Kisalföld logö

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 22°C | 32°C Még több cikk.

Hazatértek a Rábca-partjára

Abda - Tanárok, művészek, diplomaták és más foglalkozások képviselői rég nem látott ismerősként szeretettel ölelték meg egymást. A közös bennük, hogy abdaiak, innen jutottak el a világ számos pontjára, de most egyszerre jöttek haza nosztalgiázni.

Telt ház volt már a frissen avatott új községház első rendezvényén Abdán, az elszármazottak első találkozóján. Az abdaiság erejéről a rendezvényt szervező Balogh Sándorné szerint mindent elárul, hogy délután négytől este nyolcig szinte mind a kétszáz résztvevő együtt maradt. Több mint a felük nem helyben lakik, csak hazalátogatott a meghívásra. Néhányan külföldről, többen Budapestről érkeztek, iskolatársaikat, barátaikat, utcabeli ismerősüket üdvözölhették. Főként azt köszönték meg házigazdáiknak, hogy helyi műsorral kedveskedtek, azaz maguk énekeltek nekik olyan gyermekkorukból ismerős nótákat, amiktől bizsergett a talpuk.

– Több olyan pillanatnak is szemtanúja lehettem, hogy akik hosszan méregették egymást, végül rájöttek, honnan ismerik egymást és megkönnyebbülten találtak egymásra. Ezért volt érdemes a találkozót megszervezni és kérték is az elszármazottak, hogy legyen folytatása – mondta Baloghné.

Visszajöttek: Az Abdáról elszármazottak első találkozóján több rég nem látott ismerős beszélgethetett jóízűen.
Visszajöttek: Az Abdáról elszármazottak első találkozóján több rég nem látott ismerős beszélgethetett jóízűen.

– Az ember gyökerei meghatározóak, én pedig Abdán tanultam a betűvetést, persze hogy nekem ez a falu a Rábca-parti Róma, ahova az utam rendszeresen visszavezet. Hazajárok a rokonokhoz és az osztálytalálkozóinkra is évente. Utóbbi jól mutatja szülőfalum fő értékét, hogy mit is jelent az abdaiság – mondta el Polgár Tibor professzor, aki úgy véli, a település fejlődésének lényege itt a lokálpatriotizmusban rejlik, ami erősebb, mint máshol. A rendezvényekbe ugyanis nemcsak a civil szervezetek tagjait sikerül bevonni, hanem más lakosokat is és ez a mentalitás a betelepülőkre is hamar átragad. Ez szerinte főként azért jelentős tény, mert Abdára az is igaz, hogy alvótelepülés, sokan innen járnak be Győrbe dolgozni. A történelemtudományokkal foglalkozó nyugdíjas társadalomkutató is szép példát mutatott lokálpatriotizmusból, Pozsgay Imrével együtt a szerzője volt ugyanis A rendszerváltás (k)ára című könyvnek, és annak bevételéből alapítványt hozott létre a tehetséges abdai fiatalok támogatására.

Szállítmányozási szakértőként a világ ötven országában járt – a külügyi tárca külkereskedelmi kirendeltségvezetője volt több helyen Indiában –, ezért van összehasonlítási alapja és úgy állítja Pozsgai Gyula: büszke lehet szülőfalujára. Még itt tanult petróleumlámpánál gimnazistaként, mert csak húszéves korában, amikor elkerült innen, vezették be a villanyt.

˝Akkoriban ezernyolcszáz lakosa volt a községnek, most háromezer-kétszáz, míg más falvak eltűnnek, a miénk gyarapodik. Nekem már nem is olyan jellegű ma, mint egy régi falu, annál városiasabb. Kicsit hiányoznak is a nádfedeles házak, a parasztudvarok, de jót tett a fejlődés, a modernizálódás, amit szerintem Győr közelsége, a jó elhelyezkedés segített˝ – mondta el a hajdani kereskedelmi diplomata, akinek ma is eszébe jutnak fiatalkora Rábca-parti strandolásai és a rét, ahol annyit fociztak, s ahova gondolatban annyiszor visszavezet útja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyar földön leltek otthonra

Hetven éve, a II. világháború kitörése után tömegével érkeztek lengyel katonai és civil menekültek hazánkba. Egészségügyi ellátásukra a folyók városában alapítottak kórházat. Tovább olvasom