Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 23°C Még több cikk.

Győri ''Győri'': itt a vége

Az utolsó karton kekszet szombaton 11 óra 36 perckor címkézték a győri üzemben, a gyártósort állítólag már bontják.

„Győri kekszgyár: szombat, 11 óra, lejött a szalagról az utolsó karton keksz. Van, aki sír. Hétfőn bontják a gyártósort." Mint kiderült, az SMS írója emelte le az utolsó doboz kekszet a gyártósorról. Az 52 éves, az üzemben 32 éve dolgozó győri férfi az elbocsátott csaknem száz ember egyike. Számára inkább szomorú, mint történelmi pillanat ez. A győri várostörténetbe mindenesetre 2007. június 2. íródik be a kekszgyártás befejezéseként.

A Kisalföld évtizedek óta nyomon követi a kekszgyár történetét, minden jelentősebb pillanatban ott voltunk és tudósítottunk a fejleményekről: előbb a beruházásokról, majd a privatizációról, aztán a tulajdonosváltásról, a bojkottról és a tüntetésekről, most pedig a kekszgyártás befejezéséről. Szerettünk volna egy utolsó képet készíteni arról a gyártósorról, amely évtizedeken keresztül ontotta a „győri édeseket", a Danone azonban senkit nem enged be a gyárba – a dolgozókon kívül.

Cvibak és ostya

Marad tehát a múltidézés: a mostani gyár helyén 1880-ban állították üzembe az ország első kekszgyárát, amelyet Bach Hermann győr-szigeti gőzmalmából alakítottak át. Bach az üzemet 1892-ben eladta Koestlin Lajosnak, aki akkor települt át Magyarországra az ausztriai konkurenciaharc elől, hat vagonban hozva magával bregenzi biscuitgyárának összes gépét. A Koestlin Lajos és Tsai Rt. 1900-ban kezdte meg működését ötven áttelepült szakemberrel, s 1913-ban már ezer embernek adott munkát: kekszet, kétszersültet, cvibaknak nevezett „katonai" kétszersültet, ostyát és mézeskalácsot készített. Az első világháború alatt a hadsereg és a lakosság igényei ugrásszerűen megnőttek, s a Koestlin-áruk Monarchia-szerte keresettek voltak, a győri üzem pedig a magyarországi kekszgyártás fellegvárává emelkedett.

A híres Albert keksz

Legrégibb, ma is létező terméke az Albert keksz, mely nevét feltehetően Viktória brit királynő férje, Albert herceg után kapta. 1912 óta folyamatosan gyártják, miután Angliából korszerű gépeket és új recepteket, valamint gyártási jogot vásároltak. Az első világháború után a gyár alapanyaghiánnyal küszködött, munkáslétszáma 500-ra csökkent, ezért 1922-ben hozzáláttak a csokoládé, 1926-ban pedig a cukorka gyártásához is. A cég 1931-ben részvénytársasággá alakult, s a piaci nehézségek ellenére fenntartotta a rendkívül széles termékválasztékot. A német megszállás alatt hadiüzemmé nyilvánították, ismét kizárólag kétszersültet, kekszet és ostyát készített. 1945 tavaszára azonban elfogytak a készletek, a termelés leállt.

A szocialista éra éllovasa

A gyárat 1946-ban bérbe adták a Pesti Kereskedelmi Bank Rt. és a Leipziger Vilmos Szesz és Cukorgyár Rt. alkotta szindikátusnak, egy évre rá azonban a pénzintézetekkel együtt államosították. Évtizedeken át Győri Keksz- és Ostyagyár néven a szocialista édesipar egyik vezető vállalataként működött, többször bővítették, gépeit modernizálták, 1985-ben új kekszüzemmel, 1988-ban ostyagyártó-, 1990-ben pedig cukorkagyártó részleggel bővült.

S jött a Danone...

Az édesipari gyárak közül elsőként privatizálták 1991-ben, a brit United Biscuits vette meg, amely aztán túladott a gyáron: 2000-ben a francia Danone-é lett a „köszlin". Nem egészen egy évvel később jelentette be a francia cég, hogy a gyárat 2003-ig szándékai szerint bezárja, de akkor még az országosnak indult, de végül nemzetközivé duzzadt bojkott megakadályozta ebben. A kekszgyártás maradt tehát, de a termékek lassan „átvándoroltak" a székesfehérvári üzembe. Míg 2006. november végén bejelentették: Győrben egyedül a cukorkagyártás marad (főképp a Negro), s az átszervezéssel csaknem száz embernek is távoznia kell – legkésőbb 2007. június 4-ig. Itt tartunk most.

Sudár Ágnes

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Elmorzsolódik a Győri Keksz (2007-05-17) >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Most fától mentett a sors

A soproni esethez kísértetiesen hasonló történt szombaton déltájt, de ezúttal a megyeszékhelyen, s nem egy épület díszítőeleme, hanem egy kétméteres faág zuhant Győr egyik forgalmas közútjára. Bognár István és felesége, akiktől néhány méterre történt az eset, azt állítják: egy-két másodpercen múlt csak a tragédia. Tovább olvasom