Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Hagyománymentés dallal, hegedűvel

Rábapatona - Néhány hete meghalt Eőry Endre, a legendás patonai tanár, aki az 1970-es évek elejétől gyűjtötte-éltette a Rába-parti falu hagyományait, gyarapította kulturális életét.
Rábapatonán az elsők között repült a páva, amikor Vass Lajos népzenetudós kezdeményezésére daloló közösségek, Pávakörök alakultak az országban. Eőry Endre néhány évvel korábban, 1965-ben került a faluba, és a helyi művelődési ház igazgatójaként lelkesen támogatta a rábapatonai csoportot. Ekkor kezdődött a több évtizedes legendás hagyományőrzés és -teremtés, amellyel a „Tanár úr" önzetlenül szolgálta a Rába-parti települést.

– Férjem a győri tanítóképzőben végzett, majd hegedű és oboa szakon a konzervatóriumban. Beleszületett a zenébe, apósom is muzikális ember volt – idézte fel a régi időket Eőry Endréné.

Az özvegy elmondta, hogy a Pávakör megalakulása után Barsi Ernő néprajzkutatóval közösen kezdte gyűjteni férje Rábapatona hagyományait, népdalait és népszokásait. A község igazi kincsesbányának bizonyult: számos kiváló énekes, adatközlő segítette munkájukat, amelynek eredménye az 1973-ban megjelent gazdag kötet, a „Rábapatona hagyományaiból". Emellett Eőry Endre foglalkozott a település földrajzi adottságaival, történetével is.

Az általa vezetett Pávakör nemcsak a helyi népdalcsokrokat énekelte, hanem bemutatta a Barsi Ernő által feldolgozott népi játékokat is. Első sikerüket a „Lakodalmas" műsorral aratták a Magyar Rádió által szervezett „Szóljatok, játszók, regélők!" vetélkedőn. Az „Aratás" című népi játékukkal hosszú ideig járták a megyét, az országot, de eljutottak a határon túli magyar területekre is. A „Csepű, lapu, gongyola" című televíziós vetélkedőn is sikerrel szerepeltek.

– A nyolcvanas évek végén lezárult a rábapatonai Pávakör első nagy korszaka. Idős társaink – akik még nem visszatanulták, hanem élték és átadták a szokásokat – elmentek. A férjem pedig tanárként tovább kamatoztatta a tőlük szerzett tudást, a hagyományápolást hagyományőrzés váltotta fel, vagyis visszaadta a falu közösségének az elődök szellemi hagyatékát.

Eőry Endre nyugdíjasként megalapította a nyugdíjasklub hagyományőrző csoportját. Számos helyen léptek fel, mindenütt óriási taps jutalmazta – többek között – az általuk előadott „Legényavatás"-t vagy a „Kisalföldi farsang"-ot.

– A napokban találkoztam egyik tanítványával, aki így vigasztalt: „Sokan szerették a tanár urat, mert mindenkinek megmondta, amit kellett, de soha senkit sem bántott meg." Valóban ilyen ember volt!


Gülch Csaba

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az ismertség nem arányos a népszerűséggel

Győr - A győri közéleti személyiségek tízes skáláján a legnépszerűbb politikust kétszer annyian… Tovább olvasom