Kisalföld logö

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 14°C Még több cikk.

Hajózócsatorna lesz a Duna?

Tavaly ősszel elkészült az a tanulmány, mely azt vizsgálja, hogy a mélymerülésű, teherszállító hajók milyen módosítások árán szállhatnák meg a Dunát. Egyes lapinformációk szerint a munkálatokra 2009 és 2013 között lehet. VIDEÓ a Duna deltáról.
„Az Európai Unió közlekedésfejlesztési stratégiája szerint a Dunát nemzetközi hajózási útvonallá kell alakítani, vagyis a magyar, szlovák, román és bolgár szakaszon biztosítani kell a 2,5 méteres hajózó-útmélységet adott év legalább 300 napján, s fel kell számolni a hajózást akadályozó gázlókat és szűkületeket. A legóvatosabb becslések szerint is 92,3 milliárd forintot kóstáló terv azonban a zöldek szerint kimondottan a rajnai hajóflotta igényeihez rajzolná a Dunát, ahogy Márkus Ferenc, a WWF Magyarország elnöke fogalmazott: szemléletbeli probléma, hogy a hajózás fejlesztését úgy képzeljük el. hogy a folyót alakítjuk át a hajótípusok igényei szerint, ahelyett, hogy a hajókat alakítanánk a folyóhoz" – írtuk tavaly tavasszal „Mégsem a víz az úr" című cikkünkben (Vasárnapi Kisalföld, 2007. április 15.)

Kész 270 oldal

A Vituki szakemberei 2006 januárjától kezdték kidolgozni a „Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmányt", a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Kht. 2007 szeptemberében nyilvánosságra is hozta internetes oldalán a több mint 270 oldalas tanulmányt.

Ebben – többek közt – szó esik a mederállapot javításáról, az integrált folyógazdálkodás megtervezéséről, s a folyó magyarországi szakaszainak legfőbb jellemzőitől. (A Szap és Gönyű közötti szakaszra egész bekezdést szenteltek a készítők.) A tanulmány kapcsán szerettük volna megszólaltatni a Vituki illetékes szakemberét, el is küldtük kérdéseinket, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

Fel kell számolni a hajózást akadályozó gázlókat és szűkületeket.
Fel kell számolni a hajózást akadályozó gázlókat és szűkületeket.


A WWF Magyarország szerint azonban „a tanulmány drasztikus mederszabályozással kívánja elérni a teherhajók 2,5 méteres merülési mélységének biztosítását a Duna teljes magyarországi szakaszán. A meder-szabályozásoknak azonban súlyos ára van mind a magyarországi mind a többi (német, osztrák, román-bolgár) szakaszokon".






„Duzzasztás esetén a keresztgátak felett állóvízi körülmények alakulnak ki, ahol megváltozik és silányul az élővilág, valamint megszűnik a halak vándorlási útvonala. A mellékágak levágásával a gazdag élővilágú helyek idővel feltöltődnek és eltűnnek. Az ártéri növényzet csökkenésével nagyobbak és hirtelenebbek lesznek az árvizek, illetve kevésbé lesz hatékony a befolyó csapadék tisztítása, szűrése. A szabályozó művek mögött lerakódó iszap pedig szintén kincset érő ivóvizeinket szennyezi, illetve kavicsos halívó-helyeket temet be, tesz tönkre. Mindez pedig jóval költségesebb víztisztítást és rossz minőségű, drágább ivóvizet eredményez. A kizárólagosan meder-átalakításra épülő hajóútfejlesztést nem tartjuk megfelelőnek" – olvasható a WWF weblapján.

„Még csak koncepció"

„A Duna hajózhatóságának fejlesztésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) készíttetett tanulmányt. A WWF ezt a tervezési folyamatot nem tartja megfelelőnek, hiszen egyoldalú megoldásokat keres" – mondta a Vasárnapinak Gruber Tamás, a WWF Dunával foglalkozó projektvezetője. „A jelenlegi tervek kizárólag azt elemzik, hogy a folyó medrében milyen átalakításokra van szükség a hajóút biztosításához, és nem vizsgálja azt, hogy a hajózás fejlesztését milyen egyéb, természetbarátabb módszerekkel lehetne megoldani, mint például modern, a Duna adottságaihoz alkalmazkodó hajópark kialakítása; a navigációs és vízállás előrejelző rendszerek fejlesztése a kikötői infrastruktúra javítása. Ugyanakkor az elkészült tanulmány végső változatának széleskörű társadalmi véleményezésére egyelőre nem volt lehetőség" – folytatta Gruber Tamás.

Az elkészült tanulmány végső változatának széleskörű társadalmi véleményezésére egyelőre nem volt lehetőség.
Az elkészült tanulmány végső változatának széleskörű társadalmi véleményezésére egyelőre nem volt lehetőség.

Arra a feltevésünkre, hogy mikor válhat valósággá a közeljövőben a VITUKI által készített tanulmány, vagy annak egyes elemei, Gruber Tamás úgy válaszolt: „a Vituki tanulmánya még csak koncepció". „A WWF nagyon fontosnak tartja a Stratégiai Környezeti Vizsgálat elkészítését. Ennek azt kell felmérnie, hogy a beavatkozásnak milyen össztársadalmi hatása lehet a Duna menti területeken, a gazdasági adottságok kihasználásától kezdve az ivóvízbázisokra kifejtett hatásokon át a rekreáció és turizmus lehetőségeinek változásáig nagyon sok összetevőt megvizsgálva. A kivitelezésről kizárólag az összes lehetséges változat (navigációs rendszerek és kikötői infrastruktúra fejlesztése, modern hajópark kialakítása) Stratégiai Környezeti Vizsgálatának elkészítése után születhet döntés" – közölte Gruber Tamás.

A Mosoni-Duna

A WWF projektvezetője ugyanakkor megerősítette: „a Mosoni-Dunára jelenleg nem lehet megbecsülni, hogy milyen hatással lenne a hajózás fellendülése, mivel a Duna ezen szakaszán a hajózás a Bősi vízerőmű felvízcsatornájában zajlik, a VITUKI tanulmánya ezért nem is vizsgálta a Mosoni-Dunát".

Sólyom László hevesen ellenzi

„Nem a Dunát kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat kell a Dunához" – vélekedett hasonlóan Márkus Ferenchez Sólyom László. A köztársasági elnök a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban tett látogatásakor hevesen ellenezte Duna medrének drasztikus mélyítését.

Olvasóink írták

  • 4. Tabornok 2008. május 22. 20:32
    „"Az, meg, hogy a Duna hajózhatóságát biztosítani kell, legalább ötven éve tudott."
    Egyetértek.”
  • 3. Belinea 2008. május 18. 22:05
    „Köztársasági elnökünk - természetesen - ehhez is kiválóan ért.
    Amivel meg igazából foglalkoznia kellene, hát...?!?!?!
    Göncz Árpi Bácsi, gyere vissza ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !”
  • 2. Hát igen! 2008. május 18. 12:53
    „Tudja kedves Ödön, kapunk mi abból áramot, nem is keveset, mégpedig kiváltképp Győr. Csak persze nem ingyen! No persze, nem termelői áron, kökemény piaci áron. Ez ám a jó üzlet (nekik)! De hát rajtunk múlott!
    Az, meg, hogy a Duna hajózhatóságát biztosítani kell, legalább ötven éve tudott.”
  • 1. Börönd Ödön 2008. május 18. 07:07
    „Oh nem ám elkövetik ezt a durva beavatkozást. Mi lesz akkor a mi kis környezetvédő bagázsunkkal? Abból élünk, hogy minden ésszerű, és az energiafelhasználást csökkentő beavatkozást MEGAKADÁLYOZUNK: Most majd a kecskebékára fogunk hivatkozni, ja és a sügérekre és az öklékre, meg a szúnyogokra. HA sok lesz azért, ha kevés meg pláne!
    Az országúton 100 kamion viszi el azt az árumennyiséget, amit itt egy hajó! No ne már kevesebb üzemanyag fogyjon.
    A fő baj persze errefele az, hogy nem bírtuk megakadályozni a bősi vízlépcsőt. Sajnos ott nagyon gazdaságosan és mindennemű kár nélkül termelik az áramot a szlovákok. Az azért még szerencse, hogy mi abból nem kapunk, így nem derül ki, hogy mekkora baromság volt az egészet megakadályozni, hisz olcsón és szénhidrogén kibocsátás nélkül jutnánk energiához.
    Nagymarosnál azért könnyebb volt a dolog, ott a sok pesti pajtás jobban és eredményesebben verte a nyálát.
    Az a szerencse, hogy a mi királyunk az ILLÉS és Ő a FIDESZ legjelesebb kössünk bele mindenbe, amit nem mi találtunk ki. és mi még semmit sem találtunk ki szakembere, és most Ők jönnek, Mármint HATALOMRA.
    Remélem, hogy bezárják Paksot, leszerelik a szélkerekeket és újra nyitják a bányákat! Remélem elbontják az árvízvédelmi töltéseket is, néhány látványos kanyar kellene a Tiszába is!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mázsaszámra égetjük az élelmiszereket?

Győr - Az üzletekben tolongás, az emberek lökdösik egymást –miközben az élelmiszerárak a… Tovább olvasom