A három fő kérdés, hogy sérti-e az egyénre szabott ítélkezés elvét, van-e tényleges visszatartó ereje és bírnák-e mindezt a magyar börtönök.

˝Amikor halálbüntetés volt Magyarországon, akkor is évről évre ugyannyi emberölést követtek el˝ – kommentálta kérdésünkre a tervezetet egy büntetőjogi szakértő. Mindez egyelőre csak jogelmélet, mivel – bár benyújtották hétfőn a parlamentben a beígért ˝három csapás˝ tervezetet – a részletekről alig lehet tudni valamit. Például arról, hogy mit kell elkövetni az első két esetben ahhoz, hogy a harmadik, már élet elleni cselekményt tényleges életfogytiglannal sújtsák. Az is kérdéses, hogy az elkövetés időpontját nézve mi a fő szempont. Ha a jogszabály a most életbe lépett – szelídebb három csapásnak hívott – Btk.-módosítás logikáját követi, akkor csak a harmadik bűncselekményre nézve döntő a törvény hatálybalépésének ideje, és még akkor az új jogszabályt kell alkalmazni, ha az első kettő erőszakos tettet a törvény életbe lépése előtt – de bizonyos időtartományon belül – követte el a visszaeső bűnöző.

Dr. Havasi Dezső, a megyei ügyvédi kamara elnöke leszögezte, természetesen hosszú évek kérdése, hogy egy törvény visszatartó erejét mérni lehessen. Ugyanakkor – bár nagyon sok kritika érte már eddig is ezt a javaslatot – dr. Havasi Dezső nem kérdőjelezné meg az Országgyűlésnek azt a jogát, hogy egy nem alkotmánysértő lépéssel megpróbálja visszaszorítani az erőszakos bűncselekmények számát.

– Nem ismerhetjük előre a módosítás kriminológiai jelentőségét, de véleményem szerint nem sért jogelveket, ezért nekem nincs ellene kifogásom – mondta a kamara elnöke. Az más kérdés, hogy a védőügyvédeknek fel fogja adni a leckét, hiszen adott esetben jóval magasabb büntetési tételből kiindulva kell feltárni a szóba jövő enyhítő körülményeket.

Az általunk megkérdezett büntetőjogászok – az ügyvédi kamara elnökéhez hasonlóan – keveset tudnak még a részletekről, attól azonban többen tartanak, hogy a tervezet ellentétben áll az eddigi magyar büntetési rendszerrel, amely mindig az egyéniesítésre törekedett.

A megkérdezett büntetőjogászok közül többen attól tartanak, hogy a tervezet ellentétben áll az eddigi magyar büntetési rendszerrel, amely mindig az egyéniesítésre törekedett.

Hallottunk ezért olyan véleményt, hogy az egyébként is túl gyakran módosított Btk. egységesebb maradhatna, ha a most életbe lépett nyári módosítás logikáját követve szigorítanák. Mint már említettük, még meg sem száradt a tinta a szelídebb ˝három csapáson˝, ami a háromszoros erőszakos visszaeső ügyében jelentősen felemeli a kiszabható büntetés felső határát. Ha az új módosításban nemcsak a felső, de az alsó határ is magasabb lenne, akkor máris szigorúbb tartományba esne a többszörös visszaeső megítélése, ugyanakkor a bíróság – tágabb mérlegelési jogkörrel – egyénre szabottabb döntést hozhatna.