Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Erzsébet-ligetek a folyók mentén

Nagy kultusza volt hazánkban halála után (is) Ferenc József feleségének, Erzsébet királynénak. Sok más mellett számos liget, emlékfa őrzi „Sissy" nevét és emlékét a Rába és a Rábca partján.

Mivel Erzsébet „a természet szépségeinek csodálója volt, emlékét fák millióinak kell hirdetnie". Többek között ezekkel a szavakkal bíztatott minden magyart fák ültetésére, ligetek telepítésére Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1898. novemberében, két hónappal Erzsébet királyné, Ferenc József hitvesének 1898. szeptember 10-én bekövetkezett tragikus halála után. A miniszter rendeletben szabályozta a telepítést meghatározó kereteket, tanácsokkal szolgált a telepítendő fanemekre és azok ligetbeli elhelyezésére is: „az ültetendő fák közt méltóan foglalhatnának helyet a leboruló koronájú fák, minők a szomorúfűz, kőris- és szomorú bükk: ép úgy a megdicsőült Királyné kedvencz fái: a tölgyek és a fenyők, valamint az egyéb hosszú életű fák fajai". Külön rendelkezett az elültetett fák megjelöléséről is, amelyre az „Erzsébet királyné emlékfái" feliratú táblát javasolta, mégpedig azért, hogy „azokat mindenki gondozásban részesítse, bántalmazástól megkímélje".

A faültetési mozgalom nem volt előzmény nélküli, ismeretlen hazánkban, hiszen 1896-ban, a milleneum, azaz Magyarország 1000 éves fennállásának emlékét a királyné halálának idején már „millenáris emlékfák milliója őrzi s hirdeti, akként a megdicsőült Királyné nevében ültetett emlékfáknak milliója legyen őrzője s hirdetője a nemzet hálás kegyeletének". Darányi Ignác felhívásra 1899. júliusáig közel 2 millió 800 ezer Erzsébet-emlékfa, cserje és bokor vert gyökeret a magyar földben.

Az Erzsébet királyné iránti tisztelet késztette a Rába-szabályozó Társulatot is, hogy megörökítsék a tragikus sorsú királyné emlékét: vagyis „a Földművelési M. Kir. Miniszter Úr felhívásának megfelelve Erzsébet királyné ligeteket" létesítettek, emlékfákat ültettek a Rába és a Rábca mentén. Ezek egyébként még ma is megtalálhatók a Rábán a nicki gátnál, a vági gátőrházzal átellenben, a „Megág" zsilipnél, illetve a Rábcán a szentkereszti gátőrház udvarán és a lébényi régi gátőrtelep helyén.

A ligeteket körülbelül 200-300 négyzetméteres föld-platóra építették, közepén betonból készült, talpas emlékoszlopot helyeztek el, amelynek magassága 113, átmérője 30 centiméter volt. Az oszlop derékba tört fát ábrázol, felső részén egy táblán a következő felirat olvasható: „Erzsébet királyné liget 1898". Az emlékoszlop köré öt-hat fát ültettek, általában fenyőt, kőrist és hársfát. A ligeteket a gátőrök gondozták.

Az ötvenes években, a Rákosi-korszak idején majdnem áldozatul estek ezek az emlékhelyek a politikának, ugyanis 1952-ben szigorú utasítást kapott a Győri Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal vezetője az Országos Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivataltól, hogy azonnal semmisíttesse meg ezeket a „burzsoá" maradványokat. A szakaszmérnökök a hivatal utasítását nem hajtották végre, inkább az emlékhely közelében, alkalmas helyen elásatták az emlékoszlopokat, majd jelentették, hogy a terhelő bizonyítékokat összetörették és a folyóba dobták. Az ellenőrzés persze minden rendben talált. Néhány év múlva, a politikai enyhülés időszakában, az 1960-as évek elején keresni kezdték az emlékoszlopokat, és elítélték azokat, akik megsemmisítették a beton fatörzseket. A gátőrök – ugyanazok, akik 1952-ben is ott dolgoztak – pontosan tudták, hol ásták el annak idején a keresett műtárgyakat és mivel már nem kellett megtorlástól tartaniuk, előszedték és visszaállították eredeti helyükre a maradványokat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

900 millió: még ül a pályázatokon a hivatal

Hiába érkezett csaknem kétszáz pályázat a Pannónia Kincse LEADER Egyesülethez tavaly… Tovább olvasom