Kisalföld logö

2017. 11. 18. szombat - Jenő 3°C | 8°C Még több cikk.

Hídavatás

Ünnepélyes keretek között avatták fel pénteken Győrött a felújított Petőfi hidat és átépített csomópontjait. Ezzel megint újabb fejezet kezdődött a két városrészt összekötő híd történelmében.
A híd a felújítás alatt
A Rába felett először fahíd épült, hogy összekösse Győr belvárosát Újvárossal. A fahidat vashíd követte, aztán újabb és még újabb. A Hosszú híd nevében is változott, előbb Horthy Miklós, majd Petőfi nevét kapta. Most nincs szó névváltozásról. Érdekességként néhány szemelvény a korábbi avatásokból, Vasvári Pál győri építőmérnök gyűjtése alapján.

A sivár helyzetből a jövőbe

A fahíd helyén épült, 1892. szeptember 22-én átadott Hosszú híd 42 évig feszült a Rába felett. Az idők során elöregedett, vasszerkezetét nem gondozták, a mellette lévő partszakasz is alámosódott és leszakadt 1921-ben, majd 1928-ban. 1930-tól már tarthatatlanná vált az állapot, egy évvel később döntés született új híd építéséről a régi helyén. A munkát 1934 első félévében kezdték (közben ideiglenes fahíd készült). Az új híd a vagongyári hidászok páratlan teljesítményét dicséri.
1934. december 10-én az avatáson Szau-

ter Ferenc polgármester után Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter egyebek között a következőket mondta:
„ Ennek a hídnak több szempontból van jelentősége és fontossága, árvízvédelmi, idegenforgalmi és útépítési szempontból, munkaalkalmak biztosításából, valamint a magyar technikai haladás erejének bizonyossága szempontjából. Ez az első híd Magyarországon, amely nem szegecseléssel, hanem racionálisabb hegesztéssel készült. Szimbolikus jelentősége is van annak, hogy hidat nyitunk és azon a Kormány részt vesz, mert hiszen mindnyájunk lelkében ott az érzés, hogy minden polgára ennek az országnak a maga munkakörében sem tesz mást, mint minden nap új és új hidat segít verni, új hidat a mai sivár helyzetből a jövőbe. "

„ Az országépítés élén "

Az 1935 áprilisában tartott első szemlén már Horthy-hidat emlegetnek. Ekkor volt 15 éve, hogy Horthyt kormányzóvá választották. 1945. március 28-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották ezt a hidat is. Az annak idején az építésére kapott állami kölcsönt még vissza se fizette egészen a város! Szükségfahíd épült, majd 1946 áprilisában megszűnt a kocsi- és járműforgalom, csak gyalogosok közlekedhettek rajta. Az újjáépítés gyors volt, 1946. december 14-én jöhetett az immár Petőfi nevét viselő híd avatása. Udvaros István polgármester után Gerő Ernő, a „ hídverő " miniszter szólt a jelenlévőkhöz:
„ A hídépítők magukra vonták az egész ország figyelmét, mert ők az országépítés élén haladnak. De a híd elkészülte kötelezettséget is jelent. Figyelmeztetést: vigyázzanak, soha többet bűnös kezek ne nyúlhassanak se a hídhoz, se az országhoz! "
Az újabb megújulás alkalmából rendezett ünnepségre nem várnak kormányzati képviselőt. A beruházás teljesen a város pénzéből készült.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Városi könyvhét

Az ünnepi könyvhét győri rendezvénysorozatát csütörtökön délután három órakor az Arany János utca és… Tovább olvasom