Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

Frigyes-laktanya: mi a pusztítás?

Az értéktelen valóban pusztuljon el, de ki lehet-e azt jelenteni, hogy egy ma épülő új épület okvetlenül értéktelenebb lesz, mint a most ott álló
Elöljáróban le kívánom szögezni, nem örülök annak, hogy a Frigyes-laktanya megint újságtéma lett, mert ez közvetlenül a választások előtt egyet jelent azzal, hogy politikai témává válik. Pedig ez egyszerű szakmai ügy.

Az épületegyüttes a Monarchia egy laktanyája, melyet egy osztrák nevesincs építész feltehetően máshova megtervezve ide adaptált, a konkrét helyszínnel nem sokat törődve. Másképpen nehezen magyarázható, hogyan került a fogda funkciójában alárendelt, tömegében jelentéktelen kis épülete az együttes legfontosabb pontjára. Az egykori levelezőlapok fotósai nem azért készítették képeiket a Baross hídról, mert olyan szépnek találták a fogdát, hanem mert onnan tudták kicsit magasabbról az egész laktanyát fotózni. Bíztak benne, hogy a képeslapból az itt állomásozó katonák sokat fognak vásárolni, hogy az otthoniaknak megmutathassák, hol állomásoznak.

Az együttesnek volt egy már régen megsemmisült hetedik eleme is, a tiszti épület déli oldalán az istálló. A két alárendelt funkciójú épület a tiszti épületet keretező díszpark szimmetrikus lezárására szolgált; de minthogy az egyik elem már nincs meg, a másik is értelmét veszítette. Azon a helyen, ahová először elhelyezték ezen tervek szerinti laktanyát, feltételezésem szerint az együttest megközelítő főút tengelye a tiszti épületre merőlegesen érkezett, hiszen ez a laktanya főtengelye.
Vagyis a fogda épülete nem „képez ideális csuklópontot", inkább fájóan jelentéktelen a városszerkezet nagyon fontos pontján. Azt a tervet, melyet Leier úr a sajtótájékoztatón bemutatott, én készítettem, és abban a tervben nincs „nagy tömegű, kocka formájú épületóriás". Az egy szabályozási tervet megalapozó tanulmányterv; annak alapján meg is született a terület szabályozása, mely 16,5 méteres épületmagasságot engedélyez. (A tiszti épület párkánya 15,5 méter, gerince 21 méter magas.) Egyébként ez a terv az örökségvédelmi hivatal zsűrije számára készült, mely zsűri az ábrázolt épületmagasságot nem kifogásolta.
A másik „elpusztítandó" épület, a lőszerraktár nem acélvázas szerkezetű, csak középfőfala van, helyenként acélgerendával kiváltva. Öntöttvas pillérei nem cirádás öntvények, hanem funkcionális csövek, melyek eredeti állapotukban körbefalazottak voltak, és így nem látható szerkezetek. „Monumentális tereiben" 5 méteres fesztávok vannak; nem a tetőszerkezetét kellene helyreállítani, hanem a beszakadt födémeit újraépíteni.
A két épület bontásáról nem Leier úr kezdett „alkudozni", az már úgy szerepelt a műemléki hatóságnak dr. Jaklics Ervin és Winkler Barnabás által készített, 2001. októberi keltezésű tervében is. Való igaz, hogy a hat év óta folyó tervezés különböző konzultációi, zsűriztetései során az örökségvédelmi hivatal képviselői a bontásra sohasem mondtak igent (ezt nem is tehették volna, mert ezt egy bizottság véleményezi), de nem is zárkóztak el a lehetőségtől. Ha dr. Winkler Gábor – aki Leier úr szaktanácsadójaként is működött – egy éve kategorikusan azt mondja, hogy ő ezt ellenzi, akkor érteném mostani állásfoglalását. De 2005 szeptemberében Leier úrnak címzett feljegyzésében még azt javasolta, hogy a műemlékjegyzékből töröltetés iránti kérelem indoka a „városépítészeti elképzelések változása és az épületek leromlott fizikai állapota lehet".

Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke azt nyilatkozta, hogy a „műemlékvédelem nem alku tárgya". Ha ez így van, az elég nagy baj. Ez még azokban az országokban sem igaz, ahol a műemlékvédelem költségeit az állam korrekt módon magára vállalja, és nem a tulajdonosokkal fizetteti meg. Még ott sem könnyű az egyes épületeknek lakókat, használókat, funkciókat találni, akik a magasabb üzemeltetési költségek terheit vállalják.

Miért „vandál pusztítás" az, ha valaki le akar bontani egy épületet – mely nem szép kívülről, nincsenek szép belső terei, nincsenek értékes burkolatai, míves részletei –, és helyébe szeretne építeni egy olyat, melyet csak a köztudottan nagyon szigorú örökségvédelmi hivatal tervzsűrijének jóváhagyásával, annak előírásainak betartásával, Győr szabályozási tervének figyelembevételével tehet meg?
„ Kompromisszum kell hogy szülessen" – mondja a Deák-társaság. És mi ez a kompromisszum? Hogy a tulajdonos helyreállítja az épületet, üzemelteti és az érdeklődők megtekinthetik, milyen volt a K. u. K.-laktanya tömlöce?

Az értéktelen valóban pusztuljon el, de ki lehet-e azt jelenteni, hogy egy ma épülő új épület okvetlenül értéktelenebb lesz, mint a most ott álló? Ha ez az épület műemlék, akkor valamennyi száz évnél idősebb épület az; egyik sem rosszabb, mint ez a névtelen alkotó műve.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szabó József: közös lobbistratégiát!

Közös lobbistratégiát kell kidolgozniuk a polgármesterjelölteknek arra, hogy Győr régióközponti… Tovább olvasom