Kisalföld logö

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 12°C | 17°C Még több cikk.

Gyógyítás határok nélkül

Együttműködhet a győri és a dunaszerdahelyi kórház. Mindkét intézmény mintegy 100 millió forint uniós pénzre pályázik.

Kidolgoznának egy olyan rendszert, ahol sem a magyar, sem a szlovákiai betegeknek nem lenne gondjuk az egészségügyi szolgáltatással – ha átlépik a határt, s baj éri őket.

A megyei közgyűlés pénteken áldását adta arra, hogy egészségügyi intézménye, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház a dunaszerdahelyi partnerkórházzal együtt pályázzon mintegy 100 millió forintra. Az összeg jelentős summa, de nem nagyon kell magyarázni sem a két érintett ország kormányának (Magyarországnak és Szlovákiának, melyeknek 2,5 százalékos önrészt kell biztosítaniuk), sem pedig az Európai Uniónak, hogy szükség van rá. Az EU tagországaiban évtizedek óta kialakult gyakorlat a határ menti országok egészségügyi intézményeinek együttműködése; a Győr-Moson-Sopron megyében élők pedig pontosan tudják, hogy nagyon sokan járnak át a magyar–szlovák határon: oda-
vissza, bár most főképpen odaátról jönnek vásárolni vagy dolgozni hozzánk.

Nincsenek nyelvi gondok: A felirat kétnyelvű a dunaszerdahelyi kórházban mindenhol, dr. Fodor Ágnes értelemszerűen magyarul köszönti a magyarokat. Fotó: Krizsán Csaba
Nincsenek nyelvi gondok: A felirat kétnyelvű a dunaszerdahelyi kórházban mindenhol, dr. Fodor Ágnes értelemszerűen magyarul köszönti a magyarokat. Fotó: Krizsán Csaba

Természetesen eddig is úgy volt, ha valaki balesetet szenvedett, azt külföldi betegként ellátták mindkét országban. 

Rendkívüli esetekre –  tömegbalesetre vagy katasztrófára – azonban szintúgy fel kell készülni. A pályázati pénzből  ki lehet dolgozni egy olyan rendszert, ahol minden helyzetben biztosított a szállítás, a szervezési háttér, az emberi erőforrás (orvos, ápoló); emellett mindkét kórház korszerű, speciális betegszállításra alkalmas gépkocsik beszerzését is tervezi.



Nincs szakadéknyi különbség a győri és a dunaszerdahelyi kórtermek között. Fotó: H. Baranyai Edina, Krizsán Csaba

Nincs szakadéknyi különbség a győri és a dunaszerdahelyi kórtermek között. Fotó: H. Baranyai Edina, Krizsán Csaba



 Most még sok esetben kérdéses az is, hogy a külföldi kórház betegdokumentációját a másik ország el tudja-e fogadni (például le tudja-e fordítani); s akkor még nem beszéltünk a biztosításról, ahol a tartalomnak és a formának igazodnia kell(ene) az adott ország előírásaihoz –  az uniós pénzből szintén bevezetnének mindkét országra érvényes és elfogadható ellátási dokumentációs rendszert.
A felek fel kívánják mérni azt is, hogy milyen ellátási területeken lehet és érdemes hosszú távon együttműködniük.

A győri Petz-kórházról számos alkalommal írtunk, a dunaszerdahelyiről azonban nem. Most itt az alkalom: méreteiben és betegforgalomban kisebb a győrinél, hiszen Dunaszerdahelyen évente 12–13 ezer fekvő és 920 ezer ambuláns beteg ellátását regisztrálják. A Petz-kórházban közel 50 ezer a kezelt fekvő betegek száma évente, a járó betegeké pedig egymillió körüli (korábban magasabb volt, a kórházi reform a leglátványosabban az ambuláns ellátást érintette Győrben, ahol 2007-ig még  másfél millió páciens kezelését látták el).  De vissza Dunaszerdahelyhez: 2008-ban mintegy 20 magyar fekvő beteget kezeltek; idén ez a szám mostanáig 13. Nagyobbrészt a mi régiónkban élő páciensekről van szó, akik balesetet szenvedtek. Az ambulancián havonta egy-két külföldi jelentkezik ellátásért. 

A szomszédos kórház folyosói, kórtermei jelentősen nem ütnek el a győritől, a fenntartása is hasonló: önkormányzati tulajdonban van, de részvénytársasági formában működik. Dunaszerdahelyen osztályonként már kialakítottak egy-egy úgynevezett VIP-kórtermet, amelyhez emelt szintű felszerelés és saját fürdő jár. Ez naponta 20 euróba (mintegy 5600 forintba) kerül. Nálunk már több kísérlet is született ennek megvalósítására, de egyelőre csak a szülészeten, illetve az ápolási osztályon van: az utóbbinál 7500 forint a napidíj.

A végére hagytuk a kihagyhatatlan kérdést, a nyelvhasználatot. A kórház főigazgató-helyettese elmondta: eddig ugyan semmilyen probléma nem adódott ebből, de már beszélték, hogy ha kell, visszatérnek a régen még a belgyógyászaton bevezetett rendszerhez, amikor a beteggel egy rövid kérdőívet töltettek ki arról, hogy úrnak/bácsinak szólítsák-e; illetve magyarul/szlovákul kéri-e, hogy beszéljenek vele az orvosok. Az biztos azonban, hogy magyar beteg esetében nem szlovákul mondják el a diagnózist. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Barátság park: barátságtalan parkolás?

A Barátság park átadása mérföldkő Győr fejlődésében, de hogy a parkolással gondok lesznek Adyvárosban, az már tisztán látszik. Tovább olvasom