Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 24°C Még több cikk.

Győr Szentendréje lehet a lepusztult városrész

A győri városházán aláírták a megbízást Győr-Újváros rehabilitációs tervének elkészítésére, melyre fél évet kaptak a szakemberek.
Kun András alpolgármester és Aczél Gábor, a fővárosi székhelyű Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója írta alá azt a szerződést, amely az újvárosi rehabilitáció akciótervének elkészítésére szól. A társaságnak 180 napja van annak a forgatókönyvnek a megírására, amely pontosan tartalmazza majd, milyen fejlesztésekre van szükség az elkövetkezendő években a városrész régi fényének helyreállításához.

A feladat nem kicsi, hiszen nemcsak az épületek és közterületek rekonstrukciójáról van szó, hanem komoly közmű- és úthálózat-fejlesztési feladatokról is, miközben a műemlékvédelmi szempontok a komplex terv minden döntésénél ott „lebegnek" a szakemberek szeme előtt. A program nemcsak a város egyik szégyenfoltjaként emlegetett, páratlan kulturális és műemléki értékkel bíró Kossuth utcát érinti, hanem a városrész többi, régóta pusztuló terét és utcáját, többek között a zöld sétánnyá alakítandó Bercsényi ligetet is.

A privát tőkére (is) építenek

Aczél Gábor a dokumentum aláírása után elmondta, hogy bár Győrben hasonló léptékű átfogó fejlesztésre még nem volt példa – talán csak a Belváros rehabilitációja ér a nyomába –, a Városfejlesztés Zrt. nem először találkozik ilyen feladattal: eddig közel ötven önkormányzat számára készítettek kisebb-nagyobb fejlesztési tervet, közülük több (részben vagy teljesen) már meg is valósult. Ilyen Nagykanizsa vagy Zalaegerszeg városközpontja, de hogy a megyében maradjunk, Mosonmagyaróváron is kiépült a vállalat előkészítő tanulmánya alapján egy modern lakóterület.

S persze nem maradhat ki a sorból a győri fejlesztési tervhez is mintául szolgáló Ferencváros, amelynek teljes, 16 éve tartó rehabilitációja igazi sikertörténet. Ott sikerült hazánkban először megvalósítani azt az úgynevezett „PPP" (Public Private Partnership) modellt, amellyel a magántőke és a közszféra együttműködésével valósíthatók meg a nagy városfejlesztési projektek. Aczél Gábor szerint Győrben is ez lesz az alapelv: érdekeltté tenni a vállalkozókat az önkormányzat városrendezési elképzeléseinek támogatásában.

– Ez szerte a világon működik: ha a vállalkozók megfelelő profit ígéretét látják a terveinkben, mellénk és a kerület mellé állnak; ha látják, hogy az önkormányzat fejlesztési tervei komolyak és átgondoltak, s a város biztosítani tudja a vállalkozásuk sikeres működéséhez szükséges környezetet – legyen szó panzióról vagy társasházról –, meglesz a hit és a bizalom.

Az igazgató azt azért elismerte, hogy utóbbi kezdetben, a rendszerváltás után még a ma „bezzegkerületként" emlegetett Ferencvárosban is hiányzott: eleinte egyetlen ingatlant sem tudtak eladni, mert senki nem hitt benne, hogy a nagyszabású tervek megvalósulnak. A befektetők csak akkor kezdtek érdeklődni, amikor elkezdték felújítani az egyik sétálóutcát, ma pedig már annyira kapós a felújított városrész, hogy minden ingatlanra több tucat pályázó jelentkezik.

Maradhat egy-két „pattanás"

Apropó, ingatlanok: bár az akcióterv elkészítéséhez szükséges részletes felmérések még csak most kezdődnek, már most látni, hogy Újvárosban gondot jelenthet majd, hogy a „problémás" – értsd: felújításra vagy lebontásra szoruló – ingatlanok nagy része magántulajdonban van. Az akcióterv tartalmazza majd ezek megvásárlásának előkészítését is, illetve azt, milyen önkormányzati vagy uniós támogatással valósítható meg a felújításuk. A kérdésre, hogy nem lassíthatja-e le jelentősen a városrész megszépítését, ha egyes tulajdonosok nem akarnak kötélnek állni, és sem felújítani, sem megválni nem hajlandók ingatlanjuktól, Aczél Gábor határozott nemmel válaszolt: egyrészt a lakók többsége a szépülő, felértékelődő városrészben olyan áron tudja majd eladni ingatlanját, hogy azon jobb életkörülmények közé költözhet, másrészt a felújítás akkor is halad, ha marad egy-két „pattanás" a rehabilitált utcák képén. Ez egyébként Nyugat-Európában sem ritkaság, van, ahol a modern utcaképet egyetlen rozoga ház csúfítja el, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy előbb-utóbb a kerület „kiforrja" magát és egységes képet mutat.

Kun András alpolgármester elmondta, hogy ha elkészül az akcióterv, azt nem titkolják majd senki elől, s természetesen megosztják a lakossággal, olyan kötelezettsége azonban, mint a város rendezési tervének készítésekor, nincs az önkormányzatnak, azaz lakossági fórumok sorozata és társadalmi vita nem lesz a kérdésben. Nincs is rá szükség, hiszen az akcióterv nem írja felül a rendezési tervet, hanem igyekszik maximálisan kihasználni a dokumentum nyújtotta lehetőségeket, ami persze csak az ott lakók együttműködésével valósulhat meg. Az önkormányzat tehát maga dönti el, milyen mértékben kéri ki és hallgatja meg a helyiek – civilek és szakemberek – véleményét, az azonban mindenesetre elgondolkodtató, hogy a zalaegerszegi városvezetést komoly támadások érték, amikor fontos kérdéseket nem hoztak nyilvánosságra, annak ellenére, hogy a városfejlesztés tökéletesen sikerült...

A terv esélyt jelent a pályázati pénzekre

Hogy Újváros helyreállításának már régen itt volt az ideje, azt senki nem vitatja, de most különösen égetővé vált a részletes akcióterv elkészítése, hiszen 2007-ben kezdődik az Európai Unió új pályázati ciklusa. A 2013-ig tartó pályázati időszaknak melegen ajánlott pontos, kész tervekkel nekifutni, hiszen az unió akár másfél milliárd forintot is hozzátehet a ráfordításokhoz, ami elegendő lenne a teljes Kossuth utca felújításához. A Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója valószínűnek tartja, hogy egy többségi önkormányzati tulajdonban lévő, de attól szakmailag és pénzügyileg független győri fejlesztési társaság létrehozását javasolja majd, amely garantálja a pusztán szakmai alapokon nyugvó döntéseket. A teljes rehabilitáció költségét a konkrét feladatok ismerete nélkül még megbecsülni is nehéz, Aczél Gábor szerint azonban egy- és tízmilliárd forint közötti összegre tehető.

Ahogy Rómát sem egy nap alatt építették fel, Újváros sem egyik napról a másikra szépül meg: az alapvető feladatok – például az infrastruktúra teljes kiépítése – 4–5 év alatt elvégezhetők, az azonban tíz évbe is telhet, amíg lezajlik a kerület természetes megújulása. S hogy mi lesz a végeredmény? Révi Zsolt főépítész szerint egy élhető, szerethető óváros, melyet Győr Szentendréjeként büszkén mutathatunk az idelátogató turistáknak is.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Figyelnek az üzletekre a panelrendőrök

Győr rendőrkapitánya, Holló Sándor ezredes a közelmúltban számolt be a város közgyűlésének a tavaly április 1-jén Adyvárosban megalakult lakótelepi rendőrség munkájáról. A kapitány bevezetőjében elmondta, az egység 12 rendőrrel kezdte meg működését a szabadhegyi vasútvonal, Szent Imre út, Bartók Béla út, Álmos utca, Mészáros Lőrinc utca és a Fehérvári út által határolt területen. Tovább olvasom