Kisalföld logö

2018. 05. 23. szerda - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Győr a jövőben a csodák parkja lehet

Győr főépítésze, Révi Zsolt hosszú lábadozás után mankókkal a hóna alatt tért vissza a városházára.
Győr főépítésze, Révi Zsolt hosszú lábadozás után mankókkal a hóna alatt tért vissza a városházára. A teniszbaleset, melynek következtében jobb lábát gipszbe „öntötték", két dologra volt jó: egyrészt az önkormányzati választásokat ágyból figyelhette, másrészt felkészülhetett köztisztviselői vizsgájára, amit mindenképpen le kellett tennie. A munka azonban nem vár, ezért már dolgozik, mert hisz abban, Győr a lehetőségek városa építészeti szempontból is. Sok, eddig álomként emlegetett beruházás a megvalósulás küszöbén áll. Befedhetik a vasútállomást, Újvárosból kulturális negyed épülhet és hosszú huzavona után a Duna-korzó is megépülhet végre, s kialakulhat egy egységes koncepció a városképet és a város tereinek funkcióját illetően.

Révi Zsolt főépítész eddigi tevékenységét szinte mindenki pozitívnak ítéli. A március óta Győrben dolgozó szakembert szokták emlegetni akkor, amikor az egy fecske is csinálhat nyarat gondolatot tartják fontosnak. Tesz azért, hogy befulladt elképzelések újra elinduljanak, hogy egységes koncepció alakuljon ki a győri városképről. Mindezt úgy, hogy egyáltalán nem hisz a saját elképzeléseinek tökéletességében és mindenhatóságában. Ezért is működik együtt a Győri Építész Műhellyel.

Műhelyben az építészek

– Szeretném megszüntetni a törésvonalat, ami a tornyos ház és a szakma között van. Ennek egyik fontos lépése volt az építészműhely létrehozása. Ez egy független tanácsadó testület, amely segít vezérelveket megfogalmazni a város terveivel kapcsolatban, illetve konkrét terveket véleményez, dolgoz ki.

– Ezek szerint az első tevékenysége az volt a városban, hogy a saját hatáskörét megnyirbálta? Az egyszemélyi döntés elé helyezi a kollektív építészeti bölcsességet?

– Igen. Ha úgy tetszik, megnyirbáltam a hatáskörömet. De ezt teszem a mérnökkamarával is, velük is szeretném elkezdeni a műhelymunkát. Csak így lehet biztosítani a jó, megalapozott, előkészített döntéseket.

– Úgy tudom, az építészműhely már el is készítette az első nagyobb ívű elgondolását a Duna-korzóról.

– Már a Kisalföldben is nyilatkoztam arról, hogy számomra a győri vízpartok prioritást élveznek. Ez volt az egyik ok, hogy ez a projekt az első a műhelymunkában. A másik, hogy van két olyan beruházás, amelyik közül az egyik rendkívül előrehaladott állapotban van, a másikat pedig elkezdték volna, ha hagyom. A Dunapart Rezidenciával nincs mit tenni, az olyan, amilyen, a környezetét, a Duna-korzót viszont úgy kell megvalósítani, hogy az a városban élők számára a legjobb legyen. A Dunapart Rezidencia kivitelezője szeretne elkölteni több millió forintot a Duna-partra és a Dunakapu térre, ám a régi elevátorház és a tér közötti terület egy másik beruházóé. Munkánknak köszönhetően úgy tűnik, megszületik az egyezség. A köztes terület tulajdonosa, Szabó Ákos finanszírozza azt, hogy a Győri Építész Műhely ajánlásait a terület hasznosítására, beépítésére modellszerűen megépíthetjük. A modelleket kihelyezzük a térre, így megtudhatjuk, mit szólnak hozzájuk. Természetesen a rendezési tervet is hozzá kell fésülni ezekhez, és azoknak a befektetőknek is kell mondanom valamit, akik jachtkikötőt szeretnének építeni. Tudniuk kell, azt hol lehet majd elkészíteni, milyen feltételekkel.

Átgyúrná a Városrétet

– A lassan fél év alatt, amit a városnál töltött, bizonyára át tudta nézni a fejlesztéseket. Van olyan, amit szíve szerint leállítana?

– Olyan nincs, de van, amit át kellene gyúrni. Ilyen a Városrét-projekt. Az egész koncepcióját szeretném átgondolni közösen a befektetőkkel. Az első három ház olyan lesz, amilyen, de a többit újra kell gondolni, hiszen ott egy új város épülhet fel. Nem mindegy, milyen lesz.

– Vagyis voltak hibás döntések az ön hivatalba lépését megelőző időszakban? Sokan azt mondják, megrekedt a város fejlődése.

– Győr megrekedt a fejlődésben – ez ostobaság. Az, hogy nem olyan ütemben fejlődött, ahogy fejlődhetett volna, viszont igaz. Az elmúlt három-négy évben urbanisztikai szempontból nem fejlődött a város, hiába az aluljáró, a táblabíróság, az Árkád. Ezek nagyon szépek, de nem képezik egységes elképzelés részét. Egyébként azt hiszem, Győr eddig is tette a dolgát, és köszöni szépen, nagyon jól van. Az más kérdés, hogy sok parciális ötletből épült fel minden, egységes kép így nem alakulhatott ki. Egy ekkora városnak kell egy egységes gondolat a fejlesztési irányairól. Ezt próbáljuk meg kialakítani az építészműhellyel.

Az építészek okos emberek, tudnak arról, hogyan kell egy belvárost kiépíteni. Tudják a funkciókat, a szolgáltatások helyét, értelmét. Számos rosszul működő szép épületünk van már, amelyek csak egyetlen dologra jók, holott mindegyiket multifunkcionálisnak képzelték el: Richter Terem, egyetemi csarnok, zsinagóga.

– Magamra mért elvárás és kötelezettség, hogy ha ilyen területen gondolkodunk, minden érdekeltet bevonjak az előkészítésbe. Lakossági fórumokat nem tervezek, mert a túl sok nem szakértői vélemény nem vezet sehova, de az érintettekkel feltétlenül beszélgetünk. Például az újvárosi rehabilitáció kialakításába be fogunk vonni művészeket. Vagy amikor a belvárosról elkezdtünk beszélgetni, meghívtuk annak az alapítványnak az elnökét, amely nemrégiben jött létre a belváros felélesztéséért.

– Újvárost és a belvárost is említette. Mindegyik felújítása lassan már városi legendává érik Győrben. Akárcsak a vasút befedése, a megyeháza lebontása, helyére egy nagy park kialakítása, a vidéki buszpályaudvar eltüntetése, az Iparcsatorna és környékének beépítése.

– Ezen legendák valóra válhatnak. Már most napi aktualitás némelyik. Vagyis elérhető közelségben van, hogy megcsináljuk őket.

– Melyiket is pontosan a sok közül?

– Konkrét beruházói elképzelések mentén tárgyalunk a belváros összenövesztéséről a vasúti pályaudvar lefedésével. A Baross hídhoz kapcsolódó közlekedési rendszer megreformálása is előtérbe került. Ugyancsak napi aktualitás a volt olajgyár helyén létrehozható kulturális központ.

– Az olajgyár magántulajdonban van, nem akadály ez?

– Nem. Folyamatosan beszélgetünk velük. Létrejövőben vannak olyan konstrukciók, amelyekben a befektetői érdek és a városi érdek összhangba kerülhet. Újváros például a kulturális negyeddel gyorsan átérhet az egyetemig. A Rába Quelle tájékán kialakulhat egy fitnesz-wellness park. Politikai kérdés is, mikor építhető be a kekszgyár területe – súlyos milliárdok, de vannak befektetők. Tíz-tizenöt milliárdos beruházás az egyetemi tudásközpont, aminek előbírálata befejeződött. Az Origo–Arrabonánál (a tervezett ipartörténeti múzeum a Rába-bunkernél), amint rájövünk, hogy nem egy múzeum csupán, létrejöhet egy csodák parkja. Győrről nagyon gyorsan kiderülhet, hogy vásárváros, konferenciaváros, játszóváros, olyan hely, ahol új városrész jön létre a Rába helyén, ahol az állatkert és környéke pillanatokon belül – az Iparcsatornát is ideértve – szabadidőpark lehet.

Álmok kézzelfogható közelségben

– Mikor beszélgethetünk úgy, hogy ezen nagy álmok közül – melyek, mint mondja, kézzelfogható közelségben vannak – valamelyik megvalósult már?

– Szerencse kérdése is, mikor válnak valóra. Befektetők vannak, tervek vannak. Amennyiben a város polgármestere és környezete, az építészeti szakmai vezetés és a közgyűlés is úgy akarja, hogy valóra váljanak, nagyon jók az esélyek arra, hogy néhány éven belül. Ha nem lesz összhang, akkor megkezdődik az iszapbirkózás. Pedig ezek az álmok tényleg kézzelfogható közelségben vannak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A bakonyi vasútért túráznak

A 11-es számú vasútvonal megszüntetése ellen tiltakozva éjszakai és nappali gyalogtúrákat szerveznek… Tovább olvasom