Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 22°C Még több cikk.

Hajléktalanra támadó tinik Győrben - Mi vár a fiatalokra a magyar javítókban?

Javítóintézetbe küldte szerdán a hajléktalankéseléssel (emberölési kísérlettel) gyanúsított két kamaszt a Győri Járásbíróság nyomozási bírája. A tizenöt és a tizenhat éves fiúk előzetesbe kerültek ezzel, de mi vár rájuk a magyar javítókban?
Nem úszták meg a büntetést azzal a fiatalok, hogy nem börtönbe, hanem javítóintézetbe kerültek – rögtön az elején ezt a tévhitet tisztázni kell. Mint ahogy azt is, hogy koruk miatt nagyon máshogyan nem is dönthetett volna a nyomozási bíró. A törvény szerint ugyanis 14 év alatt kizárólag, 14 év fölött pedig elsődlegesen javítóba kerülnek azok a fiatalkorúak, akik olyan bűncselekményt követnek el, ami miatt el kell rendelni a fogva tartásukat. 

 A győri hajléktalant csaknem halálra késelő 15, illetve 16 éves kamaszok jó eséllyel a budapesti Szőlő utcai javítóba kerültek, fiúkat fogadó intézet ezenkívül még Aszódon és Debrecenben van. 

 Kimenő, eltávozás, szabadság, intézeten kívüli oktatás, képzés, munka, egyéb program kizárt azok számára, akik az előzetesüket töltik a javítóintézetben. S ha valaki a javítóban sem viselkedik a szabályoknak megfelelően, az intézet igazgatója kezdeményezheti az ügyésznél, hogy vigyék valamelyik büntetés-végrehajtási intézetbe.

Ugyanakkor teljes körű ellátás jár a javítóban az előzeteseseknek is – ugyanúgy, ahogy a fiatal elítélteknek; gyermekvédelmi szempontból tehát nincs különbség. A nevelésüket legfeljebb tizenkét fős csoportokban biztosítják.
 
Itt jön a nagy kérdés, hogy célt lehet-e érni a javítóintézetekkel? Legutóbb egy győri bíró, dr. Jungi Eszter fogalmazott úgy, hogy a bírák sajnos „kiszerettek" a javítóintézetekből, s mondatának van alapja. Míg ugyanis 1985-ben a jogerősen elítélt fiatalkorúak 12,4 százalékát küldték javítóintézetbe, ez a szám a 2000-es évekre 3 százalékra csökkent. 
lő 15, illetve 16 éves kamaszok jó eséllyel a budapesti Szőlő utcai javítóba kerültek, fiúkat fogadó intézet ezenkívül még Aszódon és Debrecenben van.
A két kamaszt bilincsben hozták, s abban is vitték el – valamelyik hazai javítóintézetbe. Fotó: Mészáros Mátyás 

Ez a tény annak fényében is érdekes, hogy míg a börtönökben a 100 százalékot meghaladó kihasználtságról beszélnek, a javítókban még van, pontosabban lenne hely. Egy 2013 végi adat szerint a javítóintézetekben 373 fiatalt helyeztek el, ez 89 százalékos kihasználtságot jelent. (Azóta megépült Nagykanizsán is az új javítóintézet, ami a férőhelyek számát 24 százalékkal növelte, így a kihasználtság is tovább csökkent.) A betöltött helyek 43 százalékát a jogerősen elítéltek foglalták el, 57 százalékot pedig az előzetesesek. A Győrben elfogott két kamasz esete tehát a statisztikát erősíti, precedensről semmiképp sem beszélhetünk. 

 S ha már az esetük felhívja a figyelmet a fiatalkorú bűnözésre, lássunk további, beszédes számokat. A statisztikák százezer lakosra vetítik le a bűnelkövetők számát, ebből az látszik: a 14–17, illetve 18–24 évesek csoportjában is kétszeres az arányszám a teljes népességet nézve. Ennek nem az az oka, hogy az idősebbek kisebb arányban követnek el bűncselekményt, sokkal inkább arról van szó, hogy a felnőttek ügyesebben kerülik el a lebukást. Most sem lehet azt állítani, hogy rafinált elkövetőkről beszélünk, a két tini értelmetlen, szimplán brutális cselekményt követett el a hajléktalan áldozattal szemben, 48 óra leforgása alatt pedig elfogták őket. 

Bekerüléskor a 14–17 éves, középiskolás korú nevelteknek mindössze 44 százaléka végezte el az általános iskola 8 osztályát, van tehát mit pótolni az intézet falai között. A 2012/2013-as tanévben a javítóintézeti nevelés keretében szervezett tanítás során a fiatalok 53 százaléka fejezte be sikeresen azt az évfolyamot vagy tanfolyamot, amelyre járt. 

Vagyis minden második, ami nem tűnik fényesnek, de Jungi Eszter a szakdolgozatában (amelyből ezeket az adatokat is vettük) rámutat, hogy a gyerekek között nagyon magas a sajátos nevelési igényűek száma, többségük iskolai kudarcokkal, kihagyásokkal és lemaradásokkal érkezik a javítóba. 

Persze nem emiatt „szerettek ki" a bírák a javítóintézetekből. Sokkal inkább azért, mert a büntetőeljárások elhúzódása miatt a fiatalkorúak már régen nem fiatalkorúak, amikor az ítéletüket kihirdetik, s éppen emiatt késik le a javítóintézeti nevelés lehetőségét. Erre két megoldás mutatkozik, az egyiket a közelmúltban megoldották: a javítóintézet felső határát 19-ről 21 évre tolták ki. A másik az lenne, ha a fiatalok ügyeire soronkívüliséget vezetnének be. 

De míg a javítóintézet kapujának kilincse a bíró kezében van, ez utóbbi már a törvényhozókéban, s most mindenki a kezüket figyeli. 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pénztárcát lopott egy férfi Győrben - Felismeri? Fotó

Pénztárcát lopott egy férfi Győrben - Felismeri? Fotó
Iratok és pénz volt a tárcában. Tovább olvasom