppen az Audival és Győr városával közösen egy erős, széles spektrumú képzési és tudományos potenciállal rendelkező egyetem megteremtése a célunk. A járműipar számára fontos, hogy az általa képviselt műszaki színvonallal és munkakultúrával összhangban legyen az a társadalmi-gazdasági közeg amelyben működik. Nem szabad elfelejteni, hogy a térség nemcsak járműipari, hanem mezőgazdasági, élelmiszeripari területen is évszázados kultúrával rendelkezik. Az együttműködés révén Győr ismét bekapcsolódhat az élelmiszeripar fejlesztésébe – felelevenítve és továbbépítve a korábbi hagyományokat. A közös munka számára előnyös a fizikai közelség is – hiszen a két kampuszt autópálya köti össze, fél óra alatt elérhetjük egymást.

Földesi Péter, a győri egyetem rektora
Földesi Péter, a győri egyetem rektora


- Mondana konkrét példát a közös kutatás-fejlesztésre? A műszaki- és az agrártudományok látszólag egymástól elég távol állnak.

- Igen, sokakban felmerül a kérdés, hogy mi köze a győri egyetemnek -amelynek van zenész, jogász, szociális munkás képzése is, de fő profilja a műszaki képzés - a mezőgazdasághoz. Sok hazai egyetemnek van mezőgazdasági kara, bár nem ez a fő profilja. De így van ez külföldön is. A Technische Universitat Münchennek (müncheni műszaki egyetem - szerk.) tizenhárom kara van, abból az egyik egy élelmiszer- mezőgazdaság- tudományi , agrár jellegű kar. Ők már nagyon régen kitalálták azt, hogy az interdiszciplinaritásra, azaz a különböző tudományterületek közti kapcsolatra kell helyezni a hangsúlyt . A jövő mezőgazdaságának technikai-technológiai fejlettsége nem marad el a járműiparétól. A vezető nélküli járműrendszerek – amivel egyetemünk járműipari kutatóközpontja is foglalkozik – egyaránt jelenthetnek kamionokat és például kombájnokat is. Egy élelmiszeripari termék eredetiségének vizsgálatához sok esetben magasabb fejlettségi színvonalú műszerek szükségesek, mint amit a járműiparban használnak. Ezek kifejlesztéséhez az együttműködésünk sok lehetőséget rejt magában.

- Elképzelhetőnek tartja , hogy néhány év múlva a Széchenyi István Egyetem nevét nem főként a műszaki képzéssel kötik össze?

- Nem, de nem is ez a fontos. Arra kell törekednünk, hogy az egyes tudományterületen meglévő szellemi kapacitásunkat minél teljesebben használjuk ki. Ebben nagyon fontos szerepe lesz az különböző területek együttműködésének, az interdiszciplináris kutatási-fejlesztési projekteknek. Ebbe a jövőképbe beleillik a mosonmagyaróvári kar is.

- Korábban többször elhangzott már, hogy a Széchenyi István Egyetem felsőoktatási pólus szeretne lenni a régióban. Ebbe az elképzelésbe lleszkedhet a Nyugat-magyarországi Egyetem győri kara is? Elképzelhetőnek tartja, hogy az Apáczai is a Széchenyihez tartozzon a jövőben?

- Ez a kérdés sokszor felmerült már, de nem tartjuk udvariasnak és szakmailag helyesnek, hogy a saját karosszékünkből üzengessünk egymásnak. Nem az a cél egyébként, hogy minél több karunk legyen, minél nagyobb egyetem legyünk - a minőség számít.

- Tett már látogatást a mosonmagyaróvári karon csatlakozási szándékuk kinyilatkoztatása óta?

- Igen, az ottani kar döntését követően meghívott a dékán úr. Magam is fontosnak tartottam, hogy egyetemünk szenátusának márciusi ülése előtt személyesen is tájékozódjak a karról. Először voltam ott, találkoztam a kollégákkal is. Műszaki emberként különösen a laboratóriumok érdekeltek. Az első benyomásaim nagyon pozitívak. A látogatás megerősített abban, amit addig is gondoltam: hogy bár a műszaki és az agrárterület látszólag nagyon távol áll egymástól, de nagyon sok a kapcsolódási pont.

- Mikorra lehet házasság az eljegyzésből? Akár már a következő tanév kezdődhet úgy, hogy a Széchenyi István Egyetemnek van agrárképzése is?

- Ezt nehéz megjósolni, erről csak a magánvéleményemet tudom elmondani. Azt gondolom, hogy ha valami megvizsgáltatott és jónak találtatott, akkor nem érdemes tovább várni. Ha minden érdekelt egyetért, akkor csináljuk meg! Azért is gyorsan kell lépni, mert az időhúzás bizonytalanságot kelt. A végső döntést a fenntartó hozza meg, mi csak a véleményünket mondjuk el.

- Mit gondol, a mosonmagyaróvári kar miért ide szeretne tartozni? A választást az indokolja, hogy a megyében a Nyugat-magyarországin kívül a győri az egyetlen egyetem, vagy az is (fő)szerepet játszott a döntésben, hogy ez egy stabil anyagi háttérrel rendelkező intézmény, hogy itt nem fordult elő, hogy kikapcsolták a villanyt, vagy hogy a dolgozók nem kaptak időben fizetést?

- A fejekbe nagyon nehéz belelátni, biztos, hogy mindegyik szempont szerepet játszott. Idősebb kollégák mesélték, hogy már évtizedekkel ezelőtt is felmerült ez a gondolat, csak a sors másképp hozta. A stabil anyagi háttér a szigorú gazdálkodásnak köszönhető, nincsenek titkos aranybányáink. Földrajzilag közel vagyunk egymáshoz, egy mezőgazdasági kart nem is lehet egy nagyváros közepén elhelyezni. Szakmai kapcsolatunk is van, az is befolyásolhatta a választást. Két éve dolgozunk egy versenyképességi pályázaton: olyan rendszert fejlesztünk közösen, ami arról szól, hogy szenzorok segítségével adatokat gyűjtenek a vetést követően a növények állapotáról, az időjárásról és más környezeti tényezőkről. Az adatok folyamatos feldolgozása, értékelése segítséget nyújt a termelés hatékonyságának növeléséhez. A közös munka pozitív tapasztalatai azt üzenik a móvári kollégák felé, amit hirdetünk: nyitott, együttműködésre kész és képes egyetem vagyunk.

- A mosonmagyaróvári kar tanácsának ülésén az elválás indokai között elhangzott, hogy a soproni karok mindig kitüntetett helyzetben vannak a Nyugat-magyarországi Egyetemen belül a többi kampusszal szemben. Győrhöz való csatlakozásuk után nem éreznék magukat “mostohának"?

- A közös munkát paritásos, egyenlő alapon gondoljuk. Egy rektornak mindegyik kar ugyanolyan fontos kell, hogy legyen, attól függetlenül, hogy ő maga melyik karról jött. A mi egyetemünkön nagyon együttműködő a légkör. Annak köszönhetően, hogy közel vagyunk egymáshoz, hogy a különböző karok professzorai, dolgozói napi kapcsolatban vannak, a bezárkózás, az egymásra mutogatás légköre nálunk ismeretlen. Tiszteljük, becsüljük és értékeljük mások munkáját, eredményeit és segítünk nehézségeik leküzdésében. Ebben nálunk nem lesz változás a jövőben sem.

Az Emberi Erőforrások Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságát is megkerestük a témával kapcsolatban. Kérdésünkre, hogy mikor várható végső döntés a mosonmagyaróvári kar jövőjét illetően, konkrét választ nem kaptunk., mint írták: “Az intézményhálózat racionalizálásának kérdéséről a kormány dönt, az ezt megelőző értékelés jelenleg is folyik". Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár kérdésünkre reagálva így vélekedett a szakadási szándékról:

“Természetesen minden egységnek joga, hogy a saját működésének hosszú távú biztosítása érdekében több lehetőséget is megvizsgáljon. Ezek közé tartozik az adott intézményen belüli jó működés is. Ilyen típusú döntésre egy kar akkor szánja rá magát, ha a jó működését már nem tartja lehetségesnek. A jövőbeni struktúrára vonatkozó döntés meghozatala előtt azonban értékelni kell azt is, hogy az addig miért nem működött, és ezeket a tapasztalatokat a korábban említett szempontok mellett figyelembe kell venni."



hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mosolygós és szexi csajok a győri éjszakában - fotók

No és persze a legjobb pasik is ott voltak. Tovább olvasom