Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Győri tanár kalandozott a Ferenc József-gleccser árnyékában Új-Zélandon - fotók, videók

Az Antarktiszon töltött két hét után Ausztráliában és Új-Zélandon tett nagy utazást a közelmúltban a győri dr. Szilágyi György. A címzetes egyetemi docenssel többek közt a hatodik kontinens természeti kincseiről, s az ott élő őslakosokról beszélgettünk.


A kisalfold.hu január közepén számolt be arról, hogy egy győri földrajztanár több mint két hétig az Antarktiszon tartózkodott tavaly decemberben. A kutatómunka elemzése, az élmények feldolgozása után nem sokáig tétlenkedett a 62 éves dr. Szilágyi György: tavasszal újabb hosszú útra kelt, s Ausztráliában és Új-Zélandon töltött több mint három hetet szervezett utazás keretein belül.

"Utazásom során 45 ezer kilométert tettem meg repülővel"

"Az Antarktiszon szerzett tapasztalatokat szerettem volna keretbe foglalni az ausztrál és új-zélandi utazással. 65 millió évvel ezelőtt ugyanis India nekiütközött Eurázsiának: a Himalája felgyűrődött, míg Ausztrália és Antarktisz együttesen vált le az őskontinensről, majd sodródott déli irányba. A tudomány jelenlegi állása szerint Ausztrália a világ legősibb kontinense, melyet már körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt is benépesítették a bennszülöttek, azaz az Aboriginalok.

A Bécsből induló utazásom során 45 ezer kilométert tettem meg repülővel oda-vissza - több mint 55 órát töltöttem a levegőben -, 5000 kilométert hagytam magam mögött Ausztráliában és Új-Zélandon busszal, körülbelül 200 kilométert gyalogoltam, s tavakon és fjordokon sokat közlekedtem hajóval is. Emellett volt szerencsém a világ egyik legmeredekebb vasúti pályáján, a Scenic Railwayen is utazni a Kék-hegységben, míg Kuranda közelében egy esőerdő felett a Skyrail ("égi vasút") kabinjait vettem igénybe. 

Utóbbi az Unesco világörökségi listáján is szerepel, Sydney lakóinak kedvenc kirándulóhelye. A hegység jelképe a Jamison-völgyből 300 méteres magasságba nyúló három egymás melletti sziklatömb, a `Három nővér´, melyhez a helyiek számtalan legendát is fűznek" - kezdte a kisalfold.hu-nak dr. Szilágyi György.




Kalandozások a kivik országában

"Amikor elkezdtem tervezni az utat a hatodik kontinensre, tisztában voltam vele, hogy annyi látnivaló vár, hogy a programom több mint sűrű lesz. Ha az ember eljut Ausztráliába, természetesen el szeretne jutni Új-Zélandra is.

A Földgömbön csalóka látni a két óceániai országot egymás mellett látni: valójában Ausztrália keleti partja több mint 2000 kilométerre van Új-Zélandtól. Ez a távolság közel háromszáz kilométerrel több, mint Budapest és London légvonalban. Ettől függetlenül minden energiát megér Új-Zélandot látni, ahol nem véletlenül rögzítették A Gyűrűk ura filmtrilógia lélegzetelállító jeleneteit.

Az utazásom 11. napján tettem át a székhelyemet Új-Zélandra. Nehéz arra a kérdésre egyértelmű választ adni, melyik volt a legvarázslatosabb táj a kivi madarak országában. Ha választanom kellene egyet, akkor a Ferenc József-gleccsert említeném.


Koala macival

Miért kapta a új-zélandi hóból kialakult jégtömeg az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának nevét?

A Dél-Alpok nyugati lábainál, a Palacsinták sziklák és a Tasmán-tenger közelében egy éjszakára meg is szálltam a Franz Josef Glacier falucskában. Innen indulnak a túraútvonalak a gleccserhez, de jó idő esetén helikopteres sétarepülésre is van lehetőség a hegyóriások végtelen birodalmában.


A Ferenc József-gleccser közelében


Aki nem hallott a Ferenc József-gleccser történetéről, minden bizonnyal rögtön felvetődik benne, miként is kaphatta a Föld másik felében található új-zélandi hóból kialakult jégtömeg az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának nevét. A válasz röviden: Julius von Haast, a Cook kapitány nyomában járó, Bonnban született geológus az 1860-as években fedezte fel a Ferenc József-gleccser vidékét, s nevezte azt el a császár iránti tiszteletből.





A terület teljes felfedezése és feltérképezése a XIX. század végére fejeződött be, akkortájt, amikor Új-Zéland nyugati partján véget ért az aranyláz. Ebben az időben Ferenc József farmerek és aranyásók lakta falu volt.

A kis falu hamarosan a túravezetők és az új-zélandi hegyi túrázás központjává vált a hatvanas években, amely ettől kezdve az egész ország hegyi kultúrájára óriási hatást gyakorolt, s persze a Császárvárostól sok-sok ezer kilométerre is beírta Ferenc József nevét a történelemkönyvekbe" - magyarázta dr. Szilágyi György.

Az All Blacks a mai napig maori harci tánccal "rémiszti" az ellenfeleket

"Szintén felejthetetlen emlékként raktároztam el, hogy élőben ismerkedhettem meg a maori kultúrával Rotorua közelében. A városka közelében több látványos gejzírt és kiviházat is megcsodálhattam, de a legnagyobb hatással az őseik kultúráját büszkén őrző maorik voltak rám.

Ők Új-Zéland őslakos polinéziai származású népe. Őseik Délkelet-Polinéziából érkeztek ide a 14. század környékén, s sajátságos kultúrát alakítottak ki. Amint azonban az európai telepesek megvetették lábukat földjeiken, nem kerülhették el sorsukat: fegyverekkel és járványokkal szétrombolták a maori társadalmat. 1840 után a maorik elveszítették földjeiket.

Akárcsak az Egyesült Államokban élő indiánok esetében, a maorikat is egyre növekvő megbecsülés övezi, s a múlt bűneiért Új-Zéland igyekszik kárpótolni az őslakosokat. A maorikultuszról mindent elmond: az új-zélandi rögbi-válogatott, az "All Blacks" hagyományosan minden nemzetközi mérkőzése előad egy hakát, azaz tradicionális maori harci táncot.

Maori harcosok hakája
Maori harcosok hakája


Az új-zélandi rögbi csapat hagyományosan hakát ad elő minden mérkőzésük előtt
Az új-zélandi rögbi csapat hagyományosan hakát ad elő minden mérkőzésük előtt


A haka többnyire öt felkiáltással kezdődik, amit a vezető üvölt, aztán a többiek követik őt. Hagyományőrző maori harci rítust, a házaikat, a kézműveseiket nekem is volt szerencsém látni. Maorikat látni egyébként nem különleges pillanat: a mai lakosság mintegy 15 százalékát alkotják, több mint 600 ezren élnek Új-Zélandon.

Híres leszármazottaik nem csupán a rögbiben érnek el kiváló eredményeket: anyai ágon például az Oscar-díjas színész, Russell Crowe is maori ősökkel rendelkezik" - folytatta a győri földrajztanár.

Látogatás a Nagy-korallzátonyon

"Ausztrália legismertebb építészeti remekműveit volt szerencsém megtekinteni - jártam a Sydney jelképének tekintett Operaházban -, de a kenguruk földjén a természeti csodák, az őslakosok leszármazottjai és az aranyos állatok voltak a leginkább hatással rám.

A Nagy-korallzátonyról elsőként fantasztikus képződményről először Cook kapitány adott hírt hajónaplójában, amikor 1769-ben először elhajózott mellette. Földünk legnagyobb korallzátonya nem messze terül el Északkelet-Ausztrália Queensland nevű államának partjaitól. 2300 kilométer hosszan húzódik, s még az űrből is látható. Nagyjából 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből áll, melyek nagyjából azonos távolságra vannak a tengerparttól.

A Nagy-korallzátonyon több nemzeti parkot is kialakítottak. Ezek egyike – az 1975-ben létrehozott – Zöld sziget, amely alig 3 méterre emelkedik ki a Csendes-óceán szintje fölé. Felszínét főleg dzsungel és kókuszpálmák borítják. A korallzátonyokat üvegfenekű és úgynevezett féltengeralattjáróról is tanulmányozhattam.

Az ausztrál őslakosok még mindig használják ősi fegyverüket, a bumerángot

Az ausztrál őslakosokat a Tjapukai Bennszülött Kulturális Parkban látogattam meg Cairns közelében. Az angolul "aboriginal"- nak nevezett bennszülöttek rengeteget szenvedtek fehér elnyomóik miatt az évszázadok során, ám ahogyan a maorik is egyre nagyobb megbecsülésnek Új-Zélandon, úgy ők is egyre több jogot vívnak ki maguknak. 1995 óta az Ausztrál Bennszülött Zászló az ország egyik hivatalos zászlaja lett.


Strandoló ausztrálok

A megbékélés szintén szimbolikus pillanata volt, amikor 1999-ben az ausztrál parlament elfogadta azt az iratot, amelyben rögzítették: az aboriginalokkal való rossz bánásmódot az ország történelmének legnagyobb szégyenfoltja volt, majd 2000-es olimpián Cathy Freeman őslakos rövidtávfutó gyújhatta meg az olimpiai lángot.

Az aboriginalok napjainkban igyekeznek minél több pénzt kiaknázni a turizmusból: régi harci fegyverükkel, a bumeránggal előadott műsoraik messze földön híresek" - közölte dr. Szilágyi György.

Amikor arról kérdeztük a győri tanárt, hogy mi tetszett neki a legjobban a hatodik kontinensen, röviden annyit válaszolt: "az emberek kedvessége, türelme és nyitottsága, valamint a természeti szépségek és helyi állatfajok fokozott védelme".


Kenguruk és koalák is feltűnnek a Nagy Óceáni Út mellett

Great Ocean Road, azaz a Nagy Óceáni Út Viktória államban több mint 200 kilométer hosszan kanyarog. A szóban forgó legendás utat szintén végigjárta Szilágyi György.

Az 1932-ben átadott út az ausztrálok szerint a világ legszebb autóútja, bizonyára elfogultak kissé, de a mesés tengeröblökhöz, esőerdőkhöz, koalákhoz és hatalmas mészkősziklákhoz nem szokott európai szemlélő könnyen elhiheti.

Az út nagy része a tengerparton vezet végig, szörfparadicsomokon, hangulatos üdülővárosokon és az Otway Nemzeti Park egy részén keresztül. Az út mellett nem ritka látvány az összegömbölyödött koalamackó és a kenguru.


Sziklák a Great Ocean Road mellett



Ausztrál felfedezése több évszázadon át tartott

A 15. században a kínai Cseng Ho admirális több felfedező utazást tett az Indiai-óceánon, de csak a szomáliai Mogadishuig jutott el. A kínaiakat az Indiai-óceánon a portugálok és a spanyolok követték, amikor a 16. században valószínűleg elérték Ausztrália északi partjait. 1602-ben megalapították a Holland Kelet-indiai Társaságot és kereskedelmi állomásokat alakítottak ki.

A holland Willem Jansz volt az első európai, aki partra szállt a kontinensen, 1606-ban. A földrészt Új-Hollandiának nevezték el. 1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres hajózott végig először a később róla elnevezett szoroson, mely Új-Guineát és a York-fokot kötötte össze. 1642-ben a holland Abel Tasman elérte a mai Tasmaniát, felfedezte Új-Zélandot.

A 17. század folyamán a hollandok feltérképezték az általuk Új-Hollandiának nevezett Nyugat- és Észak-Ausztrália partvonalát, de letelepedési szándékot nem mutattak. 1770-ben James Cook végighajózott és feltérképezte a keleti partvonalat, melyet Új-Dél-Wales-nek nevezett és III. György király utasítására brit fennhatóság alá vonta azt 1770. augusztus 22-én.

Forrás: Wikipédia.



hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kettős baleset történt a Nádor aluljáróban Győrben - fotó

Szerencsére a négy autóban senki sem sérült meg a karambol során. Tovább olvasom