Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 13°C Még több cikk.

Győr és Révfalu százéves násza

Aki átsétál Győrött a révfalui hídon, úgy érezheti, mintha Pestről lépne át Budára.

Bár az autók ontják a mérget és a zöldövezet is hagy maga után kívánnivalót, valahogy mégis kizöldül, megnemesedik, kanyargósabb és törékenyebb lesz itt a város – talán csak a vízparti andalgások emléke miatt. Száz éve, 1905. január 1-je óta Győr része Révfalu.

Titokzatos falu a folyó partján

Igaza volt 1938-ban Weszely Gézának, a Kálóczy téri templom egykori plébánosának, amikor azt állította az akkor még falusi külsőt mutató városrészről: „Hangulatos, nagy villaváros lesz belőle, nagy virágos- és gyümölcsöskertekkel." Tény: hajdan néhány százan lakták a környéket, s ma körülbelül hatezren élnek itt, ahol a belváros után a legdrágább az ingatlan.

Hogy is lett a város része Révfalu? Hát nagy torzsalkodások árán, akárcsak Győr-Sziget. A két önálló községet végül 1905-ben csatolták a városhoz, amivel Győr igen jól járt: Szigetnek fejlett ipara volt, Révfalunak pedig 400 ezer korona vagyona a földbirtokokból és a révdíjakból. Mégis, azt elvben senki nem vitatta, hogy Győr és Révfalu a fejlődés során annyira összeépült, hogy az egyesülés mellett országos érdek áll. Az akkori koncepció az volt, hogy az ország minden részén hatalmas gócpontokat hozzanak létre, s ez pusztán a lakosság számát nézve sikerült is: 1904-ben 29 ezer lelke volt Győrnek, Révfalu és Sziget csatolásával pedig már 40 ezer. Ugyanakkor hosszú évtizedekig nem vált valóra a győri ígéret, miszerint Révfalut városi szintre fejlesztik, még ha a csatlakozásnak köszönhetően fel is épült a szecessziós mintáiról híres tulipános iskola.

Révfalun is átvonult a történelem: a Mosoni-Duna két partjáról szovjetek és németek lőtték egymást. A Duna utcától a töltésig nyújtózó Torkos-kert valaha olyan elidegeníthetetlen része volt az összképnek, hogy csak az 1944-es bombatalálat választhatta el Révfalutól. Az ötvenegy évvel ezelőtti nagy dunai árvíz a városrészt sem kímélte – házak, emlékek tűntek el az árral. Mi őrzi még a régi Révfalu emlékét?

Talán az előbb említett iskola, a templom, a víztorony, a temető s néhány ismerős sarok. De elsősorban természetesen az apadó-áradó, végtelen és csevegő Duna, még ha ugyan nosztalgiázásra is ad okot a mostani vízforgalom. Van egyetem és éjszakai élet, diszkó és néhány betonbirodalom, az öregotthonban élők mérsékelt örömére.

A fejlődés törvényszerű és megállíthatatlan. S keseregni sincs miért, főként annak, aki manapság megteheti, hogy ideköltözzön, ebbe a büszke, ódon, szerelmes emlékektől roskadó és örökké virágillatú „kis faluba".

Annak ellenére – vagy azzal együtt –, hogy a győriek ebben a városrészben szeretnének a leginkább élni (egy most készült felmérés szerint az emberek szemében szép, nyugodt, kellemes, jó hely, amely nincs távol a centrumtól), még mindig vannak megoldásra váró problémák. A Vidra és a Szabadrév utca állapotáról legutóbb panaszkodtak az olvasók; és szintén segítséget kértek a Dózsa rakpart kapcsán, merthogy az piacnapokon csurig megtelik. Várhatóan megszűnik viszont az a helyzet, amelyről évek óta írtunk: a Dózsa rakpart alatt lassan romba dőlő volt Richards-csónakházba rendre hajléktalanok költöznek be. A csónakház helyén a tervek szerint jachtklub épül. A helyiek – a fejlődés szem előtt tartásával – szeretnék megőrizni Révfalu jelenlegi képét, a társasházak által ölelt belső, többnyire családi házas, éppen ezért családias hangulatot. Nem lesz könnyű dolguk, mert itt gombamód szaporodnak a társasházak.

Az újabb tíz év ilyen lehet

Ha nem is száz, de az elkövetkező tíz évet megtervezték Révfalu számára. A városrész (és a város) talán legfontosabb intézménye a Széchenyi István Egyetem, ahol ötször annyian tanulnak, mint amit eredetileg terveztek. A jelenlegi területen a már megtervezett könyvtár után az újabb építések egyik akadálya a hallgatók növekvő gépkocsihasználata, a parkolás növekvő helyigénye – állapítja meg a rendezési terv. A megoldást az jelentené, ha a közeli határőrlaktanya vagy a Mosoni-Duna túlpartján fekvő kekszgyár felhagyott épületeit is az egyetem vehetné birtokba.

Városszerkezetileg fontos, és a következő tíz évben várhatóan megvalósuló fejlesztés a Szigetet és Révfalut összekötő híd, amely megszüntetné mindkét kerület zsákjellegét. Ezen tranzitforgalmat nem engedélyeznek. Egy másik híd is érintené Révfalut, amely az Ipar utca folytatásában épülne, és számottevően csökkentené a Bácsai út forgalmát. A terv megengedné a Víziváros további kiépítését, illetve a Bálványos déli része körüli terület beépítését.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesebb folyószámlahitel

A győri önkormányzat gazdálkodása az év első három negyedévében kiegyensúlyozottabb volt, mint… Tovább olvasom