Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Frigyes-felújítás: A mélygarázsnál megakadnak?

Győr - A győri Frigyes-laktanya felújítása a harmadik nagy épület rekonstrukciójánál tart; most azonban, amikor a mélygarázs építése következne, a beruházó nem tud továbblépni. Az ok: szeptember óta nem kap építési engedélyt; a Leier-cég az örökségvédelem kezében van, de a hatóság újabb határidőket szab.
A tét nem kicsi: a Leier kft. akár hónapokra is kénytelen lehet leállítani a volt laktanya felújítását – pontosabban a mélygarázsépítést. Parkolók nélkül viszont nem tudja használni a saját irodaépületét, valamint bérbe adni sem azokat a lakásokat, illetve leendő irodákat, amelyek bevételéből a milliárdos felújítás megtérülését reméli. A garázs 500 millió forintba kerül, de ha nem kezdődik el a munka, az alvállalkozókkal kötött szerződéseket is felmondhatják.

Maketten már készen van az egykori laktanya valamennyi épülete, de a valós építés sokkal lassabban és sok döccenővel halad. Fotó: Bertleff András
Maketten már készen van az egykori laktanya valamennyi épülete, de a valós építés sokkal lassabban és sok döccenővel halad. Fotó: Bertleff András

Így indult a felújítás

Ahhoz, hogy a jelen helyzetet azok is értsék, akik nem Győrben élnek, rövid múltidézés: az akkor már másfél évtizede magára hagyott (s nem ok nélkül építészeti Citrom-díjjal „kitüntetett") Frigyes-laktanyát 2005-ben Michael Leier, a Leier-cégcsoport osztrák tulajdonosa vásárolta meg, majd a volt tiszti kaszinóval elkezdte a felújítását is. Az elsőként rendbe tett épületre 5 millió eurót (mintegy 1,25 milliárd forint) fordított cége, a Leier cégcsoport, amelynek győri központja azóta is ott székel. Az osztrák cégvezető 2006 szeptemberében megígérte: folytatják a munkákat, s másfél éven belül az épületegyüttes két másik szárnyát is rendbe teszik. A sorban a volt altiszti épület következett.

Ez az épület a volt kaszinó kisebb testvérének nevezhető, annál valamivel alacsonyabb, de jellegében nagyon hasonlít rá, csak kevésbé díszes. Tizenkilenc, felszereltségét tekintve exkluzív lakás épült ebben, s érthető módon ezek eladásából, illetve bérbeadásából számítanak a beruházás egy részének megtérülésére.

A harmadik épületnél tart most a munka: az építési engedély birtokában már tavaly elkezdődött a volt legénységi épület kitaka- rítása, ingatag szerkezet- részeinek lebontása, illetve megtámasztása.

Most már az „alkotásnál", vagyis az építésnél tartanak – ebben a szárnyban zömében irodaépületeket alakítanak ki. Ebből a tényből logikusan adódik, hogy a következő lépcsőfok a mélygarázs építése lesz (lenne), hiszen az irodáknak, illetve az ott dolgozóknak parkolóhelyet kell biztosítani.


A bérlőknek parkolniuk kell

Itt tartunk tehát most, az idő pedig sürget. Mártonné dr. Baj Mária, a Leier magyarországi anyavállalatának igazgatója a Kisalföldnek azt mondta: az örökségvédelemtől hetek óta várják a választ, illetve az engedélyt a folytatáshoz, de az csak nem jön. Ebben a helyzetben két dolgot sem értenek: az egyik, hogy miért kell hétről hétre újabb határidőt szabni, illetve miért nem fogadja el a hatóság azt a megoldást, hogy a mélygarázs építése elkezdődik egy örökségvédelmi szakember felügyeletével, aki azonnal szól, ha a műemlékvédelmet bármiben is érintő dolgot találnak a mélygarázs helyén. Ez esetben ugyanis nem kellene hónapokat állni a munkával, amit egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak – a lakások 90 százalékában ugyanis már megkötötték a bérleti szerződéseket.

Az irodában dolgozók jelenleg az udvaron parkolnak, de nyilvánvalóan több autó lesz, s így több helyre lesz szükség. Fotó: B. A.
Az irodában dolgozók jelenleg az udvaron parkolnak, de nyilvánvalóan több autó lesz, s így több helyre lesz szükség. Fotó: B. A.
Ha a dolgok a cég tervei alapján alakulnának, akkor így nézne ki az egykori alakulótér alatti mélygarázs.
Ha a dolgok a cég tervei alapján alakulnának, akkor így nézne ki az egykori alakulótér alatti mélygarázs. Fotó: B. A.


500 millió a garázs

A kulturális örökségvédelmi hivatal vezetőjének január 29-i keltezéssel írt levelet az igazgató, ebben többek között az áll: „Az építtetőnek a mélygarázs építése előzetes költségvetések szerint közel 500 millió forintjába kerül a parkosítás nélkül, de vállalta ezt a többletköltséget annak érdekében, hogy a műemléki épületegyüttes megfelelően érvényesülhessen, a volt Frigyes-laktanya Győr díszévé váljon. (...) Az építési engedély iránti kérelmet még tavaly ősszel beadtuk. A hivatal munkatársai több alkalommal biztosítottak arról, hogy az engedélyt soron kívül kiadják. (...) Sajnálatos módon az engedély többszöri sürgetésünk ellenére a mai napig nincs a kezünkben."

A levélben szerepel az is, hogy végső esetben elállnak a mélygarázsra kötött vállalkozási szerződésektől s szándékuk ellenére elküldik az embereket – munka hiányában. Ez persze már csak az utolsó lehetőség lenne, ami nyilvánvalóan senkinek nem jó. Mivel a hírről a hétvégén értesültünk, ezért a témát természetesen folytatjuk: megkeressük az örökségvédelmi hivatalt is, hogy elmondják a saját álláspontjukat, s a legfontosabbat: a folytatáshoz szükséges építési engedélyt mikor kaphatja meg a Leier-cégcsoport.


Voltak már viták a felek között

A beruházó és az örökségvédelem között nem ez az első vitás kérdés. Túlzás nélkül állítható: eddig minden elkészült, illetve elkezdett épület kapcsán volt kifogása a műemlékvédelemnek. A legnagyobb visszhangot a volt fogdaépület váltotta ki, amelyre eddig hét variációt találtak ki Leierék, de valamennyit elutasították. A már említett altiszti épületnél a műanyag ablakok szürke fára való cseréjére kötelezték a beruházót, aki azt szeretné elérni, hogy a műanyag ablak szürkére festését is fogadja el az örökségvédelem, hiszen a bérlők már elfoglalták a helyiségeket. A főtiszti épületnél is volt kifogás: a párkányt újra kell színezni s a lábazatot is, de a díszítőelemek „üde foltjainak" is el kell tűnniük.

Olvasóink írták

52 hozzászólás
  • 52. Korrekt5 2009. február 12. 18:13
    „Nagy az eszetlenség mindenben és mindenütt.

    Mi az, hogy nincs egedély a mélygarázsra, meg erra meg arra? :(

    Ha egyszer megkapták az épitési engedélyt akkor az mindent magában kell, hogy foglaljon.
    Vita nincs és nem is lehet, amire megvan az épitési engedély azt lehet épiteni és abban már utólag nem lehet belekötni.
    Az engedélyeztetöknek viszont le kell rögziteni, hogy mit hogyan, és kész.”
  • 51. matriné 2009. február 04. 19:02
    „Kösz a felvilágosítás! A jó pap is holtig tanul. Ez ráfér azokra is akik elherdálták a város vagyonát és a hasznot a spekulánsok vágják zsebre, némi ráfordítással. Valóban így volt ez a győri bérlakások elhervadásával is. Sőt azt senki sem vizsgálja, hogy valakinek, akár több is jutott és azóta is vastagon feji benne az albérlőit szabad rablási áron! De mint ahogy írtam előzőleg az efféle közvagyon átjátszásokkal ,akár egész városrészeket,városokat sőt az egész országot el lehetne adni, ha a hatóság tovább is töketlenkedik e téren.”
  • 50. Gab2000 2009. február 03. 21:44
    „matriné

    Nem akarlak bántani 1995-ben kapta meg az Universitas Győr alapítvány ha nem tévedek 1995-ben az alapítvány maga meg azért mert ezt adta a város neki pénz helyett.
    Itt nem volt semmilyen kupec. Te mennyire ismered a történetet?? Akkor egy kis adalék ezekből:

    Az első adományozás az Universitas - Győr Alapítványnak történt 1995-ben. Az önkormányzat pénz helyett ingatlant ajánlott fel nekik. Igen ám, de nekik pénzre lett volna szükségük, hogy tető alá hozhassák minél előbb az egyetemet, úgyhogy továbbadták a területet a rajta álló házakkal együtt pár hónapon belül a Mischek Hungária Építő Kft-nek

    Egy igazi szerencselovag, Bertold Riehl, aki óriási tervekkel vette át a projektet a közben szépen lassan tönkremenő Mischektől, anélkül, hogy megvette volna a területet.

    Riehl két évig húzta a hitegette az önkori orra előtt, majd lelécelt. Közben persze senki egy kanyi vasat nem költött állagmegóvásra.

    A Leier-csoport vállalja, hogy a hat védettség alatt álló hat épületből négyet a kor követelményei szerint, a műemlékek védelmében járatos kivitelezőkkel felújíttat. Két védett épület azonban már most menthetetlen, lebontása elkerülhetetlenné vált.
    A szovjet csapatok kivonulása után a Frigyes laktanya helyére új egyetemet álmodtak. A nagyívű beruházási elképzelésekből nem lett semmi. A város a Széchenyi főiskola Universitas Alapítványának adta át hasznosításra az épületegyüttest. A szakemberek viszont úgy találták: erre a célra nem alkalmas, ráadásul felújítása olyan sokba kerül, hogy nem tudnak forrást teremteni hozzá. Az alapítvány ezért eladta alaktanyát a Mischek Hungaria Kft.-nek. Már ekkor szóba került, hogy a szakemberek által is vitatott műemléki védettség korlátai ártanak a Frigyes jelenének és jövőjének. Az indokolatlanul szigorú feltételek miatt ugyanis komoly vállalkozói tőkét nehéz, szinte lehetetlen lesz bevonni. Állami és önkormányzati pénzek pedig ugyancsak nem állnak rendelkezésre. A laktanyára opciós jogot szerzett a Győr City Center Kft., mely főként német tőkéből kereskedelmi és szórakoztató központot akart létesíteni a hajdani kaszárnyában. Végül nem éltek elsőbbségi jogukkal. Ekkor - az épületek rohamos pusztulása láttán - többen is szorgalmazták, hogy vásárolja vissza a város a laktanyát. A Leier csoport azonban jelentkezett vevőnek. A társaság eddigi tevékenysége, gazdasági háttere, városi elkötelezettsége garanciát ad arra, hogy végre környezetéhez méltó módon, az egész városközösség érdekében újuljon meg a Frigyes laktanya.

    Ja és 100 millió Eurót akar rá költeni

    Matriné ha így gondolkodsz, hogy vissza venni a tulajdont a városnak, akkor azt is érd el hogy a sok elherdált önkormányzati lakás is legyen újból a városé és megoldódik a bérlakás probléma. Nem???”
  • 49. kisem 2009. február 03. 21:07
    „ad. #48.)
    Az eset, ha az indulat kap teret.
    Csak emlékeztetőül: a soproni ügy kapcsán azt mondta ki a Legfelső Bíróság, hogy a közterület nem lehet magántulajdon. Győrben a Frigyes-laktanya területe, mint önálló helyrajzi számú ingatlan soha nem volt közterület, így minden további nélkül jogszerűen elajándékozható, értékesíthető volt.
    Viszont a téma nem ez, ezért elnézést az OFF-ért!”
  • 48. matriné 2009. február 03. 20:18
    „Győr város "megkapta ingyen"! Tehát ez a város tulajdona köztulajdon! A köztulajdon nemruházható át semmiféle kupecnek! Akár milyen szépen hangzó "alapítványnak" is hívják! Aki a tulajdonjogot átjátszotta az majd felelni fog érte, hisz ehhez nem volt joga! Igaz a hivatali visszaélést eddig nem nagyon üldözte a hatóság,mert nem volt fontos, vagy nem is értettek hozzá, de ne adj Isten lehet, hogy egyes érdekek előbbre valók voltak mint a közvagyon hűséges kezelése.
    Precedens értékű ügy, amely a Soproni mely követendő példa Győr számára is.
    Persze, egyesek csak hiszik , hogy a vagyonok csak úgy átjátszhatók! Lehet, hogy a képzeletek alapján akár az egész országot is felvásárolhatja majd egy "alapítvány" és akkor nem lesz Magyarország sem!
    Igaz ebben az országban a bűnüldözés még mindig gyerekcipőben jár,ha csak nem az utcai zsebesek után kell kajtatni, ahhoz már talán értenek! No meg a kurvákat fotózni lesből.”
  • 47. kisem 2009. február 03. 19:53
    „Bár az általam eddig leírtakra nem reagált senki, illetve csak a hivatalok működését kritizálták a hozzászólók így vagy úgy, leírom ismét:
    Itt az az alapkérdés, hogy megengedhető-e a tulajdon szerzés időpontjában ismert beruházási, felújítási, építés-szabályozási peremfeltételek módosítása a beruházó változó igényéhez igazodva?
    Nem, ez nem engedhető meg!”
  • 46. Gab2000 2009. február 03. 14:05
    „matriné

    Győr város anno megkapta ingyen, hogy az egyetemi város részévé tehát az egyetemhez fog tartozni. Ezért a tulajdonjogot átadta a Győri Universitas alapítványnak ingyen és bérmetve.
    Majd ez az alapítvány eladta a Mischek Hungária kft-nak nagy lóvéért és amikor ez megtörtént. és a Mischek akart ott bevásárló központott építeni, akkor kezdett el először kekeckedni az önkormányzat majd a műemlékvédelem, mert addíg amíg a város és az universitas tulajdona volt nem állt műemlékvédelem alatt.

    A műemlékvédelemről szóló törvény szerint a műemlék tulajdonosa köteles megőrizni az állagát és rendbe tenni.
    Na de azt hogy képzeli valaki is, hogy amíg önkormányzati vagy az önkormányzat alapítványáé az épület addíg majd meg fogja büntetni őket a hivatal. Tehát ezért nem teheti meg a Leier úr hogy pusztulni hagjya, mert kötelezheti a hivatal a dolgokra.

    Eddíg hányszor büntette mega a hivatal az Inszolt stb....

    Na a lényeg az akkor lett csak fontos kekeckednie a hivatalnak fontos amikor valaki elkezdett valamit is csinálni nem érdekes a dolog?

    Matriné egy a dolog lényege a Leier Úr tulajdonos 100%-ban az ingatlanon mert megvette semmi köze már a városnak hozzá.

    Ja az meg engem nem érdekel, hogy hány műemlékvédelmis dolgozik itt. Az a baj, hogy Magyarországon jelenleg olyan törvény van, hogy az állampolgárt köti a határidő, a hivatalokat meg nem nagyon.

    Szerncsére elkészült az a törvény, ami hamarosan behozza azt az intézményt, ha a hivatal nem váloszol az állampolgár beadványára a törvényben előirt időpontig akkor úgy kell tekinteni, hogy a hivatal elfogadta a beterjesztő álláspontját.
    Reszkethetnek az akta tologatók.”
  • 45. Poncius 2009. február 03. 11:07
    „Ez a "műemlékségnek" nevezett bagázs egy velejéig romlott, korrupt, rendkívül kártékony banda. Hozzájuk mérhető, hasonló károkat okozók talán csak a régészeti bagázs.
    Alapértelmezetten csak a megakadályozni, keresztbe tenni ügymenetre vannak hangolva.
    Régmúlt időkből visszamaradt szervezetek és alkalmazottak, ak(m)iket a rendszerváltozás még 20 év késéssel sem ért el.
    Leier Úr nem tudta, hát most megtanítják neki, hogy Mo-n a hivatali ügyintézésnek egy sajátos "zsebre" menő formája van szinte mindenhol de ennél a két műintézménynél kiváltképpen.
    Remélem a fogda épületét egy életen át, meghagyják mostani állapotában, hogy aztán a műemlékesek gondviselése közepette rohadjon szét, legyen az enyészeté. Csak úgy törvényesen a szabályokat betartva. Mert Nálunk ez így akkor rendjén van
    A vidéki buszpályaudvar átépítése lassan a befejezésénél tarthatna de hát három nyomorult, lassan önmagában is életveszélyes cselédházat nem lehet elbontani. Marad inkább a szocreál városkép a -10 fokban a nyitott peronokon való fagyoskodás. Hivatali asztal mögül ,,könyökvédőkkel" felszerelve persze ez nem probléma.”
  • 44. matriné 2009. február 03. 10:59
    „Hogy is van ez? A város tulajdona a romos állapotú Frigyes laktanya együttes. Ép úgy mint a soproni Petőfi tér Sopron városáé.
    Gondolom egyformák a törvények ebben az országban és az elidegenítési tilalom Győrben is érvényes ép úgy mint Sopronban. Tehát a Leier cég bármennyi is költ rá, akkor sem lehet tulajdonos.”
  • 43. Tabornok 2009. február 03. 10:26
    „Leier nem tudja, hogy Pató Pál országa vagyunk?! Biztosan nem "tejelt" a "Rokonok"-nak.
    A korrupció malmai, lassan őrölnek.”
  • 42. Hozzászóló 2009. február 03. 08:49
    „Muaddib! Megismételném, amit már egyszer leírtam. Az egész városra egy ügyintéző jut. Milyen létszámcsökkentésről beszélsz? Menj te is aktát tologatni, ha szerinted csak ennyi. Előtted a lehetőség.
    Mir! Itt nem az új elleni ágálásról van szó. Nyilván lehet az újat és a régit jól ötvözni. De nem az alapvető építészeti vezérelvek felrúgásával. Én ismerek bécsi várostervezőt. Szerinted ott mindenki úgy és azt épít, amit akar? Ott nincsenek szabályok és korlátok? Egyébként valószínűleg félreértettél, semmi bajom a munkájukkal, pusztán muaddibnak írtam, hogy elképesztően problémás egy épületbe új funkciót paszírozni építészeti zűrzavar nélkül és hogy ezt felügyeli valaki, az teljesen természetes, sőt, kívánatos dolog.”
  • 41. Muaddib 2009. február 02. 22:53
    „Hozzászóló nem értetted a lényeget, amire utaltam.
    Közintézményekre korlátolt a pénz, a magán tőkére szükség van. A belvárosban, ha eltűnnének a magán tőke által felújított épületek, akkor azt észrevennéd.
    Ha viszont magán tőke befektet, profitot akar.
    Mellesleg tényleg szép munkát végez a Leirer
    Egyébként Magyarországon az engedély kiadás szinte minden tevékenységhez röhej
    A hivatalnokok esze lenne akkora, mint a bürokrácia nem itt lennénk.
    Egy Győri hivatalban egyéb engedély kérelem miatt voltam bent kérdeztem az ügyintézőtől
    Mire várhatóm hogy meglesz a papír a válasz az volt én, ma benyújtom és mikor a főnők, lebélyegzi akkor kész. Valamikor aláír egy nap tucattal valamikor meg két hétig semmit.
    Nekem a Műemlékesekről is ez jutott a legelején eszembe.
    Az időhúzás két dologra jó nekik.
    1/elhitessék, hogy mennyi munkájuk van, így be vannak betonozva a létszámcsökkentés elől.
    2/Másik oka meg hogy felhívás hogy van oldalzsebem is, ha gyorsabban akarsz intézkedni.”
  • 40. kisem 2009. február 02. 21:56
    „A vevő teljesen tisztában lehetett vele, hogy mit kezdhet a megvásárolt ingatlannal. A feltételek megváltoztatásának szándéka -az ő szempontjából- még érthető, de nem feltétlenül akceptálandó.
    A maketten az a feketének tűnő "izé" valahogy nem oda való. Vélhetően ez az üvegépület a jelenlegi huzavona tárgya. Mint írtam, két éve még máshová képzelték a mélygarázst, nyilván más műszaki elképzeléssel a le- és kihajtás, valamint a szellőzést biztosító gépészeti berendezések elhelyezésére vonatkozóan.
    Az előző hozzászólásomban már kérdeztem, mennyire illik az adott környezetbe a volt őrségi épület helyére elképzelt, a maketten látható épület? Szerintem semennyire, a felújított réginek meg igen is adott a funkció.
    És ez nem akadálygördítés, kár így beállítani. Egyszerűbben, tessék az előre meghatározott feltételek szabta keretek között mozogni, és úgy kihozni a dologból a lehető legtöbbet!
    Ami pedig a várost, de főleg az Universitas Győr Alapítványt illeti, szégyen hogy az előbbi minden fórumon követelte a laktanya átadását a város számára, majd ennek megtörténte után -mivel nem tudott vele mit kezdeni- térítésmentesen átadta az alapítványnak, amely nem csinált vele semmit, hanem jó pénzért eladta.”
  • 39. k 2009. február 02. 19:53
    „Ez a vállalkozásbarát vezetés.
    Nem tudom kinek jó, hogy egy félig kész komplexum, és azt sem hogy kinek jó ha netalán elküldik a melósokat.
    Biztos sok az akta amit tologatni kell. Ez a töketlenség. Nem ha örülnének hogy egy volt csúfságot valaki eltüntet,( Ha valaki látta az akkori Frigyes laktanyák ) ezzel széppé teszi a várost, és pár melósnak lenne munkája. Nem dehogy, ááá..Gördítsünk már mindenféle akadályokat, nehogy már valami normálisan haladjon ebben az országban.”
  • 38. antalszabo 2009. február 02. 18:52
    „Megint az akadékoskodás. Végre valaki rendbe teszi Győr egyik látványosságát, erre mit tesz a műemlék felügyelőség???
    Nekem tettszik a felújított épületegyüttes eddig elkészült épületei.”
  • 37. mir 2009. február 02. 18:05
    „Hozzászóló. Jártál te bécsben vagy prágában? Ott nagyon jól ötvözik a régit az újjal és semmi gond nincs velük. Tőled is várom a javaslatot, hogy mit kéne csinálni amikor a magyarok nem bírtak megegyezni 15-20 év után az épülettel kapcsolatban. HA annyira csípi a szemedet ez akkor gondolom nem zavar a csodás megyeháza vagy a színház ami a legnagyobb vétek volt a város történetében ebben a formában történő megépítése és stb. Szimplán az a bajod hogy nem magyar építi hanem egy külföldi.”
  • 36. mir 2009. február 02. 18:00
    „56-os. Várjuk javaslataidat. A magyarok 20 éven keresztül szarakodtak az épület kapcsán. Nem sírni kéne.”
  • 35. Hozzászóló 2009. február 02. 17:57
    „Teljesen igazad van abban, hogy a magánbefektető profitot akar elérni. Éppen ezért nem szükséges akár ezen az oldalon, akár más fórumokon mindenféle angyalként beállítani. Nem (csak) azért csinálja, mert jótét lélek, hanem pénzt akar és látja ennek lehetőségét. Amikor megvette, nagyon jól ismerte a feltételeket, hiszen már jóval előtte cikkek jelentek meg erről. Mégis levágtak egy féléves hisztit a fogdán. Most kezdődik a hangulatkeltés előről. Abban is egyetértek, hogy kell a kompromisszum. Az viszont nem az, hogy az történik, amit a befektető akar, a többire meg magasból tojik. A kompromisszum azt jelenti, hogy a felek közös megegyezésre jutnak. Pl. az, hogy vagy elbontom a fogdát vagy elhúzok innen, ez nem kompromisszumos javaslat. Tudom, most a garázsról van szó. Ismeri valaki a történet másik oldalát? Akkor talán várjuk meg az elhamarkodott megjegyzésekkel a másik fél nyilatkozatát. Egyébként is alapból etikátlan, hogy enélkül közölnek le cikkeket. Ebből is látszik, hogy mire megy ki a játék. A műemlék egyébként sem nem feltétlenül régi, sem nem feltétlenül más funkcióra épült épület. Sőt. Egy háznak inkább pont az a jó, ha megmaradhat az a funkció, amire létrehozták. Sokszor pont az a probléma, hogy teljesen idegen (általad 21. századinak nevezett) elemeket próbálnak beleerőszakolni egy épületbe, mert az új, egyébként szintén oda nem illő funkció ezt kívánja. Aki így gondolkodik, az csináljon zöld mezős beruházást és ne a belvárost szemelje ki áldozatnak. Ja? Azzal többet lehet keresni? Hát főleg innen fúj a szél.”
  • 34. 56-os 2009. február 02. 17:49
    „Szóval amint látom az osztrákoknak már a Habsburgokra sincs szükségük.
    Újra minden a kezükbe kerül.
    A magyarok ilyen tehetetlenek lettek ?”
  • 33. Muaddib 2009. február 02. 17:41
    „Kedves hozzászóló. Legtöbb épület magánkézben van, profit kilátása nélkül senki sem fektet be.
    2 lehetőség van vagy a műemlék hivatal, átvenné és felújítaná ő vagy kompromisszumot, kőt a befektetővel.
    Mi a műemlék jellegű épület? Régi más funkcióra készült épület.
    Minden felújításnak az lenne a célja, hogy átalakítás során a 21 században létező funkció valamelyikének megfeleljen.
    Magán befektető elsősorban profit szembotból közelíti meg teljesen jogosan.
    Mielőtt magán befektetőkre köpködnénk ha profit termelő létesítményt hoznak létre az 9+ munkahely.”
52 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elbocsátott dolgozók kértek jogi tanácsokat

Győr-Moson-Sopron - Munkahelyükről elküldött vagy épp felmondástól tartó dolgozók hívták többnyire… Tovább olvasom