Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Győr és Sopron is pályázott

A december 31-i határidőig tizenegy város adta be pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa címre.
Akad, ahol konkrét tervekkel álltak elő, máshol inkább a pályázati anyag vastagságával (húszkilós anyaggal) dicsekednek. A megyeszékhely hetven új létesítménnyel és kétezer programmal pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre.

A megyeszékhely hetven új létesítménnyel és kétezer programmal pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre. Nincs egyedül, rajta kívül még tíz magyar város szeretné elnyerni 2010-ben ezt a címet, többek között úszó szigettel, üvegheggyel és az itt látható plakátokkal. A pályázati határidő december 31-én lejárt, ám jó ideig legfeljebb találgatni lehet: Győr (illetve Sopron) az esélyesek között van-e.

Az első fordulón – február végén, március elején – akár az összes indulót továbbjuttathatják, ha megfelelő anyagot mutatnak be a magyar tagokból álló zsűrinek. A második forduló végén, várhatóan 2005 őszén, hazai és külföldi tagokból álló bizottság hirdeti ki a győztest. Nyilvánvaló, hogy a két megyei városnak fel kell kötnie a nadrágot. Lássuk, hogyan teszik!

Az Európai Kulturális Fővárosa címért folyó pályázati anyagok mostantól részben-egészben megismerhetők. Az Index összegyűjtötte valamennyi induló terveit, mi elsősorban a két megyei pályázóra, s azon belül is Győrre voltunk kíváncsiak. Nem tisztünk esélylatolgatásba bocsátkozni, lássuk inkább, ki mivel készül.

Győr: túlélőcsomag

Győrben október közepétől a város és térségének önkormányzati intézményeit és civil szerveződéseit meghívó tanácskozáson 12 munkabizottság alakult meg – majd egy tizenharmadik, a stratégiát, ötleteket összefogó csoport. Rövid idő alatt összesen 52 tanácskozást tartottak. Írásban, szóban, személyesen, interneten háromszáznál több „hasznosítható" ötlet érkezett a város lakosaitól.

A dr. Rechnitzer János professzor nevével fémjelzett pályázatban 70 projekt (új létesítmény) és csaknem kétezer esemény szerepel... Csupán néhányat megemlítve: a generációk palotája lakótelepi fiatalok és idősek médiaközpontja lehetne. A létesítendő ipari múzeumhoz „neotechnológiai fesztivál" kapcsolódhatna.

A folyók városában nélkülözhetetlen a vízi turizmus feltételeinek megteremtése, a természeti adottságok jobb kihasználása számos, külföldieket is vonzó új létesítménnyel. A történelmi értékek bemutatásában a ménfőcsanaki határban úgynevezett archepark alakítható ki. Győr, mint vásár- és fesztiválváros, az eddigi tapasztalatok alapján több rendezvénynek is sikeres helyszíne lehetne.

Fontos egy új művészeti központ, műcsarnok létesítése. A zsinagóga felújítása, az egyetemi könyvtár, a szentiváni közösségi ház építése, a színház és például a Gyermekek Háza rekonstrukciója mind olyanok, amelyek egyébként is szerepelnek a városfejlesztési programban, a pályázat ezekre „ráerősít". A győri pályázatban nagy hangsúlyt kapnak a városkörnyék történelmi, kulturális, természeti értékei is.

Tóth Nándorné, a város polgármesteri hivatala kulturális irodájának vezetője azt tartja a legfontosabbnak: a pályázat kapcsán a város felmérte eredményeit, de főként hiányosságait kulturális téren. Számba vette – az európai tendenciák ismeretében –, hogyan lehetne megoldást találni a kor kihívásaira a kultúra, a művészet eszközeivel. Mint mondja: a kultúra a mai világban „túlélőcsomag" mindenki számára. Legtöbbet gyermek- és ifjúkorban segíthet, rájuk kell tehát elsősorban koncentrálni. És arra, hogy a kultúrát ugyanúgy kínálni, ajánlani kell, mint bármely „áruféleséget".

Sopron: Liszt-kultusz

A soproni pályázat elsősorban a város közelében, a jelenleg Ausztriához tartozó Doborjánon született zeneszerző, Liszt Ferenc kultuszára építette programjait, kulturális fejlesztéseit. Sopron emellett meg szeretné mutatni a Fertő-táj világörökségének természeti és épített értékeit is Európának. A pályázat másik alappillére az uniós csatlakozás jegyében az, hogy 1989-ben, a sopronpusztai Páneurópai Piknik során több száz keletnémet állampolgár juthatott át Nyugat-Európába.

Budapest: úszó sziget

A most még csak nagy vonalakban létező tervek szerint ideiglenes úszó szigetet építenének Budapesten a Dunára, megépítenék az aquincumi Duna-hidat, a fővárosi tulajdonú gázgyári területen egy új Műszaki Múzeumot, illetve „science parkot" (tudományparkot) létesítenének. Újjászületne a kihasználatlan Várkert-bazár, a budai alsó rakpart 6 kilométeres szakaszán pedig tíz méter széles zöld sétányt alakítanának ki. A város déli részén a Közraktárak tömbjét újítanák fel, amely így koncert- és színháztermeknek, galériáknak, kávéházaknak adhatna helyet. A felsorolt nagyberuházások zöme már szerepel Budapest elfogadott városfejlesztési koncepciójában.

Demszky Gábor főpolgármester tisztában van azzal, hogy „kiváló kultúrájú vidéki városok is pályáznak a címre", de szerinte különféle okokból egyedül Budapesten lehetne kis befektetésből nagyot profitálni. Ezt részben infrastrukturális okokkal (autópálya, nemzetközi repülőtér) indokolta, részben azzal magyarázta, hogy a fővárosban van elég szálláshely, színház, mozi, koncertterem, és a szponzorként szóba jöhető cégek is Budapesthez kötődnek.

Debrecen: üveghegy

Európa első romamúzeumát nyitnák meg Debrecenben, ha a város elnyeri az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az intézmény a kiállítások mellett egyfajta kutatóhely lenne. Új színházépületek mellett műcsarnok és modern művészetek múzeuma is gazdagítaná a várost. Építészeti kuriózumnak szánják a Kossuth téren felállítandó üveghegyet, amelynek magassága a nagytemplomét is meghaladná. Debrecenben egy tízezer négyzetméteres központ is épülne.

A beruházások egy része egyébként akkor is megvalósul, ha a hajdúsági város nem nyer a pályázaton.
Az érseki palota alatti pincerendszert hasznosítaná a város egy győztes pályázat esetén. A föld alatt mutatnák be a város történelmét, de egy garázst is a felszín alá vinnének. A főiskola épülete alá a természettudományos jelenségek bemutatását, egyfajta – a polgármester szavaival – „csodák pincéjét" terveztek. Kepes György Amerikában élő magyar kinetikus-festőművész hagyatékát pedig új helyen, a belváros volt zsinagógájában helyeznék el.

Kaposvár: Európa-vár

Szabadság-Európa-Kaposvár. Ez a címe annak a hatvan plusz négyszáz oldalas anyagnak, amely a somogyi megyeszékhely pályázati anyagát tartalmazza. A szabadságmúzeumban az európai népek és a magyar szabadságharcok történetét mutatnák be. A régi kaposvári vár környékén épülne egy Európa-vár, ahol különböző kulturális rendezvényeket tartanának, kiállításokat szerveznének. Tervezik egy koncertterem kialakítását a belvárosban, a Kaposvár melletti Deseda-tónál pedig természetvédelmi bemutatóhely kialakítását.

Kecskemét, Miskolc, Pécs

A pályázat elkészítésébe a polgármesteri hivatal pályázatkészítő csoportján kívül a város kulturális intézményeinek szakemberei és a művészeti ágak képviselői is bekapcsolódtak.
„ Miért Miskolc?" lett a jelmondata a borsodi megyeszékhely pályázatának. Több mint kétszáz szakember dolgozott a csaknem 20 kilósra hízott pályázati anyagon, amely két részben mutatja be a város és a régió értékeit, a megyeszékhely több ezer éves történelmét. A pályázatot csütörtökön mutatják be.

Pécs százoldalas pályázata azokat a kulturális, továbbá a történelmi múlttal, a helyi infrastruktúrával kapcsolatos információkat foglalja magában, amelyekkel bizonyítható: a város megfelelő adottságokkal rendelkezik a rendezvénysorozat lebonyolításához.

Székesfehérvár, Veszprém

„ A koronázótemplomból nemzeti emlékhelyet létesítenénk" – nyilatkozta Szelle István közművelődési irodavezető a székesfehérvári tervekről. Felújítanák a Hiemer-házat, a belváros legnagyobb épületegyüttesét, és főleg kulturális célokra hasznosítanák.

A veszprémi önkormányzat elsősorban a város történelmi tradícióira épített, különös tekintettel a „királynék városa" rangra. Veszprémben szeretné megszervezni egyebek között az európai királynék találkozóját. Elmondása szerint olyan kulturális seregszemléket is kívánnak tartani, amelyeken egy-egy műfaj, művészeti ág „királyi női", azaz legkiválóbb művésznői lépnek fel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Munkás évet vár a Komszol

Az előirányzott 2,5 milliárdos bevételi és 59 millió forintos nyereségtervét teljesítette a Győri Kommunális Szolgáltató Kft., s egymilliárd forinttal nőtt a társaság vagyona 2004-ben. A megrendelések azonban elmaradtak a várttól, emellé 30 milliós forráshiány társult, s a cég elköszönt 27 dolgozótól. Tovább olvasom