Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

Icomos-díjat kapott a fertődi kastély, míg a győri Dunakapu tér Citrom-díjat

Az egyik szemünk sír, a másik nevet: az egyik legnívosabb magyar építészi fórum díjátadó ünnepsége felemás megyei eredémyeket hozott.

Legjobbak között az Esterházy-kastély

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága idén ICOMOS-díjban részesítette a Szekszárdi Megyeháza revitalizációját, a Perőcsényi Tájház helyreállítását és a fertődi Esterházy-kastély egykori marionett-színházát.

A fertődi kastély egykori színháza a hivatalos indoklás szerint azért kapta meg a rangos díjat, mert "a felújítás eredményeként a használaton kívüli épületben rendezvény- és hangversenytermet alakítottak ki. Mérnöki szerkezetek alkalmazásával hitelesen rekonstruálták az eredeti manzárdtető formáját, és visszaállították a homlokzati nyílásrendet. A feltárás során előkerült zenekari árok alapfalai megmaradtak, a belső válaszfalak helyei bemutatásra kerültek. A belső térben a meglevő, dísztelen, helyenként vakolatmaradványokat tartalmazó nyerstégla falak dominálnak, szándékos befejezetlenséggel. Ez nemcsak esztétikai előnyökkel jár, de megfelel a helyreállítások etikájának, hiszen nem állítja helyre azt, ami biztosan nem tudható, de egyúttal nem lehetetleníti el a marionettszínház talán valamikor sorra kerülő rekonstruálását.

A Narancsház külsejét szintén az eredeti formájában állították vissza, a belső térosztás is követi a barokk korit. A víztorony rekonstrukciója korabeli ábrázolásokon alapul, funkciója maradt az eredetihez közel álló: a gépészeti terek kaptak helyet az emeletén.

A helyreállítást végigkísérte az alapos kutatómunka, és ennek eredményeit felhasználva készültek az építészeti tervek egy olyan épületen, ahol az eredeti szerkezetekből materiálisan nagyon kevés volt megőrizhető. A kastélyegyüttes eddigi, sok szakmai vitát kiváltó helyreállítási munkája után a marionettszínház megfelel a műemléki elveknek".

Az építész szakma Citrom-díjjal jutalmazta a Dunakapu téri munkálatokat

S most jöjjön a feketeleves. Az utóbbi évek legnagyobb politikai viharát kavarta a Dunakapu téri mélygarázs építése Győrben, a közgyűléseken is a legtöbbet vitatott téma volt.

Az építész szakma a hivatalos indoklás szerint azért adott Citrom-díjat a győri Dunakapu tér munkálataira, mert a tér alatt fekvő Duna-bástya földtömegét tartó cölöpfalazat egy része megsemmisült.

"A Dunakapu tér megújítása során a Város nem kellő gondossággal járt el, mert nem vette figyelembe a történeti térképek és az egykori városfal és bástya részbeni bontásáról rendelkezésre álló dokumentumokat, amikor e helyen - a tér nagyon is üdvözlendő megújítása során - előzetes kutatás és részletes feltárás nélkül döntött a mélygarázs és térszín alatti illemhely létesítéséről, s dolgoztatta ki annak terveit. A leletek napvilágra kerülése után a tér egy része alá három szintben került elhelyezésre a parkoló-kapacitás, ennek érdekében a leletek egy fontos része megsemmisítésre került – a szakmai és társadalmi szervek figyelemfelhívásai ellenére.

A történelmi belváros forgalomcsillapított területének peremén szokásos és általában jó, üdvözlendő megoldás parkolók (felszínen, parkoló-lemezen és -házban vagy mélygarázsban) létesítése, de ezen a helyen a város rendezési terveiben és az ezekhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban nem szerepelt mélygarázs létesítése, sőt ezek a dokumentumok egyértelműen a tér megőrzését és az alatta fekvő egykori bástya lehetőség szerinti minél teljesebb bemutatását, részleges visszaépítését tartalmazzák. A napvilágra került leletek alapján örökségvédelmi szempontból az egyetlen jó megoldás a mélygarázs megépítésnek elvetése, máshol történő megvalósítása lett volna.

A kutatásnak – nagyrészt - ezért szükséges függetlennek lenni egy konkrét beruházástól, és lehetőleg a rendezési tervek, parkolási rendszer fejlesztési terveinek kidolgozása előtt célszerű azokat elvégezni. A beruházások során ugyanis kényszerpályára kerül a régészeti feltárás és a megtartás, bemutatás lehetősége, vagy éppen ellehetetlenülése is, a beruházási keret felhasználásának kötelme rossz, vagy félmegoldásokat eredményez.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a győri bástyarendszerhez tartozó értékes és pótolhatatlan cölöpfalazat és a kapcsolódó leletek elbontásáért e beruházást Citrom-díjban részesíti.

A díj odaítélésével fel kívánja hívni az önkormányzatok figyelmét a régészeti és az épített örökség kutatásának beruházásoktól független végzésére, mert azok eredményeinek felhasználásával mind a rendezési, mind a konkrét építészeti-műszaki tervek megalapozottabbak, időtállóak és az európai elveknek megfelelőbbek lesznek, lehetnek" - olvasható az ICOMOS indoklásában.


A díjátadó gáláról ide kattintva olvashatnak bővebben! 


Fotók: Kisalföld-archívum
Fotók: Kisalföld-archívum


hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Baleset miatt több kilométeres sor az M1-esen - megindult a forgalom

Kisteherautó és személygépkocsi ütközött a 101-es km-szelvénynél, Gönyű térségében a Budapest felé… Tovább olvasom