Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Győr 108 milliárd forintnyi fejlesztést tervez

Újra élet költözik a Frigyes-laktanyába, a győri autósok új utakon és hidakon járnak.

Győrbe a Baross híd: a torlódások remélhetőleg hamarosan megszűnnek.
Ha kell, akár villamosra is szállhatnak az emberek– ez a jövőkép rajzolódik ki azokból a tervekből, amelyeket európai uniós pénzből akar megvalósítani a győri önkormányzat 2007 és 2013 között.

A kormány ezekben a hónapokban készíti el a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervet, amelynek alapján az Európai Unió támogatja a magyarországi fejlesztéseket.

A tét hatalmas: a hét év alatt a hazai társfinanszíro zással és saját erővel együtt körül belül 12 ezer milliárd forintnyi – ha úgy tetszik, napi több mint négymilliárd forintnyi – beruhá zás valósulhat meg csak ebből a forrásból. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal Budapest és öt nagyváros (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Mis kolc) önkormányzatát kérte arra, állítsa össze saját fejlesztési elkép zeléseit. A fővárosnak 300 milli árd, a többieknek száz-száz milli árd forintos tervezési keretet „ajánlott fel".

Balogh József polgármester a győri elképzelésekről sajtótájékoztatón számolt be tegnap. Kiderült: Győr a lakossági fórumokon elhangzottak, a közgyűlési határozatok, az Audi Hungaria Motor Kft., a Philips, a Rába Holding Rt. és a civil fórum véleménye, valamint a Széchenyi István Egyetem javaslatai alapján 108 milliárd forintos programot állított össze. Ezt két hete küldték el a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak (NFH), s a következő hónapokban konzultációkat folytatnak az elképzelésekről. „Célunk a város versenyképességének javítása, amit a tudásipar fejlesztésének és Győr élhetőségének, megközelíthetőségének javításával szeretnénk elérni" – mondta a politikus.

Élet költözne a Frigyes-laktanyába

A tervek egyik legfontosabb pontja, hogy felújítanák a leromlott állapotú volt Frigyes-laktanyát, miután – Balogh József szerint – vállalkozói alapon erre kicsi az esély. A főépületben regionális szolgáltatóközpontot hoznának létre, ahol egy helyen összpontosulnának az országos, regionális és térségi hatáskörű szervek, hatóságok regionális központjai, valamint a térségben működő szolgáltató cégek, szervezetek igazgatóságai.

Az egykori kaszárnya többi létesítményében regionális technológiaközpontot alakítanának ki kutatásfejlesztési céllal. Szintén itt működne a felállítandó városi innovációs ügynökség. Az önkormányzat szerint ez megteremthetné az alapjait egy modern szakképzési központnak és a szakképzési előre jelző rendszernek. Az elképzelés harmadik eleme egy multifunkcionális konferencia-központ létrehozása ötszáz ember befogadására alkalmas nagyteremmel, szekciótermekkel, szállodával.

Jobb közlekedés a cél

Az önkormányzat javítani szeretné Győr megközelíthetőségét. A polgármester úgy vélekedett, hogy a már eldöntött nagy horderejű fejlesztések – a Tihanyi Árpád úti kétszer kétsávos aluljáró megépítése, a Fehérvári út bevezetőszakaszának átépítése – számottevően nem javítanak a közlekedési helyzeten: Győrben jelenleg ötvenezer gépjármű van, ez alig fele a nyugat-európai motorizációs szintnek, amelyet azonban Magyarország tíz-tizenöt év alatt elér. Emiatt a városháza újabb fejlesztéseket tart szükségesnek.

A Győrt Székesfehérvárral összekötő 81-es főút M1-es autópálya és a város közötti szakaszát kétszer kétsávosra bővítenék. Ugyancsak kétszer kétsávossá építenék át a Győrt Veszprémmel összekötő 82-es főutat. Keleti tehermentesítő gyűrűt építenének ki a városon belül a plaza mögötti Szauter utca meghosszabbításában a 81-es út és a Vámosszabadi felé vezető 14-es főút között. Ez tartalmazna egy új közúti hidat a Mosoni-Dunán Ladik utcai és a Bácsai úti kikötéssel. Híd épülne Révfalu és Sziget között is. A városi teherforgalmat úgy csökkentenék, hogy összekötnék a 82-es főutat, a 81-es főutat és az ipari parkban található Tatai utat.

Az NFH-hoz elküldött tervek között szerepel az egyik legérdekesebb elképzelés: keskeny nyomtávú villamosok kötnék össze a lakótelepeket a Belvárossal. Modernizálnák a helyközi autóbusz-pályaudvart is. Az oktatást érintené a német tannyelvű és tanrendű általános és középiskolai képzés megvalósítása, valamint az egyetem kutatási bázisának fejlesztése a kekszgyár elhagyott épületeiben.

Kikötők épülnének

Az önkormányzat fontosnak tartja a turisztikai vonzerő fejlesztését, s evégett rendeznék a vízpartokat. A Mosoni-Duna torkolatában gát épülne azért, hogy az 1950-es éveknek megfelelő szintre legyenek emelhetők a vízállások. Rehabilitálnák az Iparcsatornát, a püspökerdei holtágat, kajak-kenu pályát és kishajókikötőket építenének.

Balogh József a Kisalföld kérdésére elmondta, hogy az EU-gyakorlatnak megfelelően a város a beruházásokból legfeljebb 10 százalékot állna, s a mintegy 10 milliárdos tétel reálisnak tűnik.

KORÁBBAN >>

A Frigyes-laktanya a másik (2004-07-23) >>
A Kisalföld Volán támogat és elvár (2003-09-11) >>
A polgármester a Frigyes-laktanyáról (2002-06-12) >>
A városé legyen megint a Frigyes (2002-06-18) >>
Bevásárlóközpont és táblabíróság együtt? (2002-09-23) >>
Falaznak a Frigyes-laktanyánál (2004-11-16) >>
Frigyes laktanya: Meddig kell még várni? (2003-07-09) >>
Frigyes- laktanya: új korszak kezdődhet (2004-07-08) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Legyen látható a Duna!

A Mosoni-Duna úgy szép, ahogy van, de „láthatóvá” kell tenni a folyóról a mellette lévő településeket, és fordítva is: ez a környéken élők általános véleménye. Kedden megismerkedhettek a rehabilitáció tervezési munkáival. A rehabilitáció egy egész térséget érint, mondta Dunai Ferenc, olyan munka, aminek talán sosincs vége, és igazából nem is szabad, hogy vége legyen. Tovább olvasom