Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Haragosok a gyászban

Október elsején vettek végső búcsút a 22 éves Tompa Esztertől, akit ez idáig ismeretlenek elraboltak, majd brutálisan meggyilkoltak Győrben. Egy alapítvány sietett a lány anyja, Körmendi Péterné segítségére, az asszony azonban – úgy tűnik – hiába vár a pénzére.
A megrendítő és Győr közvéleményét hónapokig foglalkoztató bűnügyben (Kisalföld, 2003. szeptember 24., november 26.) a rendőrség kétmillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki. A felderítés eredményéről, a tettesről vagy tettesekről ugyan már számos adattal bírnak a nyomozók, ám a gyilkost még nem fogták el.

A hazai áldozatokért életre hívott „Biztonságos Magyarországért" Alapítvány – Körmendi Péterné Csilla kérelmére – félmillió forintot utalt át, amit az édesanya a mai napig nem kapott kézhez. A Kisalföld információi szerint a civil szervezet által egyhangúlag támogatott és december elején átutalt összeg nem a kérelem aláírójához, hanem a papír többi részét kitöltő B. Mihály, Eszter barátjának a számlaszámára érkezett.

– Több papír között aláírtam ezt is, hiszen magáról a lehetőségről is csak Misitől hallottam – panaszolta a gyászában megtört és azóta többször kórházat járt édesanya. – Igaz, a temetésre többen és több helyről adtak össze pénzt, mégis érthetetlen, hogy az általam aláírt dokumentum felett a kislányom barátja rendelkezik. Naponta most is hazavárom Esztert, feldolgozhatatlan, ami történt. Ha másra nem, hát erre lehetett volna tekintettel, hiszen eddig nem volt közöttünk nézeteltérés.

A temetés közel 300 ezer forintos költségét többen és több helyről adták össze, mert ennyi pénze nem volt a Sashegypusztán élő, rokkantnyugdíjas anyának. Talán ezért is vette igénybe B. Mihály a „Biztonságos Magyarországért" Alapítvány segítségét.

A pénz rendben megérkezett

A fiatalember érdeklődésünkre megerősítette, hogy számlájára megérkezett a pénz, ám csak annyit fűzött a történtekhez, hogy úgy gondolta, az összegből mindenkinek visszafizeti azt, amit a temetésbe beleadott.

– Olyan minősíthetetlen hangon beszélt velem Csilla és Eszter nagymamája, hogy patthelyzetbe kerültem – szólt a magyarázat. – Átvételi elismervény ellenében sorra visszaadom mindenkinek a pénzét, mert így korrekt, s ez most van folyamatban. Rám senki ne mondjon semmit, nekem Eszter volt a mindenem. Vele kapcsolatban senki ne sértegessen, mert az nekem fáj. Hát ezért nem beszélek a családdal, ezért nem veszem fel a telefonokat.

Nincs megegyezés

Megkerestük a szóban forgó „Biztonságos Magyarországért" Alapítványt (BMA), ahol Szabó Tibor ügyintéző előtt ismert volt a két család nézeteltérése.

– Szervezetünk korrektül és a lehető leghamarabb járt el – mondta a BMA ügyintézője. – A rendelvényre ráírtam az anya nevét és a kárenyhítési támogatás összegét, amit továbbítottunk a Magyar Államkincstár felé, ahonnan a megadott győri számlaszámra továbbutalták a pénzt.

A banknak észre kellett volna vennie, hogy a kérelmet aláíró neve és a számlatulajdonos neve nem egyezik. Ilyen ügyünk, de még csak hasonló sem volt, hiszen ezekben az esetekben a gyász és a bánat inkább összehozza az embereket.
Majoros László százados, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság áldozatvédelmi referense emberileg tartja megmagyarázhatatlannak, hogy Körmendi Péterné és a B. család nem képes megegyezni a temetési költségek visszafizetése ügyében. „Az áldozat temetésére a pénzt úgy adták össze, ez volt a kárenyhítés alapja. Még én segítettem kitölteni a hivatalos papírokat, hogy minél előbb utalják a pénzt" – sorolta.

Igaz, hogy B. Mihály a hivatalos úton, a segítés szándékával, a legközelebbi hozzátartozó aláírásával járt el. Ám mindenből kihagyta a mélyen gyászoló és magára maradt édesanyát, aki Eszternek síremléket szeretne állíttatni. Pt sem erről, sem másról nem kérdezték. A temetéshez hozzájárulók közül többen is vannak, akik semmit nem kérnek vissza a temetési költségekből, de akarják vagy sem, visszakapják azt. B. László, a fiatalember édesapja hétfrőn személyesen is megkeresett és kategorikusan kijelentette, hogy a „maradék" pénzből készek Eszter síremlékének felállítására, ám oda az anya, Körmendiné Csilla ne temetkezzen, egyszóval neki ott nincs helye. A két család nem beszél, de legalábbis elbeszélnek egymás mellett. Nincs csönd és megnyugvás a gyászban, pedig Eszter bizonyosan ezt szeretné.

Kapcsolódó cikkek >>

Esztert nem üldözték (2003-09-24) >>
Eltemették a meggyilkolt lányt (2003-10-02) >>
Szorul a hurok a gyilkos körül (2003-11-25) >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyitott kapuk a Széchenyi István Egyetemen

A Széchenyi István Egyetem január 21-én, szerdán délelőtt 10 órától délután fél négyig az egyetemi… Tovább olvasom