Kisalföld logö

2017. 12. 11. hétfő - Árpád 4°C | 14°C Még több cikk.

Győri földrajztanár az Antarktiszon kutatott - fotók

Dr. Szilágyi György négy napos utazást követően érkezett meg Győrből a Déli-sarkra, s egy hetet töltött a jég birodalmában. Szerencsésen megúszta, hogy az egyik jégtábla térdig beszakadt alatta.


Dr. Szilágyi György címzetes egyetemi docens azon kevés szerencsés megyei emberek közé tartózik, akik látogatást tehettek a végtelen jég birodalmában.

Az egyhetes expedíció során a 62 éves tanár az olvadó gleccsereket és a Déli-sarkvidék hőseinek, a császárpingvineknek a viselkedését is tanulmányozta, miközben szerencsésen megúszta, hogy az egyik jégtábla térdig beszakadt alatta.

Utazás karácsony előtt

Dr. Szilágyi György 1999 májusában beszélt a Kisalföldnek világjáró utazásairól ("Ha a Vezúv egy kicsit pipál"), s búcsúzóul álmát is elárulta. "Mindennél jobban vágyom az Antarktiszra, ahol elkezdődött az olvadás és tetten érhetném a Föld általános felmelegedését" - mondta anno. Nos, másfél évtizednek kellett elmúlnia, de a várva várt látogatás az Antarktiszra 2013 decemberében összejött.

"Több hónapot vett igénybe az utazás előkészítése, magánemberként utaztam a Déli-sarkra. Az utóbbi években mind több kalandvágyó turista látogat az Antarktiszra - sajnos, a növekvő népszerűségnek egyre jelentősebb a környezetszennyező hatása -, ennek megfelelően számos utazási iroda kínál expedíciós utakat ide. Mégsem könnyű bekerülni egy-egy útra, akárcsak a magyar egészségügyben, a lelkes utazóknak, felfedezőknek szó szerint `várólistán´ kell kivárniuk a sorukat.

Az eredeti terv szerint 2014 decemberében tettem volna látogatást a Déli-sarkon. Az élet azonban átírta a forgatókönyvet: amikor a szervező cég munkatársa megkeresett a múlt év végén azzal, hogy karácsony előtt útra kelhetek, egyetlen pillanatig sem vacilláltam, lélekben rögtön az Antarktiszra készültem" - kezdte a Kisalföldnek a 62 éves földrajztanár.


Magyar kutatók a Déli-sarkon

Elsőként hazánkból Fazekas István meteorológus az amerikai Amundsen-Scott bázison, Bolza Alfonz pedig az ausztrál Mawson állomáson dolgozott 1957-ben. Az elmúlt közel 60 évben tizenhat további magyar tudós végzett kutatásokat az Antarktiszon. 



"Nem ritkán három-négy méteres hullámverés közben haladt a hajónk"

"A jó barátok és ismerősök körében nem vertem nagy dobra az utazásomat, nem szerettem volna elkiabálni. December 9-én Bécsből indultam, előbb Amszterdamban landolt a repülőgépem, majd Hollandia fővárosából a brazíliai Sao Paulóba repültem. Innen Argentínába, Buenos Airesbe vezetett az utam, majd Dél-Amerika legdélibb területét alkotó szigetvilág, Tűzföld felé vettem az irányt. A szigeteket a Magellán-szoros választja el a dél-amerikai kontinenstől. Tűzföld csak 35 fokkal fekszik északabbra a Déli-sarknál; részben Chiléhez, részben pedig Argentínához tartozik. A bécsi indulástól számítva több mint két nap telt el, mire eljutottam ide.


Videó az Antarktiszról - forrás: YouTube



A találkozásra a hatodik földrésszel újabb két napot kellett várnom. Argentína Tűzföld tartományának legjelentősebb kikötővárosából, Ushuaiaból - a világ egyik legdélebben fekvő városáról van szó - indult az expedíciónk hajóval. I. Erzsébet angol királynő kedvenc tengerészéről, Sir Francis Drakeről - az admirális megítélése meglehetősen ellentmondásos, a spanyol történészek többsége a mai napig kalóznak tartja - elnevezett átjárón (460 kilométer hosszú és 1100 kilométer széles) és az 240 kilométer hosszú Beagle-csatorna vízén keresztül jutottunk el 50 órás utazást követően az Antarktiszi-félszigettől 120 km-re északra fekvő Déli-Shetland-szigetekre.

Már a Drake-átjárón megtapasztaltuk a természet erejét; nem ritkán három-négy méteres hullámverés közben haladt a hajónk. Ebből is látszik, hogy az Antarktiszra elutazni nem veszélytelen vállalkozás. Nem sokkal hazaérkezésem után bejárta a világsajtót az a hír, hogy az egyik turistákat szállító kirándulóhajó, Akagyemik Sokalszkij több napig a jégfogságába esett. Ráadásul az orosz hajó segítségére siető kínai jégtörő maga is elakadt.


Akagyemik Sokalszkij a jég fogságában: a hajó utasait és a személyzetet végül helikopterrel mentették ki
Akagyemik Sokalszkij a jég fogságában: a hajó utasait és a személyzetet végül helikopterrel mentették ki



Szerencsére ilyen nehéz helyzettel a mi csoportunknak nem kellett farkasszemet néznie, de az expedícióvezető mindig hangsúlyozta: egyedül ne induljunk barangolni a jégszigeteken. Társ nélkül azért sem szabad útnak indulni, mert az Antarktiszon nincsenek kiépített túraútvonalak" - mondta dr. Szilágyi György.


A győri földrajztanár jellegzetes John Lennon napszemüvegében az Antarktiszon
A győri földrajztanár jellegzetes John Lennon napszemüvegében az Antarktiszon


"Egyszer térdig süppedtem a jégben"

"Az Antarktisz december elejétől március végéig látogatható, a szóban forgó négy hónapban látogat a `nyár´ a jég világába. Az évnek ebben a négy hónapában viszonylag tűrhető a hőmérséklet a Déli-sarkon, ott tartózkodásom alatt 0 és 2 Celsius-fok közötti értéket is mutatott a hőmérő. (Amikor a zord tél rátelepszik a Déli-sarkra, könnyen mínusz 80 fok alá süllyedhet a hőmérséklet, a rekord mínusz 89,2 Celsius-fok.) Az Antarktisz 33,6 millió éves jégtakarója ezekben a hónapokban azért veszélyes, mert kiszámíthatatlanul törhet be a jég az ember talpa alatt.

Kisebb repedésekkel - amikor a jég felszínén apró erek keletkeznek elsősorban hőmérsékleti változások hatására - én is nap mint nap találkoztam a jégtáblákon, s egyszer térdig süppedtem a jégben.

Szerencsémre svéd kutatóktól kaptam vízhatlan, magas szárú csizmát, így megúsztam megfázás nélkül a kalandot. Többen kérdezték tőlem, milyen kabátot vittem magammal az Antarktiszra, de tekintettel a `nyári időre´, különösebb érdekességgel nem szolgálhattam.

Rétegesen öltözködtem, két pulóver, s az a kabát volt rajtam, melyet Győrben is viselni szoktam télen" - tudtuk meg a világjáró földrajztanártól.



Mesés kőolaj kincseket rejt a Déli-sark

1959-ben kötötték meg a nagyhatalmak azt az egyezményt, amely garantálja, hogy az Antarktisz mindenkié, és területe csak tudományos kutatásra használható.

A dokumentum szerint 2048-ig nem termelhető ki semmilyen nyersanyag a jég birodalmából; a hatodik kontinens becsült kőolaj készlete több mint 55 milliárd hordó. Bár több országnak is területi igénye van az Antarktisztra (Új-Zéland, Ausztrália, Franciaország, Norvégia, Egyesült Királyság, Chile, Argentína), eddig 47 ország írta alá az egyezményt, Magyarország 1984-ben csatlakozott a paktumhoz.
 



"Az érdekelt a legjobban az Antarktiszon, mennyire olvadnak a gleccserek"

"Az Antarktisz felületének körülbelül 98 százalékát még mindig jég borítja, sőt túlnő a partjain is. Az óceán felől nézve a legtöbb helyen 20-40 méteres jégfalak határolják a kontinenst, de nem mindig lehet tudni, hogy a jég alatt valóban szárazföld van, vagy csak az előrenyúló jégnyelv látszik. Az Antarktisz belsejében található jég hóból származik, emiatt réteges szerkezetű.

A legvastagabb jégtömegek a szerkezeti mélyedéseket temették el. A Byrd-medencében 4 kilométert is meghaladó jégvastagságot mértek. Kelet-Antarktiszt is összefüggő jégmező borítja, a Vosztok kutatóállomás alatt 3700 méter a jég vastagsága, a Megközelíthetetlenség Pólusán pedig 2957 méter. A jég átlagos vastagsága megközelítőleg 2000-2200 méter a hatodik földrészen. Összehasonlításképpen Grönlandon csupán 2,6 millió négyzetkilométer jég található, az Alpokban pedig az összes gleccser össztömege `csak´ 290 négyzetkilométer.

Az Antarktiszi jégmező kiterjedése nagyjából 13,3 millió négyzetkilométer, míg az Északi-sarkot, a környező szigetvilágot és kontinensperemeket együttvéve is csupán 2,1 millió négyzetkilométernyi jég borítja. Személy szerint engem az érdekelt a legjobban az Antarktiszon, mennyire olvadnak a gleccserek. A saját szememmel győződtem meg a jég állapotáról, így nem vonom kétségbe, hogy a legfrissebb kutatások szerint feltarthatatlanul olvad a hatalmas Pine-sziget gleccser a Déli-sarkon. Tudósok úgy vélekednek, ha ez a sziget végleg elolvad, a tengerszint akár 1-2 centiméterrel is megemelkedhet, s ennek rendkívül súlyos következményei lehetnek.


A végtelen jég birodalmába megyénkből eddig nagyon kevés ember jutott el
A végtelen jég birodalmába megyénkből eddig nagyon kevés ember jutott el


Szilágyi György Szenteste éjjelén érkezett haza Győrbe

Mindenesetre én hiszek azoknak a kutatóknak is, akik szerint több felmelegedési korszakot átvészelt már az Antarktisz, s most is arról van szó elsősorban, hogy a mi életünk során épp meleg időszak köszöntött a pingvinek otthonára. Az Adélie- és császárpingvineket öt méteren belül nem szabad megközelíteni. Tisztelem a szabályokat, így ennél közelebbről nem figyeltem meg a Déli-sarkvidék csodálatos hőseit, a császárpingvineket. Nekem úgy tűnt öt méterről, hogy ezek a fenséges madarak barátságosak, s nem félnek az emberektől.

A császárpingvinek akkor költenek az Antarktiszon, amikor javában tombol a tél. Ez mínusz 40 Celsius-fokos hideget jelent és 130 km/órás viharokat. A többi pingvinfaj a tél elől északabbra húzódik, de a császárpingvinek rendíthetetlenül kitartanak. Több kutatóállomást meglátogathattam, s neves tudósoktól kaptam válaszokat szakmai kérdéseimre" - magyarázta dr. Szilágyi György, aki december 24-én, Szenteste éjjelén érkezett haza Győrbe.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen nagy úti célt tervez a jövőben, a kisalföldi földrajztanár mosolyogva csak annyit árult el: "ez most maradjon a titkom: legalább annyira hosszú út lesz az is, mint az antarktiszi látogatás, csak ide könnyebben eljutok".



Amundsen és Scott nagy csatája

Roald Amundsen norvég felfedezőt tartja a történetírás a sarkvidékek legeredményesebb utazójának. Ő hajózott először át az Északnyugati átjárón (1903-1906), majd 1910–12-es expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot 1911. december 14-én. Amundsen és társai 35 nappal Robert Falcon Scott előtt érték el az Antarktiszt.

Scott szerencsétlenül járt expedíciójával ellentétben Amundsenék a kiváló előkészületeknek és a nagyszerű szánhúzó kutyáknak köszönhetően simán, szinte eseménytelenül teljesítették a felfedezést.

Az Antarktisz partjait 1820-ban Fabian Gottlieb von Bellingshausen látta meg először a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre.
 


hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kormányhivatal szerint alig van munkanélküli megyénkben

Az új ajánlatok 18,4 százalékát a feldolgozóipar adta; ezen belül a legnagyobb arányt a gépipar… Tovább olvasom