Kisalföld logö

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 14°C Még több cikk.

Gépekről szólt a magyarérettségi

Magyarország - A gépek előnyeit, hátrányait ecsetelte a legtöbb diák a hétfői magyarérettségin. A novella- és a verselemzést kevesen választották.

A novella- és a verselemzést kevés diák választotta a fogalmazási témák közül

Az előző évekhez hasonlóan szövegértési feladatot oldott meg, valamint fogalmazást írt a hétfői középszintű magyarérettségin az ország több mint ezer középiskolájának 83 ezer maturálója. (Emelt szinten 2357-en próbálkoztak.)

Elsőként egy Nádasdy Ádám nyelvésszel készült interjút kellett kérdésekre válaszolva, a nyelvváltozásra, nyelvromlásra koncentrálva elemezni. Erre egy óra állt rendelkezésre. A vizsga második felében három téma közül dolgozhattak ki egyet a diákok 180 perc alatt. Érvelhettek Ancsel Éva egy bekezdése alapján pró és kontra arról, hogy a technika XX-XXI. századi eredményei hogyan befolyásolják az egyén önálló gondolkodását.

A diákok elemezhették Petelei István A könyörülő asszony című novelláját, vagy elkészíthették Berzsenyi Dániel Horác és Vas István – szintén Horatiust idéző – Vides ut alta stet című versének összehasonlító elemzését.


Az összehasonlító elemzésnél jó lehetőséget kaptak a diákok, de az érvelési feladat problémás volt Töli Balázs szerint. Fotó: H.Baranyai Edina

„Ez tűnt egyszerűbbnek"

A Kisalföld által megkérdezett diákok csaknem kivétel nélkül a gépekről érveltek. A győri Hild József Építőipari Szakközépiskola tanulója, a jánossomorjai Flechner Gábor azért döntött így, mert sokkal könnyebbnek tartotta ezt a feladatot a többinél. „Nem volt sem túl nehéz, sem túl könnyű az érettségi" – fogalmazott. Hasonlóan vélekedett osztálytársa, a homokbödögei Szász Ákos, aki azt is elmondta, hogy osztályából szinte mindenki ezt választotta. „Nehezebb vizsgára számítottam" – tette hozzá. A szintén hildes, téti Margli Brigitta néhány percig vacillált, hogy a novellaelemzésnek fogjon-e neki, végül ugyancsak az érvelésről írt. „Ez tűnt egyszerűbbnek. Bízom benne, hogy a matek könnyebb lesz" – mondta.

Volt, aki a Nyugatot várta

A reálos Hilddel szemben humán jellegűbb győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban ugyancsak a gépekről szólt a magyarérettségi. A győri Fodróczy Milán számára annyira egyértelmű volt, hogy ezt a témát választja, hogy a másik két címet szinte el sem olvasta. „Nem volt vészes ez az írásbeli, a matek és a töri biztosan nehezebb lesz" – jegyezte meg. A szintén győri Bedőcs Andrea ugyancsak érvelt, három és fél oldalon keresztül, a megadott szöveggel szembehelyezkedve, a gépesítés mellé állva. „A szövegértési feladat talán valamivel könnyebb volt, mint a tavalyi, a fogalmazás pedig ugyanolyan. Előzetesen arra számítottunk, hogy lesz novellaelemzés, ami be is jött, csak azt nagyon kevesen írták" – fűzte hozzá.

 Könyv nélkül: A győri Hild József Építőipari Szakközépiskola 12. b és 12. c osztályos érettségizői örültek, hogy letudták az első írásbeli vizsgát.
Könyv nélkül: A győri Hild József Építőipari Szakközépiskola 12. b és 12. c osztályos érettségizői örültek, hogy letudták az első írásbeli vizsgát.


Németh Nóra, a soproni Berzsenyi-líceum végzőse ugyancsak érvelt. „Három oldalt írtam, remélem, jól sikerült a dolgozatom. Sokan azt hittük, a Nyugat irodalma is érettségi tétel lesz, ennek örültem volna a legjobban" – mondta. A soproni Fáy-szakközépiskola 12. d osztályos tanulója, Horváth Hajnalka szerint rendkívül nehéz volt az idei irodalomérettségi. „Berzsenyi Dániel és Vas István versének összehasonlítását választottam. Az írásbeli előtt sokan találgatnak, hogy miket kaphatunk. Ilyen komoly feladatokra senki sem számított" – válaszolta kérdésünkre. Hasonlóan vélekedett osztálytársa, Erős Szabina, aki ugyancsak az összehasonlító elemzést írta.

Tanári értékelések: korrekt, problémás

A magyarérettségi értékelésére több szakembert is megkértünk. Tölli Balázs, a Berzsenyi-líceum igazgatója, magyartanár a következőket mondta: „A tételeket illetően úgy gondolom, a szövegértési rész rendben van, a tantárgyhoz kapcsolódó anyagok – a magyar nyelv változásai – voltak a központban. A műelemzési feladatban a Petelei István-novella elemzése is helyénvalónak tűnt, hiszen itt nem ismert szöveg került a diákok elé. Esetünkben tehát a tanult ismeretek alkalmazásának készségéről, semmint a bemagolt sémák visszaadásáról adhatott tanúbizonyságot az érettségiző.

Az összehasonlító elemzésnél is jó lehetőséget kaptak a diákok, ugyanakkor az érvelési feladat véleményem szerint határozottan problémás. Nem valódi kérdést vet fel, ráadásul álságos formában, sőt, se a magyar nyelvhez, se a hazai kultúrkörhöz tulajdonképpen nincs semmi köze: ön szerint nyerünk vagy veszítünk azzal, hogy a technika jóvoltából egyre kevesebb tevékenységet végzünk személyesen. Az lenne a jó felvetés, hogy a technikai civilizációban, az új feltételek között az ember képes-e ember maradni? Nem az a kérdés például, jó-e a mobiltelefon, hanem az, ki mire használja. A »nyerünk vagy vesztünk« azt sugallja, a világ fekete és fehér, miközben az élet ennél gazdagabb, sokrétűbb."

Dr. Juhász Attila, a győri Révai Miklós Gimnázium magyar-munkaközösségének vezetője sajnálja, hogy az „új" magyarérettségi alapvető gyengéje a sok szaktanári visszajelzés ellenére sem szűnt meg. Példaként felhozta, hogy a szövegértési feladatsorhoz és az érvelő fogalmazáshoz a négy év tananyagából jószerivel semmi lexikális tudásra nincs szükség, a fogalmazások értékelésében a tartalmi tényező csak harmadlagos jelentőségű. „Örvendetes, hogy a legfrissebb szövegértési feladatsor legalább témájában a nyelvészethez kapcsolódik. Nádasdy Ádám mondandója érdekes, szemléletes, inspiráló.

Ismét túl sok viszont a tényleges tennivaló: félszáznál is több információt, adatot kell azonosítani-kezelni úgy, hogy néhány feladat kifejezetten babrálásra kényszerít, így aztán nemcsak a szövegértő képesség, hanem az olvasás gyorsasága és a szerencse is szerephez jut. A szövegalkotásnál megnövelték a lehetséges terjedelem felső határát (nyolc oldalra), ami azért szerencsés, mert így nem kell feltétlenül tömörítenie az igazán árnyalt, figyelmes elemzést az alaposabb vizsgázóknak. Érett gondolkodást ugyan tanúsíthat az érvelő fogalmazás, de vajon a javítókulcs tud-e majd objektív és érdemi szempontokat megadni az értékeléséhez?

Félő, hogy a korosztályra egyébként is jellemző könnyebb ellenállás felé haladás jegyében országosan a többség ezt a »rizsázós« témát választotta (saját 66 vizsgázómból 30).

A legszerencsésebb feladatkijelölésnek a novellaértelmezést mondanám. Jó az alapanyag, jók és pontosak az instrukciók, a vizsgázóknak ebben a feladattípusban van a legnagyobb rutinjuk, itt mégsem dolgozhatnak csak rutinból és emlékezetből szerző és műve viszonylagos ismeretlensége okán. Az új érettségi koncepciónak talán ez a feladat felel meg legjobban. Az összehasonlító elemzés általában elrettenti a vizsgázókat (nálam tizedük választotta), amihez most még az is hozzájárulhat, hogy a klasszicizáló Berzsenyit nem igazán szeretik a diákok (nem is nekik való), Vas István életművének modernsége pedig a másik végletnek tűnhet számukra" – fogalmazott dr. Juhász Attila.

A Magyar Távirati Irodának nyilatkozott Németh Tibor, a győri Kazinczy-gimnázium igazgatója. Szerinte a diákok ilyen jellegű feladatokra készültek. Elmondta: az érvelést választották a legtöbben, vélhetően azért, mert általános ismeretek és megfelelő tájékozottság birtokában eleget tudtak tenni az  elvárásnak. A legkevesebben a versek összehasonlítását írták. „Ennek oka az lehet, hogy a legalaposabb, legkonkrétabb tudást magyar  irodalomból ez a feladat követelte az érettségizőktől. A magyar szakos kollégák korrektnek minősítették a feladatsort" – mondta Németh Tibor.

A győri Móra Ferenc Gimnáziumban általában közepesen nehéznek tartották a szövegértési tesztet – derült ki Horváth Miklós igazgató szavaiból. „Ami a szövegalkotást illeti: a feladattípusok nem okoztak meglepetést, annál inkább az összehasonlításra kijelölt versek közül Vas István költeménye, az ő költészetével ugyanis nem  foglalkoztak olyan mélységben, mint más, XX. századi magyar költők lírájával" – fejtette ki.
Az érettségi vizsgák ma a matematikai írásbelikkel folytatódnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sikeres zeneszerző a művészeti iskolában

Győr - A Liszt Ferenc Zeneiskola képzelőerejét, kreativitását „ébresztette fel" a minap a… Tovább olvasom