Kisalföld logö

2017. 05. 01. hétfő - Fülöp, Jakab 5°C | 18°C Még több cikk.

Hová vágyik a turista?

Győr-Moson-Sopron - Érdekes képet mutat az a statisztika, amely a településen eltöltött vendégéjszakák száma szerint rangsorolja a megye falvait, városait. Többek között kiderül belőle, miként lehet elérni, hogy akár egy kis falu is megelőzze a nála többször nagyobb városokat.
Szinte nincs ma olyan település Magyarországon, legyen szó nagyvárosról vagy kisközségről, amely a terveiről kérdezve ne tűzné zászlajára az idegenforgalmat. Ez jelentheti többek között a fejlődés - sőt, akár a túlélés - egyedüli lehetőségét az önkormányzatoknak, köszönhetően többek között a száz százalékban helyben maradó idegenforgalmi adónak. A vendégéjszakánként átlagosan 320 forinthoz az állam a kétszeresét teszi hozzá támogatásként, így, ha "megy a szekér", ez évente kétmillió forintot is hozzátehet egy átlagos, nem egész kétezer lakosú falu - mint például Farád - költségvetéséhez.

Hogy mire költi az önkormányzat a bevételt, rajta múlik, Tama István, a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketingigazgatója szerint azonban hosszú távon azok a települések sikeresek, amelyek visszaforgatják a turizmusba.

- Ilyen szempontból igazi sikertörténet Hegykő, amely nem csak termálvizének köszönhetően ért el bronzérmes helyezést a megye két nagyvárosa mögött. A településen példátlan az együttműködés az önkormányzat és a helyi vállalkozók között, a befolyó idegenforgalmi adó 30-50 százalékát például pályázatok formájában évek óta szálláshelyfejlesztésre fordítja a falu - mondja Tama István, aki szerint sokszor a jó kapcsolaton múlik az is, mekkora sikerrel tud élni egy település a pályázati forrásokkal. Rossz példa is van, például Balf, amely a kórházi gyógyvendégeken kívül messze nem használja ki a lehetőségeit, de a szakember úgy véli, számos településen bőven van még kihasználatlan kapacitás; a nagyszerű természeti adottságokkal bíró Bakonyszentlászló, vagy a Széchenyi-kastélynak helyet adó Nagycenk a jelenleginél jóval több turistát fogadhatna.


De lássuk, mivel lehet "vendéget fogni", pontosabban csalogatni egy településre! Bár az ember azt hinné, hogy a keresett turisztikai látványosságok automatikusan vonzzák a szállóvendégeket is, a számokból kiderül, hogy ez koránt sincs így. A világörökség részeként számon tartott, bencés apátsággal büszkélkedő Pannonhalma például még az első húszban sincs bent a tavalyi év első tíz hónapjának adatait összesítő listán, igaz, eleve nem is nagyon van kereskedelmi szálláshely a kisvárosban. Tama István szerint azért, mert a másfél órás idegenvezetésen kívül program sem nagyon akad; a most elnyert uniós támogatás, amelyet a helyi arborétum, valamint a levendulakertészet és -lepárló üzem fejlesztésére fordítanak, segíthet ezen a problémán.

Vannak aztán olyan speciális helyzetben lévő települések, mint a fogászati turizmus egyik fellegvárának számító Mosonmagyaróvár, vagy a határ menti mozgásra építő Kópháza és Hegyeshalom.
S persze akadnak olyanok, amelyeknek sem jelentős látnivalója, sem termálvize, sőt, egyetlen fogorvosa sincs. Ez esetben egy, a helyszínben fantáziát látó befektető lehet a megoldás, mint például Röjtökmuzsajon vagy Dunakilitin, ahová körülnézni ugyan nem menne turista, kastélyszállójuk mégis vonzza a vendégeket. Ez esetben a településnek nem is kell programot kínálnia, megteszi ezt a wellness- vagy luxushotel, amely - egy "egyszerű" panzióval ellentétben - önmagában is elég vonzerő. Ez történt Farádon is, ahol pusztán egy wellnesspanzió felépülésével megtízszereződött a vendégek száma.

Szintén a kistelepüléseknek, falvaknak jelenthet kiugrási lehetőséget a Magyar Turizmus Zrt. által az elkövetkező öt év egyik fő irányvonalának kikiáltott ökoturizmus. Az igényt a Fertőd melletti Sarród példája is mutatja: a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó településen egyre több a vízi, kerékpár- vagy gyalogtúrára érkező vendég, 80-90 százalékuk a nemzeti park által üzemeltetett szálláshelyen hajtja álomra a fejét. A kerékpáros turizmusból profitál többek között Fertőrákos is - igaz, ott a barlangszínház és a Fertő tó is sok látogatót vonz -, Hédervár és a Duna menti kerékpárutat járó kerekező turisták révén Mosonmagyaróvár.


Sopron 160 ezerrel vezet

A lista első helyeit nézve feltűnik, hogy Sopron közel kétszer annyi vendégéjszakával büszkélkedhet, mint Győr. Tama István szerint ez többek között a város "hagyományos imázsának" köszönhető, az emberek ugyanis máig történelmi gyökereivel és hangulatával azonosítják a mindig is a belföldi turizmus egyik bástyájának számított Sopront. "Győr évek óta feljövőben van, de van még mit tenni, többek között a nagyszerű programok turistákra szabásával. A gyerkőcfesztivál vagy a nyári barokk rendezvények például csomagokban kínálva sokkal több látogatót vonzanának", mondja.

Pannonhalma: sok a kiaknázatlan lehetőség.
Röjtökmuzsaj: fantáziát látott benne egy befektető.
Hegykő: termálvizének is köszönheti sikerét.
Sopron: a lista első helyezettje. Történelmi
gyökereivel és hangulatával hódít.

Olvasóink írták

  • 1. Telepathia 2009. január 21. 09:28
    „Sopron egy kihalt, megöregedett turiták nélküli város. A felmérés pontatlann és emgalapozatlan,lehet hogy jönnek Sopronba, de ezek csak átutazók, akik megengedhetik maguknak, hogy Ausztriába járjanak sielni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sokaknak nem térítik az ingázást

Győr-Moson-Sopron - Az ingázók egyötöde semmilyen hozzájárulást nem kap cégétől munkába járási… Tovább olvasom