Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 14°C Még több cikk.

Halottak napja a néprajzban: Bolyongó szabad lelkek

Győr-Moson-Sopron - Sokak és sokféleképpen vélekednek a halálról, annyi azonban bizonyos, hogy az elmúlással kapcsolatos, évszázados rítusok, hagyományok ma is élnek. Dr. Barsi Ernő nemcsak gyűjtötte, kutatta ezeket, de számos kötetében meg is jelenítette.
– Régi gyökerei vannak ennek az ünnepnek – meséli dr. Barsi Ernő néprajzkutató. – A mindenszentek voltaképpen azoknak a szenteknek az ünnepe, akiknek nincs naptári ünnepük. Másnap van a halottak napja, ilyenkor gyertyát gyújtunk, imádkozunk, virágot, koszorút viszünk a sírokra. Tényőn szokás, hogy ilyenkor a hősi emlékműnél tartanak megemlékezést, az esti mise is az elhunyt hősökért, a falu halottaiért szól. De van olyan vidék, ahol kalácsot sütnek, melyet szétosztanak a temető bejáratánál a koldusoknak, hogy ők is emlékezzenek, imádkozzanak a szeretteikért. Másutt megterítik a családi asztalt azért, hogy ha a harangszó alatt hazalátogat a halott, találjon enni- s innivalót.

Valaha úgy tartották az őseink, két lélek: egy élet- és egy szabad lélek lakozik egy emberben.

Dr. Barsi Ernő néprajzkutató.

Az előbbi a születéskor költözik belénk, s a halállal megszűnik, a szabad lélek viszont ki- s be járkálhat. Erre utal a „hálni jár bele a lélek" közmondás, amikor valaki nagyon elgyöngülve, betegnek érzi magát. Álmunkban is a szabad lélek megy el, legalábbis így tartja a hiedelem.
– Amikor meghal valaki, úgy tartották, bolyong a szabad lélek, ezért kifaragták a mását. Ezek voltak az első sírjeleink. Sokáig terítettek is neki a családi asztalnál, majd miután úgy gondolták, a test már eloszlott, a kifaragott embermást kivitték a temetőbe. Szent István azonban a kereszténységgel elrendelte, hogy kereszteket kell rakni. A magyar ember azonban belementette a hagyományokat az új szokásba, azaz a kereszteket emberprofilúra formálták, ilyen sírköveket csináltak Aggteleken és Sályban is. Hogy bajuk ne essék, Sályban, a szülőfalumban a templom mellett fedél alá raktuk ezeket a különleges sírköveket. További érdekesség, hogy olyan sámánisztikus feliratokat találtam némelyiken, mint például: „...itt vagyon elrejtve nemes Kerekes Mária".

A szokások közül érdekesség, hogy a burgenlandi Alsóőrön a gyerekek is járták a házakat halottak napján, „Dicsértessék egy kalácsért!" – szólt a beköszönés. A gyertya, a láng az élet jelképe. Míg égünk, mi is addig élünk. Sok helyen, míg a templomba mennek, este égve kell hagyni a lámpát azért, hogy a halott – ha hazatér – szét tudjon nézni. Van, ahol félnek a halottaktól, ezért aztán inkább ételt pakolnak a sírra, hogy ne menjen haza a lélek.

A hiedelmek, szokások közül ilyenkor a legelterjedtebb a sírok feldíszítése, mécsesek gyújtása a temetőben. A közös ének sem ritka, sokkal inkább megnyugvás, a cigányok bandával az elhunyt kedvenc nótáját is eljátsszák.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több lesz az adóellenőr a megyében

Győr-Moson-Sopron - „Tapasztalt" kereskedők már messziről megérzik (mint a kutya a postást),… Tovább olvasom