Kisalföld logö

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 11°C | 21°C Még több cikk.

Európa, Magyarország és a megye is öregszik

Tizenhat év alatt közel huszonnégyezerrel nőtt a nyugdíjasok száma a megyében. Míg 1990-ben 98 ezren töltötték a nyugodt nyugdíjaséveiket, addig 2006-ban már több, mint 122 ezren. A növekedésről és az emelkedés okairól készített összeállítást a Vasárnapi Kisalföld.
Jönnek nyugdíjasok

Mielőtt elmerülnénk a számok és százalékok világában, érdemes kiemelni, hogy Magyarországon az 1990-es évek első felében nagymértékben felerősödött a nyugdíjbavonulás intenzitása. Ennek legfőbb oka a foglalkoztatottsági folyamatok kedvezőtlen alakulása. Jelentősen megnőtt a munkanélküliek és a munkanélküliség elől nyugdíjba „menekülők" száma. Erre a kihívásra válaszul a magyar nyugdíjrendszerbe számos olyan lehetőség beépült, amellyel a tényleges korhatárnál hamarabb nyugdíjba lehet vonulni.

Jött ugyan korhatáremelés (az 1996-ban elfogadott szabályozás értelmében a férfiak esetében 2000-ig, a nők esetében pedig 2008-ig fokozatosan emelkedett 62 évre az öregségi korhatár), de a kellő szolgálati évvel rendelkezők így is hamarabb vonulhatnak előrehozott nyugdíjba. Az adatok szerint a nyugdíj-állományban (öregségi, rokkantsági- és hozzátartozói nyugdíjasok) lévők száma a '90-es években fokozatosan nőtt, 1998-ra érve el a csúcspontját: ekkor 2,8 millió fő volt az ellátásban részesülők átlagos létszáma.

Befizetünk az alapba

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozása hazánkban úgynevezett „felosztó-kirovó" elv mentén működik. Ez azt jelenti, hogy a folyó év nyugdíjkiadásait az ugyanezen évben befolyó bevételekből fizetik, vagyis „tőkeképzés" nincs. Hazánkban a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei legnagyobbrészt a munkavállalók és a munkáltatók célzott befizetéseiből (nyugdíj- és nyugdíjbiztosítási járulék) keletkeznek, amelyet központi költségvetési hozzájárulások egészítenek ki. A kifizetés számai beszédesek: 2006-ban több mint 2500 milliárd forintot kaptak a nyugdíjasok. (Részletek A nyugdíj ára című keretes írásunkban.)

Régiós összevetés

Robbanás Amerikában
Kathleen Casey-Kirschling, a második világháború utáni demográfiai robbanás, a „baby-boom" hivatalos elsőszülöttje lett nemzedékének első nyugdíjasa 2008. január 1-én. A fiatal, New Jersey állambeli nagymamát, aki 1946. január 1-én született, Kathleent mintegy 80 millió amerikai követi. Az 1964-ig tartó demográfiai robbanás ára a társadalom- és betegbiztosítási téren becslések szerint mintegy 40-76 ezer milliárd dollárt emészt fel az Egyesült Államokban a következő 75 évben.
Egy felmérés szerint ez a korosztály mintegy ezermilliárd dolláros bevétellel rendelkezik és az Egyesült Államok összvagyona 67 százalékát birtokolja.
A legfrissebb, 2007 decemberi adatok szerint a 123 ezren részesültek nyugdíjszerű ellátásban Győr-Moson-Sopron megyében – tájékoztatta lapunkat a Nyugat-Dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. (Lásd a Megyei nyugdíjasok összetétele című keretes írásunkban.)
2007 januárjában a Nyugat-Dunántúlon a népesség 28 százaléka (országosan háromtizede), összesen 280,1 ezer ember részesült nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, mely egy év alatt több mint 1700 fővel gyarapodott. Az ellátottak túlnyomó része (236,6 ezer) saját jogon kapott nyugdíjat, számuk 3700-zal bővült. Közülük az öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasok voltak a legtöbben, 201,9 ezren. Utóbbiak száma Győr-Moson-Sopron megyében 89200 -tájékoztatta lapunkat a KSH.

Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjasok számát összevetve még mindig a rokkantságiaké emelkedett egy év alatt nagyobb mértékben. Ugyanakkor az öregségi nyugdíjasok közül a nyugdíjkorhatárt el nem érőké több mint 21 százalékkal gyarapodott a régióban, melynek mértékére a munkaerő-piaci folyamatok mellett minden bizonnyal a nyugdíjtörvény változása is hatással volt. A változás nagysága Győr-Moson-Sopron megyében 20 százalék alatt maradt.

A 2007. januári adatok szerint Nyugat-Dunántúlon a nyugdíjasok, járadékosok átlagosan 66297 forint ellátást kaptak, ami az egy évvel korábbinál kilenc százalékkal több. Összege Győr-Moson-Sopronban volt a legnagyobb, 68092 forint. A saját jogú nyugdíjasok a régióban átlagosan 71677 forintot kaptak.

A jövő

A Világbank három évvel ezelőtt készített felmérése szerint a régió legtöbb országának komoly népességvesztesége lesz 2000-2025 között. Magyarország lakossága tizenöt év múlva nyolc százalékkal lesz kevesebb. A legnagyobb veszteségre az ukránok és a bulgárok számíthatnak. Ami azonban ennél is érdekesebb, hogy 2025-re a 65 év felettiek aránya sokkal magsabb lesz a mainál. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy a míg napjainkban körülbelül 15 százalék körül van a 65 évnél idősebbek aránya, addig másfél évtized múlva ez a szám 23 százalék lesz. Vagyis a csökkenő lakosság ráadásul el is öregszik. Ha pedig a növekvő megyei adatokat tesszük egymás mellé, akkor néhány éven belül, elérjük a 150 ezres számot.

Megyei nyugdíjasok összetétele (2007. január)
Öregségi nyugdíj: 806.04 fő
Rokkantsági nyugdíj: 28.057 fő
Özvegyi, szülői nyugdíj: 5.401 fő
Árvaellátás: 3491 fő
Mezőgazdasági járadék: 357 fő
Baleseti járadék: 477 fő
Átmeneti járadék: 170 fő
Rendszeres szociális járadék: 2.615 fő
Egészségkárosodási járadék: 9 fő
Rokkantsági járadék: 1.139 fő
Egyéb: 1.041 fő
Összesen: 123.361 fő















Ellátásban részesülők átlagos létszáma (ezer fő) Ebből Győr-Moson-Sopron megyében
(ezer fő) Ellátásokra fordított kiadás (millió forint)
 
1990 2.520,2 98,7 202.118
1995 3.026,6 115,3 582.205
2000 3.103,5 117,6 1.228.474
2001 3.083,9 118,6 1.420.133
2002 3.069,9 119,4 1.696.306
2003 3.055,9 119,5 1.849.234
2004 3.041,4 120,2 2.052.706
2005 3.036,1 121,4 2.294.508
2006 3.027,9 122,2 2.510.259
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mennyivel jár előttünk Ausztria?

Mindennapi beszédünkben gyakori szófordulat, hogy „negyven évvel kullogunk a sógorok mögött"… Tovább olvasom