Kisalföld logö

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -8°C | -1°C

Győrben is válogatták a vagonokat

A csernobili katasztrófát követően a győri rendező pályaudvaron mérték a szerelvények sugárzását.

A vasúttársaság állásfoglalásán felháborodva jelentkezett szerkesztőségünknél egy mosonmagyaróvári férfi, aki több mint három évtizeden át dolgozott a MÁV-nál, onnan is ment nyugdíjba. Mervó Lajos helyrendezési térfőnökként felelt a GySEV felé irányított vasúti forgalomért. Állítja: a vagonok sugárzásmérését Sopronból kapott műszerrel a GySEV és a MÁV kocsivizsgálói végezték Győrött. Horváth László, a GySEV nyugalmazott mérnök-főtanácsosa megerősítette szavait.

Az elmúlt időszakban már beszámoltunk az 1986-ban, Hegyeshalomban történt vagonmosásokról. Mint ismeretes, a csernobili atomerőmű-balesetet követő napokban az Ukrajnából érkezett és Ausztriába tartó vasúti szerelvényeket a hegyeshalmi rendező pályaudvar egy félreeső vágányán mosták le. Bár összefüggés nem mutatható ki, de az ártalmatlanítást – védőfelszerelés nélkül – végző munkások meghaltak viszonylag fiatalon. A leírtakra reagálva a MÁV Rt. több sajtóközleményt adott ki, amelyekben korabeli jegyzőkönyvekre hivatkozva kijelentették többek közt, hogy elővigyázatosságból mérték akkoriban a vonatok sugárzását, de nem mutattak ki rendellenességet. A MÁV hangsúlyozta továbbá, hogy Hegyeshalomban nem voltak Ukrajnából érkező vonatok.

A kocsivizsgálók mértek

– A GySEV vezetése elrendelte a Záhony felől érkező szerelvények vizsgálatát a győri rendező pályaudvaron – mondta el a Kisalföldnek Mervó Lajos. A munkálatot egy Sopronból kapott sugárzásmérő műszerrel a GySEV és a MÁV egy-egy kocsivizsgálója végezte védőfelszerelés nélkül. A műszer mutatója többször kilengett ezeknél a vagonoknál. Két kocsivizsgáló azóta már meghalt.
– A határérték feletti kocsik mindegyikéről jelentés készült, s a GySEV visszautasította, nem vette át azokat a MÁV-tól. A visszautasított szerelvényeket felső, központi utasításra Hegyeshalomba vitték lemosatni. A MÁV felsővezetésének tudnia kellett ezekről a szerelvényekről, hiszen pontos és részletes jelentés készült mindegyikről, s még a szakszervezeti bizottságnak is kellett jelentést írnia. Az valóban igaz, hogy Hegyeshalomban nem voltak Ukrajnából érkező szerelvények, hiszen ezek a vonatok Záhonyból Ferencváros, Győr, Sopron és Ebenfurt vonalon közlekedtek. Ám az említett kocsikat Hegyeshalomba irányították lemosatni – állítja Mervó Lajos.

Nyolc hét alatt elvitte a betegség

A sugárzásmérést végző kocsivizsgálók egyikének özvegyét lapunknak sikerült felkutatnia. A neve elhallgatását kérő asszony elmondta: férje két évvel a csernobili eset után, 1988-ban ötvenkét évesen halt meg gyomorrákban. A feleség már közvetlenül a férje halála után gyanakodott arra és többször szóbeszéd volt a családban, hogy összefüggés lehet a férfi munkája és betegsége között, ám ezt soha sem tudták bizonyítani. A férfi otthon elmesélte, milyen munkát végez, így azt is, hogy a csernobili katasztrófát követően számos szerelvény érkezett Ukrajna felől. Az asszony elmondta: férje korábban sohasem betegeskedett, nem volt semmi komolyabb baja. A hirtelen jött betegség aztán rendkívül gyors lefolyással, alig nyolc hét alatt elvitte az életerős férfit.

A megengedettnél magasabb sugárzást is mutattak a műszerek

Horváth László mérnök-főtanácsosnak, a GySEV ma már nyugdíjas üzembiztonsági osztályvezetőjének volt a feladata megszervezni, hogy a csernobili katasztrófa után csak sugármentesített szerelvények léphessék át a magyar–osztrák határt. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy érdemi információkat először az osztrák biztonsági szakemberektől kaptak.
– A GySEV-nél a hagyományos üzembiztonsági feladatokon túl a vegyi elhárítás is az én osztályomhoz tartozott – kezdte visszaemlékezését Horváth László. – Így kerültem kapcsolatba a csernobili katasztrófával. Hivatalosan minket sem értesítettek, hogy mi történt, milyen veszélyekkel kell számolnunk, viszont egy-két nap múlva az osztrákoktól már konkrét adatokat kaptunk, sőt, műszerekkel jelentkeztek és a soproni rendező pályaudvaron mérték a vasúti kocsik sugárzását. A vegyi elhárító bázisunk már működött ugyan, képzett szakemberekkel, de sugárzáskezelésre, -mentesítésre nem voltunk felkészülve. Ezért segítségért fordultunk az akkor illetékes szakhatóságokhoz. Három napon belül itt voltak a műszerek, amelyekkel már mi is mérhettünk. A biztonság kedvéért minden olyan szerelvényt visszautasítottunk, amelyeknél magasabb volt a sugárzás a határértéknél. Nemcsak a Szovjet-

unióból érkező szerelvényeket vizsgáltuk, hanem mindegyiket, amely Záhonyból jött. Ekkor már Győrben is végeztünk méréseket, amelyekbe bekapcsolódtak a MÁV szakemberei. Tény, mértünk a megengedett értéknél magasabb sugárzást. A győri rendező pályaudvaron addig nem vettük át a kocsikat, amíg nem mentesítették azokat. A kocsik fertőtlenítése a MÁV feladata volt. Mi csak ezt követően soroltuk a vagonokat szerelvénybe és indítottuk útjára.
Horváth László – aki napjainkban is nukleárisbaleset-elhárítási tanácsadó – elmondta, szúrópróbaszerűen még sokáig ellenőrizték a szerelvényeket. Ismeretei szerint Sopronban senki sem betegedett meg sugárfertőzésben. A történethez hozzátartozik, hogy a GySEV Csernobil után kapott egy úgynevezett vízsugárkaput, amelyet ma már a vegyi elhárítás használ, például vagonok hűtésére.

Nem kizárt, hogy Győrben vizsgálódtak

A Kisalföld megkereste a témával kapcsolatban a MÁV akkori állomásfőnökét. A volt győri vezető nem kívánta, hogy nevét közöljük, mivel – mint mondta – mindez túl régen történt ahhoz, hogy felelősen tudjon nyilatkozni. Annyival kommentálta Mervó Lajos nyilatkozatát, hogy ő nem tudott a dologról, hivatalos tájékoztatást biztosan nem kapott. Mindennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy tizennyolc esztendővel ezelőtt Győrben mérték a szerelvények sugárzását.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem a helyi vállalkozások nyertek

Egy szegedi cég építi meg a Rába-telephelyen épülő Árkád bevásárlóközpontot. Győr egyik legjelentősebb beruházásáról így lecsúsznak a helyi cégek. Bár teljes csendben, de – úgy tudjuk – a napokban eldőlt, ki építi meg a Rába rt. Budai úti telephelyére álmodott Árkád Üzletközpontot. A három esélyes pályázó közül kettő volt győri, de nem helyi cég nyerte meg a pályázatot. Tovább olvasom