Kisalföld logö

2017. 02. 25. szombat - Géza -1°C | 8°C Még több cikk.

Geotechnikai szakértői állásfoglalás a Dunakapu téri mélygarázsról

Az állásfoglalást az Arrabona Városvédők felkérésére dr. Szepesházi Róbert, a Széchenyi-egyetem megbízott tanszékvezetője készítette.
Mélygarázs építésének geotechnikai kérdései - szakértői állásfoglalás

"Az Arrabona Városvédő Egyesület felkért arra, hogy fejtsem ki véleményemet a Dunakapu térre tervezett mélygarázs geotechnikai vonatkozásairól.

Erre annak nyomán került sor, hogy Széles Sándor kormánymegbízott levélben kérte az Egyesületet annak igazolására, hogy a tervezett mélygarázs megvalósulása esetén számolni kell azzal, hogy a környező pincékben megjelenik a talajvíz.

Elöljáróban rögzítenem kell, hogy a projekttel kapcsolatban ez idő tájt még nagyon kevés hiteles információ áll rendelkezésre, ezért inkább csak azokra a kérdésekre mutathatok rá, melyeket egy ilyen körülményekre tervezett projekt kapcsán fel kell tenni.


Egyelőre ásnak a régészek a Dunakapu téren - fotó: Bertleff András.
Egyelőre ásnak a régészek a Dunakapu téren - fotó: Bertleff András.

Érdemben akkor lehet a tervezett mélygarázs geotechnikai vonatkozásairól nyilatkozni, ha annak térbeli helyzete, méretei, megközelítései, szerkezete, építési és üzemelési módja megfogalmazódik.

Rögzíteni kell ugyanakkor azt is, hogy mindezen részleteket csak a talaj- és talajvízviszonyok figyelembevételével, a felmerülő geotechnikai problémák számbavételével és megválaszolásával lehet/szabad megtervezni.

Az olyan terveket, melyek ezek ismerete és figyelembevétele nélkül készülnek, nyilvánvalóan szakszerűtlennek kell minősíteni, de remélhetően ilyen veszély valójában nincs.

Az engedélyezéshez tehát szükség van talaj- és talajvízvizsgálatokra, melyek eredményeit az MSZ EN 1997 szerint ún. Talajvizsgálati jelentésben kell ismertetni.

Ezen túl e szabvány szerint szükség van arra, hogy a geotechnikai feladatok megoldását tartalmazó Geotechnikai terv készüljön, melynek szöveges részében (a Geotechnikai tervezési beszámoló) be kell mutatni a felmerülő geotechnikai vonatkozású veszélyeket és azok kezelésére szánt műszaki megoldásokat, építési eljárásokat, beleértve azok hosszú távú monitoringját és üzemelési-fenntartási szabályait.

A két dokumentumot csak geotechnikai tervezői jogosultsággal rendelkező mérnök készítheti.

A geotechnikai tervezés fő feladatai egy ilyen folyópart mentén építendő
felszín alatti létesítmény esetében az építmény felúszásának megakadályozása, az építés közbeni víztelenítés biztosítása és a felszín alatti vizek befolyásolásának
minimalizálása.

Nyilvánvaló, hogy minél mélyebbre kerül és minél nagyobb kubatúrájú a mélygarázs, annál nehezebb e feladatok megoldása.

Kétszintes, 6-7 m-rel a jelenlegi felszín alatt alapozott szerkezet már csak óriási költségek árán volna megvalósítható. Ez ugyanis valószínűleg belemélyedne már a valószínűleg 5,0 m mélyen kezdődő kavicsrétegbe, melyben a talajvíz és a folyó vize viszonylag gyorsan kommunikál, benne a folyó vízszintjének megfelelő nyomás gyorsan kialakul.

Egyszintes garázs esetén - ha annak alapsíkja legfeljebb 4 m mélyen lesz - a problémák kisebbek lehetnek, könnyebben megoldhatók.

Megjegyzem, hogy a tervpályázati kiírás egyetlen szintről szól, ám annak
mélysége nincs korlátozva. Vannak ugyanakkor hírek kétszintes, sőt többszintes változat terveztetéséről is, igaz ezeknek írásos nyoma nincs, s remélhetően ezek híre valójában megalapozatlan.

A 2002 évi 115,08 mBf árvízszint lényegében azonos volt a Dunakapu tér
jelenlegi szintjével, így a tervezéskor legalább ezt kellene figyelembe venni, illetve a vízügyi hatóság előírásai szerint e tekintetben eljárni.

A talajvíz a környéken ilyen magasságra csak nagyon tartós árvíz esetén emelkedhetne, amire tudomásom szerint még nem volt példa, a városban 113,00 m Bf körüli szintnél nem fordul elő.

Ezért a belvárosban a szokásos mélységű szigeteletlen pincékben nem nagyon jelenik meg a víz.

Ha azonban belehatolunk a kavicsrétegbe, akkor a szerkezet alsó felületén a víznyomás még rövidebb idejű árvíz esetén is az árvízszintnek megfelelő értékre nőhet.

Ez drén-paplannal és szivattyúzással csökkenthető, aminek persze üzemelési költségei vannak, de az általában elviselhető, ám előre számolni kell vele.

Elképzelhető az is, hogy extrém árvizek esetén beengedjük a mélygarázsba a vizet, aminek persze szintén vannak hátrányai.

A felúszás még megakadályozható lehorgonyzó cölöpökkel is, aminek költségei azonban nagyon nagyok lennének, ilyenre Magyarországon még nem volt példa.

Szóba jöhet még a szivárgási úthosszat megnövelő, így a víznyomást csökkentő falak építése is, de  ez túlzott beavatkozást (és persze költségeket) jelentene a vízháztartásba, amit magam nem helyeselnék.

Az építés közbeni vízelvezetés nehézségei és költségei is akkor válnak
lényegessé, ha a szerkezet belekerül a kavicsrétegbe. Példa erre a Széchenyi István Egyetem új könyvtárépülete, melyet a helyi körülményeket nem jól ismerő tervezők túlzottan mélyre süllyesztettek, ami Győrben soha nem volt technológiák bevetését kívánták meg.

Hozzáteszem egy mélyebb helyzet esetén már a munkatérhatárolás is csak speciális mélyépítési technológiákkal megoldható, költséges feladatot jelentene.

A harmadik problémakör a talajvízmozgások befolyásolása különösen függ a mélygarázs mélységétől.

Amennyiben a vasbeton szerkezet a kb. 4,0 m vastag kavicsréteg nagyobb részét átvágná, azt a talajvíz és a folyó közötti hidraulikus
kapcsolat megsínylené, s így a talajvíz a szerkezet belváros felőli oldalán megemelkedhetne, a pincékben a víz megjelenhetne.

10 m mélyen alapozott szerkezet, azaz kb. 3 szint esetén egyértelműen előállna ez a helyzet, 2 szint esetén a vissza duzzasztás kevésbé lenne
veszélyes, egy szint esetén talán egyáltalán nem.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a Dunakapu tér alatti egykori bástya, várfalak, kazamaták, lakóépületek pincéi, kutak, közművek véletlenszerűen egymáshoz és az alsó kavicsréteghez kapcsolódó csatornákat képezhetnek, melyekben a víz mozoghat. Ha ezeket egy vízzáró szerkezettel elzárjuk, akkor a vízmozgások és a víznyomások megváltozhatnak akár még egyszintes beépítés esetén is.

Érdemes még említenem, hogy magánbefektetők az elmúlt 20 évben több
mélygarázs projektet kezdeményeztek, s kerestek meg közreműködésemet kérve.

Én már az első megbeszéléseken is mindig felvázoltam azokat a talajvízzel kapcsolatos nehézségeket, melyekről az előbbiekben szót ejtettem.

A projektek költségeinek kalkulációjakor aztán mindig gyorsan kiderült, hogy nem érdemes mélyebb garázst építeni, mert az szinte soha nem térül meg, az ahhoz szükséges díjak ugyanis Győrben elfogadhatatlanok.

Így városunkban a felszín alá mindenütt csak egyetlen szint került, melyet egyébként szakmailag nem is szokás mélygarázsnak nevezni.

Ezek megépítése mint azt az előbbiekben jeleztem - még nem okoz súlyos nehézségeket, viszont üzletileg ezek sem előnyösek, mert a beállóhelyek számához viszonyítva túlzottan sok helyet foglalnak el az üzemeltetéshez szükséges terek.

Az egyszintes "mélygarázsok" építését általába nem a gazdaságos üzem reménye diktálja, hanem egy-egy új irodaház vagy lakóház parkolóhely-igényének biztosítását előíró kötelezettség, de tudtommal itt, a Dunakapu téren ilyenről nincs szó."

dr. Szepesházi Róbert, mb. tanszékvezető docens (Széchenyi István Egyetem) geotechnikai szakértő

Olvasóink írták

  • 7. DON 2011. szeptember 21. 22:27
    „Accra!
    Érdekes kérdést fogalmaztál meg:)
    Tényleg elég érdekes, hogy a kormánymegszívott úr nem az ámokfutást végző városi főépítészt kéri fel a szakmai vélemények begyűjtésére, hanem egy civil tömörüléstől várja azt, hogy ők magyarázzák meg, miért ellenzik a Duna bástya elpusztítását.
    Ez lehet annak a jele, hogy tudja, kivel áll szemben a főépítész személyében, de jelentheti azt is, hogy mezőgépész uraság a magas lóról bokáztatja a magánál kevesebbre tartottakat.”
  • 6. oPTiKa 2011. szeptember 21. 11:15
    „Biztos elromlott a KO szervere, mert ma több régi cikk is újra megjelent...”
  • 5. Accra 2011. szeptember 21. 10:58
    „Persze, ezt egyszer már olvashattuk. Első 2 mondatot kell elolvasni.
    És ott van, ami nálam kiverte a biztosítékot:
    "Erre annak nyomán került sor, hogy Széles Sándor kormánymegbízott levélben kérte az Egyesületet annak igazolására, hogy a tervezett mélygarázs megvalósulása esetén számolni kell azzal, hogy a környező pincékben megjelenik a talajvíz."

    A kormánymegbízott kér fel egy (bevétel nélküli) CIVIL szervezetet, hogy bizonyítson. Egy geotechnikai szakvélemény nem 2 fillér, inkább meg kellene köszönni a tanszékvezetőnek, hogy ennyit is közreadott, gondolom, ingyen.
    Nem véletlenül a várost kellene KÖTELEZNI előzetes vizsgálatokra??
    Vagy majd a terveket is társadalmi munkában várják? Ezek is fordítva ülnek a lovon.”
  • 4. Pedró 2011. szeptember 21. 10:21
    „Olya de ja vu érzés fogott el olvasás közben!!
    Talán mert már olvastam ugyanezt korábban it??”
  • 3. tati 2011. szeptember 21. 09:19
    „korrekt elemzés,meggyőző még a nem szakmabeliek számára is.
    remélem ennek tükrében a város vezetése jó döntést hoz.
    nem úgy,mint annak idején a Jereváni úti vasút-közút kereszteződésben.
    ott felüljáró vagy aluljáró helyett szintbeni kereszteződés mellett döntöttek.
    na,azóta ott lehetetlen közlekedni!
    valamint az ott lakók évekig még egy járdaszegély építésére sem kaptak engedélyt,mert gondolkodunk,gondolkodunk,gondolkodunk,volt az indok.
    ennyi idő spekulálás alatt ezt a Xar tervet szülték meg.
    ilyen is van,de azért az akkori döntéshozókat most megkérdezhetnénk......”
  • 2. kisem 2011. szeptember 21. 09:12
    „Viccelünk?
    Ezt mintha korábban már olvastam volna.”
  • 1. pappe 2011. szeptember 21. 09:10
    „Szép-szép, de ez a cikk pár hónapja már megjelent. De mind1, ismétlés a tudás anyja! Már akkor is hozzászóltam, hogy a szakértő úr szerint is max. egyszinteset lehetne építeni, amely ugye szakmai szempontból nem számít mélygarázsnak. Példákat is felhoztam anno erre: megyeház előtti tér alatt, Rába Hotel alatt, Széchenyi Egyetemnél levő mélyített parkolók, stb...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vicces túszejtés egy győri buszon - videó

"Kussoljál má', szétlőlek! Ha apád ezt látná, kiröhögne" - mondta a túszejtő túszának a győri buszon előadott improvizációs játékon. Tovább olvasom