Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 23°C Még több cikk.

Győri vadaspark: a mélyponttól a szárnyalásig

Győr egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – mai sikertörténete az állatkert elmúlt hét éve. Emlékszünk, kis híja volt, hogy a vadasparkot nem zárták be 1997-ben. Jelenleg 140 ezer látogatója van, s tavasztól négy újabb hektárt adnak át „felvirágozva” a volt vidámpark területén.
Tegyünk egy képzeletbeli sétát a hét évvel ezelőtti állatkertben. Aki többször járt itt azóta, annak ez nehéz feladat, mivel az ország legdinamikusabban fejlődő vadasparkja lépésről lépésre szinte teljesen kicserélődött: ugyanazon a három hektáron új kifutók, fajok, egyedek egész sora.

Bezárásra ítélve?

Előbb egy kis emlékeztető: az 1995-ös és ’96-os év volt a győri állatkert válságkorszaka, hosszú huzavona után Jungi Csaba, az akkori alpolgármester indítványozta a sportigazgatóság racionalizálását, ezzel együtt azt, hogy az évi 40 ezer látogatót fogadó vadaspark bezárja kapuit.

A felügyeletet végző sportigazgatóság felkérte dr. Persányi Miklóst, a fővárosi állatkert akkori igazgatóját, hogy készítsen egy tanulmánytervet az állatkert helyzetéről és esélyeiről. A jelenlegi környezetvédelmi és vízügyi miniszter 1996 augusztusában számolt be tapasztalatairól. Ettől talán az olvasóban visszatérnek az elmosódott képek: „Az állatkert a kimondottan rosszak közé tartozik mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.

Területe szűkös, állattartó helyei szakmailag elavultak, technikailag tönkrementek, a közönségnek szóló szolgáltatásainak minősége gyenge. Az állatállomány szinte teljes egészében jellegtelen és állatkertészeti szempontból értéktelen. Sok állat tartáskörülményei az európai színvonaltól messze elmaradnak, kifejezetten állatkínzónak minősíthetőek, elfogadhatatlanok."

Tanulmányában Persányi ugyanúgy okolta a válsághelyzetért a szakértő vezetés és a szakmai felügyelet hiányát, a város elvárásainak tisztázatlanságát, a működtetés alulfinanszírozottságát és a rossz szervezeti beágyazottságot. Az önkormányzat elé terjesztett indítványt – az állatkert bezárását – lehetséges megoldásnak tartotta, de hozzátéve: ezzel nem csak egy fontos küldetés lehetősége szűnik meg: további bonyodalmakat okoz, hogy az állatállomány jelentős részétől nem lehet gyorsan megszabadulni.

A kert megtartása esetén viszont három lehetősége lett volna a városnak: az új helyre telepítés, a bővítés vagy a mostani terület fejlesztése. Persányi az utóbbi megoldást és a bővítést javasolta, ám hangsúlyozta, hogy ez esetben fél éven belül 10–15 millió, majd legalább három évig évenként ekkora reálértékű fejlesztési támogatást kell biztosítani a kertnek a meglévő működési támogatáson felül.

A város erkölcsi támogató maradt

Az óriási lakossági felhördülés miatt a város elvetette az állatkert bezárásának tervét, s megpályáztatta a fejlesztés menedzselését. Hat pályázó közül a fővárosi állatkert győri származású, fiatal állatorvosa, dr. Andréka György vette át a kert vezetését. A városvezetés kerek perec kimondta, hogy nincs ötvenmilliója a fejlesztésre, de a közgyűlés azért megszavazott egy nem több mint félmilliós támogatást a kezdetekhez, igaz, ezt a pénzt is a néhai Árky Zoltán, Győr-Gyárváros akkori plébánosa ajánlotta fel. Ebből épült később egy kisebb állatsimogató. Az intézmény levált a sportigazgatóságról és megalakult a Xantus János Állatkert Kht.

A park azóta szédületes fejlődésnek indult. Ma is kicsinek számít országos viszonylatban, hisz középnagyságú társai – mint a miskolci vagy a szegedi – huszonöt, ötvenhektárosak, ám egyik sem regisztrálhat száznegyvenezer látogatót. A város részéről azóta is csak erkölcsi támogatást élvez a kert, de a központi pályázatokon nyert pénz és a jegyekből származó bevétel mellett mintegy 6 és fél millió forintot tesz ki az adózók „egy százalékából" származó támogatás.

Szédületes fejlődés

– Az egyik fő célkitűzésünk az volt, hogy minden győri legalább egyszer egy évben ellátogasson az állatkertbe – mondja dr. Andréka György igazgató, aki szerint a vadaspark sikere nagyrészt köszönhető a PR-munkának – ezen belül a zoo-tábornak –, s annak, hogy az állatkert már 1997-től kezdve az uniós normák szerint végezte a fejlesztést. Így az ezzel kapcsolatos kormányrendelet nem érte váratlanul három évvel ezelőtt.

A látogatók mindjárt a kht. megalakulása után gyors fejlődésnek lehettek szemtanúi: kiépült a majomsor, a karámsor, a gibbonsziget, később számos új kifutó létesítése mellett talán a leglátványosabb változást az oroszlánok, az örvös medvék és a tigrisek költözése jelentette. A régi, szűk ketrecekből szabadulva az oroszlánok végre oroszlánként kezdtek viselkedni, s ennek azóta már több kölyök is köszönhette életét.

További négy hektár

A jelen legfontosabb változásairól szólva dr. Andréka György a Kisalföldnek elmondta: az 1991-ben megszűnt vidámpark négyhektáros területén erdős parkot adnak át a tavaszi nyitáskor, ahol az igazgató szavai szerint az állat másodlagossá válik.

– Egyre markánsabban képviseljük azt a szemléletet, hogy az emberek ne az állatot, hanem egymást nézzék. Pihenni jöjjenek a természetbe. Ezen a területen az ötven-hatvan pad, a rengeteg fa, a büfé legalább olyan fontos lesz, mint az az öt faj, ami az eddiginél jóval tágasabb helyen élhet. Célunk az, hogy a nagyobb testű állatokat kiemeljük a kifutókból, s a helyükre más egyedeket telepíthessünk. Mindenesetre annak a szemléletnek véget szeretnénk vetni, amely csak az oktatásra helyezi a hangsúlyt, mi egy kicsit nevelni is szeretnénk az embereket. Nem könnyű feladat, mivel a régebbi generációk a zsúfolt állatkertekhez, a szinte egymás hegyére-hátára telepített fajokhoz szoktak az elmúlt évtizedekben.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkergették a színes bőrű hallgatókat

Bakancsos, kopaszra nyírt fiatalok kergették meg hétvégén a Széchenyi-egyetem három színes bőrű… Tovább olvasom