Kisalföld logö

2018. 08. 21. kedd - Sámuel, Hajna 21°C | 32°C Még több cikk.

Igyunk egy fröccsöt a feltaláló tiszteletére! Ezen a napon született Jedlik Ányos

Ismert és kevéssé ismert tények a bencés tudósról.
  • Jedlik Ányos, 1800 január 11-én a Komárom megyei Szimő községben született
  • 1817-ben lépett be a Szent Benedek rendbe Gácser Leó bencés tanár hatására
  • István néven anyakönyvezték, az Ányos (Anianus) nevet a rendben vette fel
  • 1822-ben avatták doktorrá, november 4-én tette le a tanári esküt, ami után a győri líceumban (a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium elődje) tanított
  • 1825-ben szentelték pappá
  • 1831-től 1839-ig a Pozsonyi Akadémián tanított fizikát, természetrajzot és mezőgazdaságtant, kezelte a természettudományi szertárat és az ásványtárat
  • Neki köszönhetők a magyar műszaki tudomány jónéhány szakszava, mint például a  dugattyú, haladvány, merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, osztógép, dörzsvillanyosság, fénytöréstan, hangszekrény, hullámhossz, hullámvölgy, kiloliter, kilométer, léggömb, légnyomás, műanyag, szögsebesség stb.
  • 1848-49-est tanévben nem taníthatott az egyetemen, ekkor beállt nemzetőrnek

Még győri működése során foglalkozott a „villam delejesség kölcsönhatás" jelenségével, és több évvel megelőzve kortársait, megalkotta a villamdelejes forgonyait, amelyekben az álló- és a forgórész egyaránt elektromágneses volt.

Ő alkalmazta először a higanyvályús kommutátort is (1829). Jedliknek ezek a készülékei az első elektromágneses forgókészülékek – tehát motorok – voltak.
 
A Bencés Gimnázium mellett Bencés Gimnázium közt helyezkedik el. Rieger Tibor egykori győri bencés diák, szobrászművész alkotása.
Győrben a Bencés Gimnázium mellett helyezkedik el Rieger Tibor egykori győri bencés diák, szobrászművész alkotása.
Fotó: Bertleff András



Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve, illetve az ezt demonstráló egysarki villanyindító, azaz Jedlik dinamója.
Ennek műszaki leírásában fogalmazta meg Jedlik 1861-ben – legalább 6 évvel Siemens és Wheatstone előtt – az öngerjesztés (dinamó) elvét. A Bugát Pál által alapított Természettudományi Társulatban Klupathy Jenő egyetemi magántanár mutatta be először Jedlik dinamóját. Az ősdinamót Nuss Antal, pesti gépész készítette el Jedlik tervei alapján.

A nagyfeszültségű technika területén is alkotott újat és nagyszerűt: 1863-ban ismertette a „Leideni palaczkok lánczolatá"-t, illetve a feszültségsokszorozás elvét és gyakorlatát, több mint félméteres hosszúságú villamos ívet tudott létrehozni. „Csöves villamosszedőkből alkotott villamfeszítő"-jét az 1873-as bécsi világkiállításon mutatta be, amelyért – Siemens javaslatára – kitüntetést kapott.

Foglalkozott a szódavíz előállításával, „ásványvíz" (savanyúvíz) előállítására alkalmas készüléket szerkesztett. A készülékkel előállított ásványvízzel kínálta meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete vándorgyűlésének résztvevőit 1841-ben.

Jelentős eredménye volt az optikai rács, amely karcolt üveglemez; gépével milliméterenként több, mint 2000 vonalat húzott.

Gőzmozdonyok kipróbálásán szakértőként vett részt. Villamosmozdonyt is szerkesztett. A Bunsen-féle elemek módosítására is dolgozott ki javaslatot: az elemek működtetésére légsav (salétromsav) helyett a chili-salétromnak (nátriumnitrát) alkalmazása az ő nevéhez fűződik. Elemeit, amelyek ún. papírcellás elemek voltak, az 1855-ben, Párizsban tartott Világkiállításon is bemutatták. (Vele egy időben fedezte fel G. Planté az ólomakkumulátort.) Az elemek szállítás és kezelés közben megsérültek, így csak szerkezetüket lehetett bemutatni. Jedliket bronzéremmel tüntették ki a kiállításon.

Foglalkozott az ívfény előállítására szolgáló szerkezet készítésével, egy ízben Pannonhalmát is „megvilágította".

Kísérletezés mellett tanított és tankönyveket írt. 1848-ban az egyetem bölcsészkarának dékánja, 1863-ban az egyetem rektora volt. 1867-ben kir. tanácsos lett.

Az MTA 1858-ban rendes, 1873-ban tiszteleti tagjainak sorába választotta Akadémiai székfoglaló beszédét 1859. november 1-jén tartotta.

1879-ben vonult nyugállományba.
Nyugdíjazása után a rend győri székházába költözött Győri tartózkodása alatt is folytatta tudományos kutató tevékenységét egészen haláláig. Szerzetesi szobáját a rend emléktáblával jelölte.

A győri városi temetőben temették el. A búcsúbeszédet Eötvös Loránd, az MTA elnöke, Jedlik Ányos legnagyobb tisztelője, tanszéki utóda mondotta.
Többször is újratemették. 1935. augusztus 1-jén holttestét a Belvárosi Temető bezárása után a  Bencések kriptájából áttelepítették az Újtemetőbe, majd 1935-ben exhumálták és a győri új köztemetőben helyezték örök nyugalomra, ahol díszsírhelyet kapott, ekkor Apor Vilmos búcsúztatta. 

Jelenleg Magyarországon két középiskola viseli Jedlik Ányos nevét: a győri Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium és a budapesti XXI. kerületi Jedlik Ányos Gimnázium. Ezen kívül Veszprémben Jedlik Ányos egyetemi kollégium működik.

forrás: BME OMIKK, wikipedia

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győri Balett - Tíz előadás Olaszországban

Olaszországi turnéra indul csütörtökön a Győri Balett, amely kilenc városban tíz előadást tart -… Tovább olvasom