Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

Győri polgármesterjelöltek vitája

A Kisalföld egy asztalhoz ültette Győr három polgármesterjelöltjét, hogy teret adjon a város jelenét és jövőjét érintő elképzeléseiknek. Balogh József (Magyar Szocialista Párt), Dézsi Csaba András (Fidesz–Magyar Polgári Párt–Magyar Demokrata Fórum–Magyar Kereszténydemokrata Szövetség) és Sárai Anikó (Győri Polgári Kör) vitáját Hancz Gábor vezette.

Balogh József

dr. Dézsi Csaba András

Sárai Anikó

A jelöltek a beszélgetés végén két-két kérdést tehettek fel egymásnak. –

Ki hogyan vélekedik: ha őt választják meg polgármesternek vasárnap, milyen helyzetben veszi át a várost?

Balogh József: – Győr irigyelt helyzetben van: statisztikák bizonyítják, hogy az ország egyik leggyorsabban fejlődő városa. Tíz évvel ezelőtt az ország harmadik legnagyobb ipari központja voltunk, jelenleg a második helyen állunk. Az elmúlt négy évben 6300 új munkahelyet hoztunk létre a gyárbezárások és a létszámleépítések ellen tételezéseként.

A munkanélküliség az 1998-as 4,4 százalékról mostanra 4,1 százalékra csökkent. A városban az egy lakosra jutó beruházások összege az országban az egyik legmagasabb. Az önkormányzat állapotát a következő főbb adatok jellemzik. Győr vagyona több mint kétsze resére nőtt négy év alatt: 1998. december 31-én 24 milliárd forint volt, míg a 2002. június 30-i mérleg 53 milliárd forintot mutatott. Jelenleg a városnak 106 millió forint adóssága van, amit csak azért vettünk fel, mert rendkívül kedvezményes kamatozású hitelt kínáltak. Az önkormányzat szeptember közepi készpénzállománya 5,5 milliárd forint. Tehát: a város gazdaságilag nagyon jó és stabil állapotban van, a hazai nagyvárosok egyike sem áll ilyen jól.

Hogyan áll Győr?

Dézsi Csaba András: – Az elmúlt nyolc évben megtévesztő sikerpropaganda működött Győrben, nagyobb energiákat fordítottak arra, hogy a városról pozitív kép alakuljon ki, mint iparfejlesztésre. Így ha a nagyvárosok minket irigyelnek, akkor ebben jelentős szerepe van annak, hogy „a szomszéd fűje mindig zöldebb".
Az, hogy a város az ipar terén a harmadikról a második helyre ugrott, megint csak relatív: ha az előttünk állók hátrafelé mentek, akkor viszonylagosan előre haladtunk. Sajnos a valós munkanélküliség csaknem duplája az elhangzottaknak, hiszen az ötvenévesen kirúgott embereket nagyon nehezen veszik fel bárhová dolgozni, és sokan már munkanélküli-segélyt sem kapnak, és nem szerepelnek a statisztikában.

A helyzetünk valamivel jobb, mint a többi városé az országban – körülbelül ennyi az, ami korrekt módon elfogadható az elmondottakból. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az, hogy Győr tradicionális ipara gyakorlatilag leépült, és ez ellen az önkormányzat semmilyen hatékony intézkedést nem tett. Bezárt az olajgyár és a tejgyár, leépülőben van a húsipar, a Gardénia léte hajszálon függ, a kekszgyár pedig gyakorlatilag átköltözött egy másik magyar, szintén szocialista polgármester által irányított városba.
Az elmúlt években nem hallottuk, hogy polgármester úr kiállt volna a Rába megmentéséért – amelyben pedig az önkormányzat tulajdonos –, holott az elmúlt egy esz tendőben rúgtak ki több mint ezer munkást. Az ipari parkba betelepült cégek jelentős része csak földet vásárolt, még semmit sem épített. A többiek nagy része pedig nem fizet adót. A helyiadó-be vétel növekedése nem volt magasabb az inflációnál. Én azt mondom: a helyzet elfogadható Győrben, s ezt megköszönjük azoknak, akik ezért dolgoztak, de gyökeresen változtatni kell az ipartelepítő és munkahelymegtartó politikán, mert ennek nem lesz jó vége.

Sárai Anikó: – Ha változik a városvezetés, az azt jelenti, hogy a lakosság nincs egészen megelégedve az önkormányzat munkájával. Ez azért fordulhat elő, mert olyan gondokat görgetünk magunk előtt négy-nyolc-tizenkét éve, mint a Széchenyi tér felújítása, az egykori Frigyes-laktanya kérdése, a bácsai hulladékégető, a szennyvíztisztító és a belvárosi parkolás problémája, a Tihanyi úti aluljáró megépítése, a zsinagóga rekonstrukciója, valamint a helyi ipar leépülése. A következő városvezetés nem az eredményeket, hanem ezeket a problémákat fogja elsősorban örökölni. Győr gazdaságilag kiemelkedő helyen áll az országban, de ez nem a politikai vezetés eredménye, hanem egyszerűen a város helyzeti adottságaiból következett.

– Mit tartanak az elmúlt négy év legnagyobb sikerének, illetve kudarcának?

Sárai Anikó: – A legnagyobb kudarc a munkahelyek elvesztése volt – ezt még akkor is annak tartom, ha létesültek új munkahelyek. A tradicionális ipar megőrzése fontos feladat lett volna. Az elmúlt négy évben „csúcsos" eredménye nem volt Győrnek. Azt tartom sikernek, hogy nem került sor komolyabb összegű hitelfelvételre. Ez köszönhető annak, hogy közgazdász vezette a várost, és a fiskális szemléletnek egy jó oldala is megmutatkozott.

Sikerek és kudarcok

Dézsi Csaba András: – A legnagyobb kudarcnak azt tekintem, hogy Győr városvezetése cserben hagyta azokat a munkásokat, akik az elmúlt évtizedekben részt vettek a város iparának felépítésében, stabilizálásában. Rendkívül vissza tetszőnek tartom, hogy azt mondják: a Rábából kirúgtak ezer embert, de az Audiban létesültek munkahelyek. Mindenki tudja, hogy a Rábából elbocsátott ötven éven felüli, nyelveket nem beszélő munkásokat az Audi nem veszi fel. Ezeket az embereket a jelenlegi polgármester katonai szóhasználattal élve statisztikai veszteségként könyvelte el. Sikernek azt tartom, hogy míg a Horn-kormány alatt a város 700 millió forint támogatást, addig az Orbán-kormány alatt 13 milliárd forint központi pénzt kapott. Ennek egy része már megérkezett, a többit pedig aláírt szerződések garantálják.

Balogh József: – Több mint furcsának tartom, hogy két kollégám a munkahelyek megszűnését teljesen a polgármester nyakába varrja, a munkahelyteremtés eredményeire meg azt mondja: magától jött. A munkahelyteremtés nagyon sok energiánkba került, a közgyűlésnek olyan gazdasági környezetet kellett teremteni, amely lehetővé tette a letelepedni szándékozó cégek elhelyezését. Az eredmények sorában először azt említeném, hogy sikerült a politikailag megosztott közgyűlés működőképességét, ezáltal a város fejlődését biztosítanunk. A fejlődés csapatmunka eredménye.

Aztán: tizenkét évi kemény munka után Győr egyetemi város lett, ami a város jövője szempontjából alapvető fontosságú. Huszonkét betelepülő céget fogadtunk csak az ipari parkba, amely hetvenszázalékos kihasználtsággal működik. Lényegesen tudtuk javítani a város infrastruktúráját, különös tekintettel a közlekedésre: átadtunk egy hidat, felújítottuk a teljes városi úthálózat egyhatodát, tizennégy forgalmi csomóponttal.
A kudarcokról. Nyolcévi erőfeszítés után sem sikerült elkezdenünk a szennyvíztisztító második ütemét, döntően azért, mert a beruházást ötven százalékban az EU fi nanszírozza, s az ezzel kapcsolatos bürokrácia késleltette a munkát. Nem sikerült megvalósítanunk a Tihanyi Árpád úti felüljárót. Erre azt tudom mentségemül felhozni, hogy a közgyűlés aluljáró építése mellett döntött, ami viszont közel kétszer annyiba kerülne, s nem tudtunk rá fedezetet biztosítani. Határozottan cáfolom, hogy a város 13 milliárd forintot kapott volna az Orbán-kormány alatt.

A 2002. június 30-i mérlegadatok szerint Győrbe 771 millió forintnyi fejlesztési célokat szolgáló központi támogatás jutott három és fél év alatt, ami az augusztusi megérkezett pénzzel együtt közelíti meg az egymilliárd forintot. Amit Dézsi alpolgármester úr említett, az részben nem a győri önkormányzathoz jött, nagy többsége pedig a Medgyessy-kormány költségvetését terhelő ígérvény, amit a Fidesz-kormány a választási kampány időszakában nyakra-főre osztogatott.

Dézsi Csaba András: – A 13 milliárd forintos támogatásról aláírt szerződések szólnak. Azt nyilvánvalóan a polgármester úr sem gondolja, hogy a Fidesz arra számított, elveszíti a parlamenti választásokat. Az Orbán-kormány nem a Medgyessy-kormány, hanem a saját kontójára ígért. Arról például nem az előző kormány tehet, hogy a szennyvíztisztítóra adott másfél milliárd forintot nem tudta ideadni, mert még nem lehetett elkezdeni a beruházást. A polgármester úr Győr alatt önmagát és az általa irányí tott testületet érti, s a civil szervezetek támogatását nem sorolja Győr támogatásához. A város 130 ezer emberből áll, s ha a kormány őket támogatja, akkor Győrt támogatja.

Balogh József:
– Én azért ragaszkodom a mérlegadatokhoz, mert az a 700 millió forint, amit a Horn-kormány időszakára Dézsi úr visszavezet, az önkormányzat részére lejuttatott fejlesztési támogatásokat takarja. Ha ő a Horn-kormány időszakánál csak ezt veszi számításba, akkor helytelen, ha ezt az 1998 és 2002 között a városba az összes jogcímen juttatott összegekkel, illetve ígérvényekkel hasonlítja össze.

– Kérem, röviden mutassák be választási programjukat.

Dézsi Csaba András: – Elismerem, hogy Balogh József huszonkét éves városvezetői pálya futása során sokat tett Győrért, de tény, hogy a város fejlődése az utóbbi hat évben lelassult, komoly problémák jelentkeztek, s aki ezeket nem látja, az megoldást sem tud rájuk találni. A győriek nagy része nem tudja kifizetni vagy úgy nyögi ki a közüzemi díjakat. A víz-, a csatorna- és a távhődíj indokolatlanul magas. A szemétszállításban részsikereket értünk el, annak ellenére, hogy a szocialista városvezetés akadályozott bennünket: a mi elképzeléseink szerint valósult meg a kisebb kukaméret bevezetése és az ingyenes szelektív hulladékgyűjtés. Ha nyerünk a választáson, csökkentjük a közüzemi díjakat. A város nem engedheti meg magának, hogy idős polgárai létbizonytalanságban éljenek, ezért minden olyan háztartásnak, ahol nyugdíjas él, évi tízezer forint rezsitámogatást adunk, és minden győri helyett kifizetjük a decemberi szemétszállítás díját.

Aluljáró és lakásépítés

Polgármester úr két nem teljesített 1998-as ígéretét, a Széchenyi tér felújítását és a Tihanyi Ár pád úti, most már nem felül-, ha nem aluljárót azonnal elkezdjük. Ugyancsak fontos, hogy a tizenkét éve ígérgetett panelfelújítási program és a fiataloknak adandó lakáshoz jutási támogatás elkezdődjön, amit mi a Baross-terv keretében csinálunk meg. Ennek költsége évente egymilliárd forint, s szakértőink szerint kétezer-ötszáz lakást érintene. Lényeges, hogy a nyugdíjasok részt vehessenek a szociális segélyek megítélésének folyamatában. Örülünk, hogy a Nyugdíjasok Győri Érdekvédelmi Egyesülete segített programunk kidolgozásában.
Szeretnénk, ha a győri építőipari lobbinak kisebb hatása lenne a győri városvezetésre a jelenleginél, mert Győrben mesterségesen nincsenek megfelelő árú építési telkek. Úgy gondoljuk, hogy a szociálisbérlakás-építést is el kellene most már komolyan kezdeni. Diákoknak, időseknek és a győri középgenerációnak különböző kedvezményeket nyújtó Győr-kártyát bocsátunk ki. Csökkenteni fogjuk a helyi adókat. A Baross-terv keretében vállalkozásélénkítő programot indítunk be. Egy újabb ipari parkot hozunk létre, ami a helyi kis- és középvállalkozók fejlődését segítené. Csökkenteni akarjuk az orvosi szakrendelőkben a várakozási időt. Átlátható közpénzkezelést szeretnénk, mert jelenleg csak nem minden nagyberuházás sokkal többe kerül, mint amennyivel a tendert megnyerték.

Sárai Anikó: – Programunk alapvetően különbözik a másik két pártétól. Miután mi hirdettük meg először, mindkét nagy párt merített belőle, aminek örülök. Például mi javasoltuk, hogy a kórházi várakozási idők csökkentésével foglalkozni kell. Egyetértve a pártok főbb irány vonalaival, van egy-két új elképzelésünk is. Legfontosabbnak a lakásépítési programunkat tekintjük, amit piciben már kipróbáltunk. Ennek az lett az eredménye, hogy a megépült lakások a piaci árnál olcsóbban készültek el, s az önkormányzatnak minimális nyeresége maradt a projekten. A tapasztalatokat felhasználva átdolgoztuk elképzeléseinket.

Szerintünk a városnak lett volna pénze arra, hogy ezt a programot megvalósítsa, de a lakásalap mostanra „lecsengett", mert a nem mindig célszerűen felhasznált források elfogytak. Ezért a pénzügyi feltételeket meg kell teremteni, amit a következőképpen gondolunk. Győrben mintegy négyezer önkormányzati bérlakás van, amelyeket sok bérlő meg venne. Ezeket új feltételrendszer szerint, de még kedvezményes áron el kellene adni. Ehhez át kell dolgozni a vonatkozó rendeletet. Természetesen aki nem akarná megvenni bérlakását, az továbbra is bérlő maradhatna.
A vásárláshoz a bankok nyújtanának kedvezményes kölcsönt, így az önkormányzat egy összegben kapna pénzt, amiből neki lehetne állni a lakásépítési programnak. A Rába-gyár Budai úti telephelyének stadion felőli végében gondolkodunk, környezetszennyezés szempontjából az a legtisztább rész, s nem annyira frekventált, így törekvésünket talán üzleti érdekek sem akadályoznák. Ezerötszáz lakás építését tervezzük a következő négy évben, és még ezer otthont az azt követő két esztendőben. A megépített lakásokat a győriek önköltségi áron vásárolhatnák meg. Most az építőipari lobbi mesterségesen magasan tartja az árakat. Az önkormányzati tulajdonú Inszol Rt. alkalmas lenne arra, hogy építkezéseket bonyolítson le, miután már nem kellene annyi bérlakást kezelnie. Emiatt a város bérlaká sokat is tudna építeni, másrészt a nyugdíjasházi igényeket is ki le hetne elégíteni.

Győrben még vannak olyan területek, amelyeknek a belterületbe vonását meg kellene gyorsítani. Az önkormányzatnak lehetne szerepe abban, hogy építési területeket alakít ki és ezáltal csökkenti az te ekárakat. Tűrhetetlen, hogy a zártkertekben több százan élnek olyan gyümölcstárolókban, amelyekben még rendes ivóvíz sincs. Az önkormányzatnak belterületbe vonással rendeznie kellene ezen ingatlanok helyzetét. Emellett városi hitelgarancia-alapot szeretnénk létrehozni, hogy megkönnyítsük a lakásvásárlásoknál a hitelfelvételt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat kezességet vállalna lakóiért, és így nem kellene a szülők ingatlanait jelzáloggal terhelni, ha valaki kölcsönt vesz fel. Aki még sem tudná fizetni a részleteket, az sem kerülne utcára, hanem mint bérlő a lakásban maradhatna. Kezdeményezzük a gyes nyugdíj minimumra emelésének törvény módosítását. Elfogadhatatlan, hogy a kisgyerekükkel otthon maradó anyukák az alapvető élet feltételekhez szükséges pénzt sem kapják meg az államtól.
Számítunk Balogh József parlamenti képviselő együttműködésére is. Fontos, hogy minden városrésznek legyen lakossági irodája, ahol rendszeres képviselői fogadóórákon intézhetnék ügyeiket a választók. Javasoljuk, hogy városrészenként legyen ingyenes internetsarok, és alakítson ki a város ingyenes intranetszolgáltatást. Szerintünk a 96-os körzetszám hívásának térítésmentessé tétele nem sokkal haladná meg a virágosítás költségeit. Nem a látványra, hanem a hasznosságra akarunk koncentrálni. Ezenkívül szeretnénk, ha a megépülő új termál fürdőben a győriek ötvenszázalékos kedvezményt kapnának.

„Már elkezdtük"



Balogh József:
– A Széchenyi tér felújítása – bárki észreveheti – elkezdődött, 90 millió forintot fordítottunk rá. A bérlakásépítést sem kell elkezdeni, mert az utóbbi tíz évben csak bérlakásból 450-et épített az önkormányzat. Az orvosi szakrendelőkben a várakozási idő csökkentésével kapcsolatban nem tudom megállni, hogy megköszönjem Dézsi úrnak – aki egyben a megyei kórház igazgatóhelyettese –, hogy saját szakterületén is észreveszi a hibákat, nemcsak másén. Ez megyei önkormányzati feladat.
Az én programom a következő. Tovább kell folytatni az ipartelepítést. Nem az önkormányzat dolga, hogy bezárásra ítélt, nem piacképes üzemek mellett kiálljon. Magánvállalkozások esetében a piac szelektál, nem a kormány és a helyhatóság.
Az önkormányzat felelőssége ott van, hogy újabb munkahelyek teremtésével biztosítsa a teljes foglalkoztatottságot. Ennek érdekében harmincszázalékos helyiadócsökkentést vezetünk be, mihelyt a nagy multinacionális cégek adómentessége lejár. Ez 2005-re tehető. A közepes és kisvállalkozások számára vállalkozási alapot hozunk létre. Fejleszteni akarjuk az idegenforgalmat, s az ehhez szükséges infrastruktúrát ki kell építeni.

Ennek irányai: sport-, konfe rencia- és termálturizmus. Az egyetem által kibocsátott jól képzett szakemberek foglalkoztatását a tudásipar megteremtésével és ki terjesztésével, fejlesztő-kutató intézetek, mérnöki, gazdasági, oktatási önálló vállalkozások ösztönzésével kívánjuk megalapozni. A város úthálózatának további korszerűsítését új utak építésével, illetve a szigeti híd és a Tihanyi Árpád úti aluljáró valamelyikének meg kezdésével szeretnénk megoldani. Az oktatást tovább kell támogatni, elsősorban az idegennyelv-tanulást és az elektronikai képzést. El kell érni, hogy az érettségizők nemzetközileg elismert számítógép-kezelői végzettséget kapjanak. A győri önkormányzat felelősségi körébe tartozó egészségügyi alapellátás jól kiépített, s ami még hát ravan, azt saját erőből be tudjuk fejezni – ezért az eddigieknél job ban kell támogatnunk a megyei kórházat.

Közüzemi díjak: eltérő álláspontok

Nem értek egyet azzal, hogy csökkentsük a közüzemi díjakat. A szociálpolitika nem a közüzemi cégek dolga. A győri távhődíj a harmadik legalacsonyabb az országban, a víz-, a csatorna- és a szemét szállításdíjak átlagosak. Elismerjük, hogy a számlák kifizetése sokaknak gondot okoz. Őket az el múlt három és fél évben 259 mil lió forinttal támogattuk. Ezt 400 millióra kívánjuk emelni. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy jó fizetéssel, nagy lakással, fürdőmedencével rendelkező egyéneknek is olcsóbbá tegyük a vizet. A rászorultakat kell támogatni. Úgy látjuk, hogy lakásépítési programunk megfelelő terület-előkészítéssel a következő négy évben is megvalósítható. Most in dítottuk be a 850 lakásos révfalui lakótelep építését. Nemrégiben raktuk le Szabadhegyen az új víztorony alapkövét, hogy az ottani vízellátási infrastruktúrát kiépítsük, és új lakótelep építését kezdjük meg. Nem értek egyet az építőipari lobbi emlegetésével. Minden beruházásunkat a közbeszerzési eljárás szabályai szerint bonyolítjuk le. Ha győrit hozunk ki nyertesnek, akkor azt mondják, az építési lobbi hatása, ha nem, akkor azt, nem támogatjuk a győri vállalkozókat. A közbeszerzési eljárások előkészítésében az ellenzék is részt vesz.

Sárai Anikó: – A közüzemi díjak terén a két álláspont között állok. Elvből nem szavaztam meg eddig a közüzemi díjak emelését. Amíg a monopolhelyzetben lévő közüzemi vállalatok nem nyújta nak be a költségcsökkentésről tervet az emelés mellé, hanem örökké az inflációs rátával növelik a díjakat, addig nem is fogom.  

Dézsi Csaba András: – Csökkenteni kell a közüzemi díjakat, mert minden család számára elviselhetetlen teher, és nem szabad ezen a téren különbséget tenni.

Sárai Anikó: – Mégsem a díjcsökkentés a helyes megoldás, mert a rászorultság elvét érvényesíteni kell. Ezzel jelenleg az a baj Győrben, hogy magasak a jövedelemhatárok, még a létminimumon élőknek sem biztosítottak ezek a támogatások.

Dézsi Csaba András: – Nem lehet segélyezni egy egész várost. Az emberek 99 százaléka rászoruló, ezért kell csökkenteni a díjakat.

Balogh József: – Az elmúlt három és fél évben két és fél milliárd forintot fizettünk ki szociál politikai kiadásokra, ebből egymilliárdot készpénzben. A díjak csökkentése a közüzemi vállalatoknak 800 millió és 1,1 milliárd forint közötti veszteséget okozna. Stabilan gazdálkodó cégeink ezzel tönkremennek.

Sárai Anikó: – Lehet, hogy egymilliárd forint elment szociálpolitikára, de nem csak az vette igénybe, akinek szüksége volt rá. A lakásfenntartási támogatáshoz például nem juthat hozzá az, akinek van egy Trabantja. Felül kellene vizsgálni a feltételeket, és csökkenteni a határértékeket, hogy azok, akik rászorulnak, akiknek gondot jelent a létfenntartás és a számlák fizetése, hozzájuthassanak a segélyekhez és a támogatásokhoz.

Balogh József:
– Ezzel egyetértek.

Három jelölt, hat kérdés

Balogh József Dézsi Csaba Andráshoz: – Dézsi úr orvosi hivatása mellett a megyei kórház igazgatóhelyettese, emellett négy helyen van jövedelemszerző tevékenysége: alpolgármester, a Kisalföld egészségügyi mellékletének szerkesztője, az Inszol Rt. és a Győ ri Ipari Centrum Kft. felügyelőbizottsági tagja. Társadalmi megbízatása is van bőven: a Fidesz győri elnöke, a cselgáncsszövetség megyei főtitkára. Hogyan tudja ezeket összeegyeztetni azzal, hogy idén 10.583 kilométert utazott Budapestre az önkormányzat gép kocsijával, többet, mint ország gyűlési képviselőként én?

Dézsi Csaba András: – Társadalmi megbízatású alpolgármester vagyok, jelenleg abból élek, hogy orvosként dolgozom. Tény, hogy az orvosi és alpolgármesteri fizetésem együttesen nem éri el Balogh József polgármesteri fizetésének a felét, és akkor jutalmairól és a parlamenti jövedelméről még nem is beszéltem. Többször kijelentettem: ha az emberek megbíznak azzal, hogy én legyek a polgármester, csak a város ügyeivel fogok foglalkozni. A kocsihasználat emlegetése azért is méltatlan, mert három évig saját autóval jártam. Akkor rájöttem, tarthatatlan, ha hivatalos vidéki útjaimat is magam finanszírozom. A polgármester elgondolkodhatna azon, hogy az alaptalan vádaskodások helyett Győrben hogyan kellene ipart fejleszteni.

Balogh József: – Bizonylatok támasztják alá, amit állítottam.

Dézsi Csaba András Balogh Józsefhez: – Amennyiben a polgárok engem tisztelnek meg bizalmukkal, akkor kormánypárti parlamenti képviselőként maximálisan segíti-e Győr érdekében kifejtett munkámat, támogatja-e a kormánynál elképzeléseimet, és mindent megtesz-e azért, hogy minél jobban fejlesszem a várost?

Balogh József: – Természetesen minden tőlem telhetőt megteszek.

Sárai Anikó: – Mivel szervezetünk civil egyesületként középen helyezkedik el, ezért a két másik jelölthöz ugyanazt a kérdést intézem. Számítottam arra, hogy éles lesz a vita, ezért olyan kérdést választottam, ami közelebb hozhatja egymáshoz a feleket: mit találnak mások programjában követendőnek?

Balogh József: – Mindegyik párt és szerveződés programjában vannak olyan elemek, amelyek hasznosíthatók, mind a gazdaság fejlesztésben, mind a szociálpolitikában, mind a lakásépítésben. A részleteket bízzuk az új közgyűlés tagjaira. Ezeken a területeken haj landó vagyok kompromisszumos megegyezésre, nem ragaszkodom kizárólag az MSZP program pontjaihoz.

Dézsi Csaba András: – Sárai Anikó programjában rengeteg olyan dolgot találtam, amit rendkívül fontosnak és megvalósítandónak tartok. Balogh Józsefről és a szocialista pártról azt tudom mondani, hogy nekik nincs programjuk.

Balogh József: – Ez nem igaz.

Dézsi Csaba András: – Elhoztam a polgármesterúrék által kiadott húszoldalas kiadványt, amelyben tizennyolc oldalon keresztül a Fideszt szidják, és öt pontban írják le, mit akarnak. Ebből hármat már évek óta ígér getnek, amelyeket mi meg fogunk csinálni: valóban csökkenteni fogjuk a vállalkozásokat terhelő adókat, valóban elindítjuk a lakásfelújítási programot, és valóban javítani fogjuk az oktatás, a kultúra és a sport feltételeit. Amikor a költségvetési vitában javasoltam a Szigetet Révfaluval összekötő hidat, Balogh úr a jegyző könyvek tanúsága szerint azt mondta, a megvalósításra semmi esélyt nem lát, most pedig beleírta a programjába.

Balogh József: – Amit Dézsi úr mutat, az egy központi kiadvány. Felküldtünk Budapestre egy hatoldalas anyagot, s ennyit írtak ki be lőle. Az MSZP győri programja megjelent az Őszikékben, a Kilátóban, valamint az egyéni választó kerületi szórólapokon is szerepel egy rövidített verzió.

Dézsi Csaba András Sárai Anikóhoz: – Amennyiben mi nyerjük meg a választást, csapatuk hajlandó-e velünk együtt működni?

Sárai Anikó: – A Győri Polgári Körnek az az elve, hogy minden olyan fejlesztési elképzelést támogat, ami Győr érdekét szolgálja, bármelyik párt vagy szervezet nyeri is a választásokat.

Hol áll Rampasek Béla?

Balogh József Dézsi Csaba Andráshoz: – Hogyan tudja ös szeegyeztetni azt, hogy a Fidesz képviselői a közüzemi cégek vezetésében nem akadályozták meg a díjemeléseket, amelyeket aztán a közgyűlésben képmutató módon leszavaztak?

Dézsi Csaba András:Németh Zoltán a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. felügyelőbizottsági elnökeként jelentős erőket mozdított meg azért, hogy csökkenjenek a közüzemi díjak. Nekünk köszönhető, hogy a szocialisták ellenállása mellett sikerült bevezetni a kisebb méretű kukákat a lakossági terhek csökkentésére. Ott az igazgató azóta nem 18 milliós luxusautó val jár, és nem vettek több luxusyachtot sem a befizetett szemétdíjakból. Más fideszes képviselő nem szerepelt ilyen bizottságokban.

Balogh József: – A Polgári Szövetség-frakció Rampasek Bélát delegálta a Pannon-Víz rt.-be, aki az igazgatóságban minden esetben elfogadta a díjemelési javaslatot, utána pedig a közgyűlésben a beterjesztést képmutató módon leszavazta.

Dézsi Csaba András:Rampasek Béla kisgazda.

 Balogh József: – Egy frakcióban ültök, rá ugyanúgy vonatkozik a frakciófegyelem, mint rád.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Programok a győri választók voksaiért

Győrött nyolc pártnak, illetve civil egyesületnek sikerült listát állítania az idei önkormányzati… Tovább olvasom