Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 20°C Még több cikk.

Hol tornázhat a gyerek?

Hol tartják a tornaórát? Hát a tornateremben – szól a kézenfekvőnek tűnő válasz. Ám a valóságban a győri iskolások gyakran aulákban, lépcsőházakban, folyosókon kénytelenek testüket edzeni.
Áldatlan állapot: A gárdonyis tanulók ezen a keskeny, csúszós, hideg folyosón tornáznak
Elkeseredett nagymama kereste meg szerkesztőségünket. Panasza szerint a volt Arany János, azaz a Marcalvárosi Közoktatási Központ általános iskolájába járó unokájának egészségtelen körülményeket biztosítanak, ugyanis a megnövekedett gyermeklétszám miatt gyakran a lebetonozott, járólappal fedett aulában tartják a tornaórákat, és ha nem hajlandó a gyakorlatokat ott végezni, beírást kap.

Kovácsné Krusevits Bernadett igazgató közleményéből kiderül, hogy tornaterembe nem jutnak be minden órán a tanulók, és a kinti – egyébként gazdag mozgáslehetőséget kínáló – sportlétesítményeket télen csak korlátozottan használhatják. Ezért az aulában elhelyezett sporteszközök révén biztosítják eredményes oktatásukat és hamarosan az úszáslehetőségeiket is kibővítik.

Lépcsőházban semmiképp

A Kölcseyben is gondot okoz ez a kérdés. Jámbor László igazgató elmondta: a heti három testnevelésóra közül kettőn tudnak az osztályok tornateremben sportolni, a harmadikat kint kénytelenek tölteni. Jó időben ez könnyen meg is oldható az udvaron vagy a közeli ligetben, de rossz időben már körülményesebb. A lépcsőházban azonban semmiképp sem akarják a gyermekeket tornáztatni. Délutánra labdajátékokra alkalmas helyet bérelnek. Szívesen növelnék a sportolási lehetőségeket, de erre nem adottak a feltételeik.

Nincs rá elegendő pénz

A városi önkormányzat illetékese, Olaszi Imre oktatási irodavezető elmondta: az elmúlt tíz év alatt négy tornacsarnok épült Győrött. Egy-egy a Jedlik-, a Bartók-, a Kálvária utcai és a tulipános iskolában. Tud róla, hogy a Szent-Györgyinek is kellene, és a Gárdonyi is szeretne. Utóbbi szándékát azonban nem támogatja, mert szerinte a tornacsarnok helyigénye miatt túlságosan kevés zöldterület maradna a gyerekeknek. A Szent-Györgyi esetében szerinte is indokolt az igény, ennek ellenére az idei költségvetésben nem szerepel ilyen tétel.

– Tornatermünk kicsi, nem szabványos méretű. Ezért sport tagozatosaink, a kiemelkedő eredményeket elért kézilabdások a Magvassy-sportcsarnokba járnak. Fél hatkor kelnek, és a buszos utazás több órát vesz el idejükből naponta, az iskolának pedig tetemes költséget jelent – panaszolta a Szent-Györgyi Albert Általános és Középiskola igazgatója.

Bognár Zsuzsannától azt is megtudtuk, hogy tornaórákat a lépcsőházban és a tornaterem előtti folyosón is kénytelenek tartani, ami zavarja a közeli tantermekben folyó tanítást. A megoldás tíz éve késik, pedig a helye megvan az új csarnoknak, és öt éve a tervei is elkészültek. Az igazgató szomorúnak tartja, hogy idén sem kezdődik el a kivitelezés.

Átjárófolyosóra szorulva

A Gárdonyi-iskola igazgatója, Szalai Ferenc szintén abban reménykedik, hogy intézménye sorra kerül, azaz a képviselők egyszer csak rájönnek, mennyire fontos a jövő nemzedékének egészségmegőrzése. Szerinte náluk jóval áldatlanabb állapotok vannak, mint az Aranyban. Úgy véli, az ottani aula „úri hely" ahhoz képest, hogy náluk a gyerekek gyakran az épületrészeket összekötő folyosóra szorulnak.

Ott tartják meg tornaórájukat, ahol a szünetben közlekednek, tehát az utcáról behordott kosz takarítása nem megoldható, és a hely hideg is. Az igazgató nem érti, miért ellenzik kérésüket az önkormányzatnál. Szerinte a tornaóra helyigénye fontosabb, mint a szüneté. Ráadásul az udvart a tanítási szünetekben most is kevéssé tudják kihasználni az iskolások az átjárófolyosó és a szintkülönbségek miatt.

Akad azért pozitív példa

A fentiek ismeretében irigylésre méltó a Nádorvárosi Közoktatási Központ helyzete, ám ott is tíz év kellett a megoldáshoz. Zsegora Csaba igazgató elmondta, hogy az iskola 1980-as felújításakor 120 négyzetméteres tornatermet alakítottak ki. Ez kicsi volt, és kevés a 19 tanulócsoport heti három tornaórájához. Az aulát, az udvart, a lépcsőházat is használták erősítő edzésekre – egészen 2001-ig, amikor elkészült az új tornacsarnok, melynek költségeit a fenntartó állta. Ez már minden igényt kielégít. A diákoknak számos délutáni foglalkozásra van lehetőségük, pedig két óvodából is idejárnak a kicsik. A szabadidős mozgása is megoldott az összesen 624 gyermeknek.

Veszélyessé válhat a kompromisszum

Dr. Jancsó József győri baleseti sebész főorvos véleménye alapján a testnevelésre szükség van – talán még kevés is a kötelezően előírt óraszám –, de ha nincsenek a megtartásához megfelelő feltételek, akkor nő a sérülés kockázata.

Elmondta, hogy a betonon, kemény talajon végzett futásnak káros hatása lehet az Achilles-ínra és az ínhüvelyre, ezenkívül ilyenkor fokozódik az ízületi terhelés is. Szerinte „a semminél jobb" elv egy bizonyos határ alatt veszélyes lehet. Úgy véli: ha a helyhiány miatt kompromisszumos megoldást kell választaniuk az iskoláknak, akkor a tanároknak fokozottan ügyelniük kell arra, milyen gyakorlatokat végeztetnek a gyerekekkel.

„ Úgy érezzük, sportolóink tettek annyit a város hírnevéért, hogy megérdemeljék az emberibb körülmények megteremtését."

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Letörölték házát a térképről

Amikor az öttevényi Kovács József meglátta a község térképvázlatát, azt hitte, elájul. Lakóházát… Tovább olvasom