Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Falunyi ember költözik Győrből falura

Győrben egyre több az eladatlan (társas)ház, a környékbeli falvakban pedig gombamód nőnek ki az új otthonok.

Míg a legutóbbi cikkünkben (Több a lakás, mint a vásárló) azt taglaltuk, hogy a megyeszékhelyen sorra épülő társasházi lakások egyre nagyobb számban eladatlanul állnak, addig a Győr környéki falvakban alapvetően más a helyzet. Aki elindul Szigetköz irányába, az láthatja, miről „beszélünk", de miért lett divat Győrzámolyon vagy Ikrényben építkezni?

Győrújfalun körülbelül száz ház épült a közelmúltban, Győrzámolyon tíz év alatt 200 új otthonnal nőtt a falu, Győrladaméron pedig 260 új építési telek kialakítását végzik – folyamatosan.

Olcsóbb telkek

Győrzámoly: Az újonnan épült házak sora egyáltalán nem jelent különös látványt a Győr melletti településen.
Hogy mi a titkuk? Természetesen a telekárak, amelyek még mindig olcsóbbak, mint a megyeszékhelyen. Bár jellemző, hogy Győrtől távolodva egyre kevesebbet lehet kérni értük: míg Győrújfalun (nem hivatalosan) 8–10 millió között kelnek el az ingatlanok, Győrzámolyon a közművesített telkeket 6–7 millió forintért árulják, Győrladaméron pedig közművesítés nélkül 3,5 milliótól hirdetik (a közművesítésre még 1,2–1,5 millió forintot lehet számolni). Győrben a családi házas övezetekben a 10–15 millió forint egyáltalán nem ritka.

S ha már az áraknál tartunk, még egy adat, amely alátámasztja a tényt, amit „a vak is lát", hogy most Alsó-Szigetköz a divat. Buri Zoltán és felesége 2000-ben még 900 ezer forintért vásárolta a telkét Győrzámolyon, ma már csaknem a tízszereséért tehetné meg. Nem bánták meg egyébként, hogy a győri Ergényi-lakótelepről ide költöztek, ahol „ha kimegyünk a kertbe, nem ütközünk mindjárt a szomszédba".
Ők épp azt a  bizonyos „középréteget" képviselik, amelyet Győrben az ingatlanügynökök nem tudnak megfogni, mert 16–18 millió forintért a többség nem akar kicsi, kétszobás, új lakásba költözni, de a megyeszékhelyen nagyobbra nincs pénze.

De visszatérve Győrzámolyra: az utcában az út az egyetlen, ami egyelőre csak kavicsos, s jobb lenne, ha kiépülne rendesen, hogy a gyerekek is biciklizni tudjanak rajta. Egyébként minden úgy alakult az építkezés során, ahogy tervezték, igaz, hitellel, de kertes családi házat építettek.

Győrújfalu

 Az is nyilvánvaló, hogy óriási üzlet most ingatlanokat árulni a nevezett településeken. De nem mindenhol önkormányzati telekről van szó, így a bevétel nem feltétlenül a falu kasszáját gyarapítja. Kivéve, ha a győrújfalui „módszert" alkalmazzák. Cserjés László polgármester elmondta: az ingatlantulajdonosoknak megadják a beépítési lehetőséget, de úgy, hogy ha azok mondjuk 29 telket akarnak kialakítani az egykori szántóföldjükön, akkor abból kettő az önkormányzaté lesz. Ez az ára a közművesítésnek, amelynek tetemes költsége viszont a polgármesteri hivatalt terheli. Az egyik tulajdonos egyébként, aki több telket is értékesített az elmúlt években, azt mondja: többek között azért kapósak az újfalui telkek, mert azokon az önkormányzat kikötötte: társasházakat nem lehet építeni.

Győrzámoly

Győrzámolyon kicsivel más a helyzet, mint Győrújfalun: míg ugyanis az utóbbi falu az audis (német) mérnökök kedvence lett, Győrzámolyra sokkal kevesebb a külföldi kiköltöző. Többen jönnek ellenben az ország keleti részéből (az Alföldről, Miskolcról, sőt, Erdélyből is). Horváth Gábor polgármester szerencsésebb helyzetben van azért is, mert több az önkormányzati ingatlan. Csak az elmúlt évben 42 önkormányzati telket alakítottak ki, s bár tavaly nyártól megtorpant az építkezések száma (nyilván a kedvezményes hitelek átalakítása miatt), úgy véli, még csak a folyamat elején vannak, s újabb fellendülés várható. Eszük ágában sincs megálljt parancsolni az építkezéseknek, ez öngyilkosság lenne – mondja a községvezető –, hiszen a szomszédos települések „elhappolnák" a kiköltözni vágyókat.

Győrladamér

Győrladamér hasonló helyzetben van, mint Győrújfalu, tehát alig akad önkormányzati ingatlan. Mégis támogatják az építési telkek kialakítását, Tatai Zoltánné polgármester sokat remél a Duna-rehabilitációs ígéretektől, a lehetséges hajókikötőtől, amellyel Győrladamér gazdagodhat. Az sem titok persze, hogy a falusi iskolák, óvodák számára sem mindegy, mennyivel nő a lélekszám egy-egy településen. De fontos kérdés, hogy a Győrbe dolgozni bejáró szülők elviszik-e magukkal a gyerekeket is az iskolába/óvodába. Ez ugyanis komoly probléma sok településen, ahol szintén látványos az építkezés, de ebből a községek csak a közművesítéssel járó pluszkiadásokat látják, a hasznot kevésbé. Számukra ilyenkor csekély vigasz, hogy a falu az új, parkosított házakkal gyönyörű lett.

 Ménfőcsanak, Ikrény, Gyirmót

Cikkünkben ezúttal a leglátványosabban növekvő térséggel foglalkoztunk, de természetesen nem lehet még „leírni" Ménfőcsanakot és Győrújbarátot sem, ahol ezért továbbra is folynak építkezések. Emellett Gyirmót, Ikrény irányába is érdemes kikacsintani, amely községek szintén népszerűek az építkezők szemében. A „társasházasodó" Győrnek tudomásul kell vennie: komoly, sőt, egyre komolyabb konkurenciát találhat az agglomerációban, amely a garzonlakások helyett családi házakkal csábítja az embereket. 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Városközpont a sajtgyár helyén

Százötvenmillió forintos beruházás révén a régi sajtgyár helyén elkészülhet Téten a szolgáltatóház. Épületegyüttese és környéke olyan városközpontot alkotna, amilyenre már a magasabb közigazgatási címre pályázva áhítozott a sokoróaljai település. A látványrajzok már megtekinthetőek a www.tetiingatlan.hu internetes
honlapon. Tovább olvasom