Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Augusztus végén írta ki a város azt a közbeszerzési pályázatot, amelynek nyertese elkészítheti a város kerékpáros-közlekedési helyzetének felmérését. Egy győri konzorcium nyert, tagjai – a Hidro-Plan Kft., az Universitas-Arrabona Kft. és a Jel-Köz Kft. – bevonják a munkába a Magyar Kerékpárosklubot. Március végéig kell elkészíteniük a koncepciót, amelyhez hasonló átfogó – a város szerkezeti és rendezési tervéhez illeszkedő – felmérés még nem készült a megyeszékhelyen.

– Nemcsak az új kerékpárutak építésének lehetőségeit térképezzük fel, hanem például azt is, hol és hogyan lehet kerékpármegőrzőket építeni, erre különösen nagy szükség lenne a busz- és vonatpályaudvar környékén. Európa „kerékpáros-fővárosaiban", például Amszterdamban vagy Párizsban számos példa van őrzött, kamerával felszerelt kerékpárparkolókra, hasonlóan szeretnénk kerékpárosbaráttá tenni a közintézményeket, iskolákat – mondta Szakonyi Petra, a győri önkormányzat stratégiai tervezője. A lehetséges intézkedések között várhatóan szerepelnek majd forgalomtechnikai változtatások is, hiszen például a parkolási rend módosításával lényegesen megkönnyíthető egy-egy útszakaszon a két keréken közlekedés. Bár a részletes munka még csak most kezdődik, Németh Ders, a Magyar Kerékpárosklub projektmenedzsere szerint Győrnek minden adottsága megvan arra, hogy igazi kerékpárosváros legyen.

A sík terep, a viszonylag kicsi távolságok, és a már most nagyszámú biciklis hatalmas lehetőségeket rejt magában – csak ki kell őket aknázni.

– Ez nagyrészt döntéshozói szemlélet kérdése, például az, hogy a kerékpárossávval ne kényszerítsék a kerékpárosokat a járdára, a gyalogosoktól véve el a helyet.

Bringapolisz: Évente kerékpárosok százai demonstrálnak a kétkerekűek biztonságosabb közlekedési lehetőségeiért Győrött is. Fotó: Kisalföld-archívum

Ez a Győrben is több helyen előforduló gyakorlat nemcsak feszültségeket szül, hanem a kereszteződésekben veszélyes is, mert az autósok nem veszik észre a két keréken közlekedőket – mond gyorsan egy példát Németh Ders.

A rossz gyakorlat között említi a Nádor aluljárót is, ahol az autósok a lehető legrövidebb úton, míg a biciklisek csak kerülővel, kacskaringózva érhetik el úti céljukat, azaz nem valósul meg az, amiért a mostani koncepció is készül: az akadálymentes, gyors, biztonságos közlekedés. A Magyar Kerékpárosklub további intézkedéseket is el tudna képzelni Győrben, például marketingkampányt a kerékpározás népszerűsítésére, vagy a biciklizés és a KRESZ-szabályok oktatását iskolai keretek között.

Ami a kerékpárutakat illeti, jelenleg két győri pályázat van elbírálás alatt, az egyik a Győr–Vének, a másik a Győr–Gönyű bicikliút építésére – ezek ügyében október közepére várható döntés –, egy tavalyi nyertes pályázatnak köszönhetően pedig novemberben átadják a 83-as út melletti, Győrt és Gyirmótot összekötő kerékpárutat.

Nem kívánságműsor Számos biciklisbarát intézkedést az „egyéni jószándékon" túl, kötelezően be kell vezetniük az önkormányzatoknak, az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) szeptemberi megváltozása nyomán. E szerint a városközpontokban és az idegenforgalmi központok környékén biztosítani kell a kerékpárok tárolását, s kerékpártárolót kell kialakítani a vendéglátóegységekben (75 négyzetméterenként kettőt), a strandokon (20 férőhelyenként egyet), és a helyközi közlekedési végállomásokon is, utóbbiakon a tervezett utasszám 5 százalékának megfelelő számban.