Kisalföld logö

2018. 06. 23. szombat - Zoltán 12°C | 20°C Még több cikk.

Hatezer éves lelet Enesén

Régészeti ritkaságra, egy hatezer éves település nyomaira bukkant Enesén Langó Péter régész, miközben munkatársaival honfoglalás kori sírok után kutatott.

Harminc évvel ezelőtt emberi és lócsontokat találtak a tóközi faluban. Tomka Péter régész honfoglalás kori sírnak azonosította az enesei leletet: az övmaradványok, ruhadíszek tanúsága szerint egy korabeli előkelőség földi maradványait. Akkor sem idő, sem pénz nem volt további kutatásokra. Most a Széchenyi-terv által támogatott sajátos tudományos vizsgálatok részeként lehetőség kínálkozott a folytatásra. Az enesei munkálatokat végző Langó Pétert és munkatársait meglepetés érte: a honfoglalás kori

síron kívül az egyik feltárt gödörben régészeti ritkaságra bukkantak. A Dunántúlra jellemző, az első lelőhelyről elnevezett zselizi kultúra itt meglelt nyomait hatezer évesre teszik.
– Összesen nyolc-tíz helyen ismerünk ilyet az országban – mondta Langó Péter. – Ez a régészeti ritkaságnak számító leletanyag azt bizonyítja, hogy Enese hatezer éve, az emberiség hajnalától folyamatosan lakott hely.

– Az enesei Szabadság utcában megtalált gödrökből az újkőkor kései szakaszára, a neolitikumra jellemző edénydarabok, sajátos, „ kottafejes " díszítésű kerámiatöredékek, állatcsontok és ételmaradványok kerültek elő. Ez utóbbi arra utal, hogy nagyon kedvelték a kagylót – vélekedett Langó Péter, majd hozzátette, hogy feltártak egy honfoglalás kori sírt is, amelyet már korábban feldúlt valaki, erre utal, hogy a medencétől felfelé a csontokat nem anatómiai sorrendben találták. A régész véleménye szerint ez a váz valószínűleg a három évtizeddel ezelőtt Tomka Péter által feltárt honfoglalás kori sírhoz kapcsolódik, és a mostani enesei munkálatok alatt újabbak kerülnek még elő. Későbbi időszakról, az Árpád-korból származó település nyomairól is tanúskodik a föld a Szabadság utcában: az egyik gödörben a magyar középkorra jellemző cserépbogrács-töredékek rejteztek.

Langó Péter elmondta, hogy a nemrég megkezdett kutatási program célja a honfoglaló magyarság genetikai gyökereinek vizsgálata, vagyis a csontleletek alapján az ősök DNS-állományát szeretnék feltérképezni. Ezek az eredmények új szempontokat adhatnak a magyar őstörténethez.
Az archeogenetikai kutatást a Nemzeti Kulturális Program keretében, a Széchenyi-terv támogatásával, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete a szegedi biológiai központ genetikai kutatóintézetével közösen végzi. A programot Raskó István professzor, Bálint Csanád akadémikus vezeti. Koordinátora Mende Balázs antropológus.

Kapcsolódó anyagok:

Bronzkor Koroncón (2002-06-23) >>
Kutatás az apátságnál (2002-06-12) >>
Régészeti leletekre bukkantak (2002-03-07) >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Falfestmények a vasút alatt

Tavaly nagy siker volt Győrött a graffitifesztivál. A marcalvárosi részeket összekötő aluljárókat… Tovább olvasom