Kisalföld logö

2017. 02. 25. szombat - Géza -1°C | 7°C Még több cikk.

Energia házilag, hőszivattyúval

Győrújbarát - Télen se füstöl a kémény Hutyánéknál, mert családi házukat a föld látja el meleggel. Megújuló energiaforrást használnak hőszivattyú révén. Mikor beszereltették, őrültnek, különcnek tartották őket, ma náluk érdeklődnek, ha gázáremelésről szólnak a hírek.
Ritka látvány ma még, ha egy-egy tetőn napkollektor fénylik. A Hutyán család győrújbaráti házán is ez tűnik fel először, pedig a lényeget az épület és a föld rejti kertjük alatt. Hat éve építkeztek, akkor másfél millió forintba került, hogy megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszereket szereltettek be. Ez tényleg jóval drágább beruházás volt, mintha a megszokott módszerek valamelyikét választják, ám a családfő úgy számolt: tíz év alatt megtérül. Azóta kiderült: jóval hamarabb. Sőt, neki az is fontos, hogy így nem bocsát ki a ház káros anyagokat, azaz döntésük védi a légkört, de belátja: ez ma még nálunk „úri passziónak" számít.

Neki bevált: Hutyán Róbert a hőszivattyút választotta, így olcsón „működteti
Neki bevált: Hutyán Róbert a hőszivattyút választotta, így olcsón „működteti


– Arra is gondolnom kellett az építkezés tervezésénél, mibe is fog kerülni az épület működtetése, fenntartása az elkövetkező évtizedekben. Ezért igyekeztem információt szerezni a hőszivattyúról és a napkollektorról, mert ezek is megoldhatják a fűtést és a melegvíz-ellátást, amelyek egy családi ház energiafelhasználásának nagyjából háromnegyedét teszik ki. Persze még a feleségemnek is voltak fenntartásai, szeretett volna meggyőződni arról, hogy télen is meleg lehet egy hőszivattyús ház szobáiban. Ezért elvittem olyan helyre, ahol már működött ilyen fűtés, ezzel győztem meg. Azt is láthatta, nem változtatja meg a ház külső és belső megjelenését a rendszer, csak egy kisebb helyiségre van szükség hozzá – mondta el Hutyán Róbert.

Hatszáz méter hosszú csőkígyó került kertjükbe másfél méter mélyen, abban fagyálló cirkulál és a földből kinyert hőenergiát veszi fel és viszi be a hőszivattyúba, ami elektromos árammal működik. Az abban előálló hőkülönbség jelenti az energiatöbbletet, amivel meleg vizet állít elő a rendszer és megoldja akár a padlófűtést, a falfűtést, radiátorba is vezethető. Két nagy tartályban tárolni tudja a család meleg víz formájában az energiát, s a rendszert még gazdaságosabbá teszi egy napkollektor, ami szintén meleg vizet „készít". De már magának a hőszivattyúnak is négy-ötszörös az energianyerő képessége, azaz a lakás fűtéséhez szükséges teljes energiaszükséglet egynegyed-egyötöd részéért kell csak fizetni.

– Az első fűtési szezonban a reméltnél sokkal magasabb volt az energiafogyasztásunk, ugyanis őszre készült el a ház és ki kellett szárítani. De aztán az energiafogyasztás lecsökkent és a megszokott energiahordozók árának emelkedését figyelve egyre szembetűnőbb volt a megtakarításunk. A napkollektor már a negyedik évben megtermelte árát, a hőszivattyú a mai gázárral számítva is legkésőbb két-három év múlva megtérül, de a várható áremelkedés miatt ez az idő lerövidülhet egy-két évre, így aki ma fektet ilyen beruházásba, még hamarabb számíthat haszonra – szögezte le a családfő és hozzátette: tavaly házában az egy négyzetméterre eső egy hónapnyi energiaköltség – amibe mindent beleszámolt – 162 forint volt. Szerinte gázártámogatás helyett a megújuló energiaforrások hasznosítását kellene támogatni pályázatok révén.

Olvasóink írták

  • 10. Hutyán Róbert 2008. szeptember 27. 00:56
    „Tisztelt Hozzászólók !

    Érdekes vita bontakozott ki a fórumon, amelybe azért nem tudtam korában bekapcsolódni, mert a cikk megjelenését követően 3 napig egy környezetvédelmi konferencián voltam, amelynek tanulmánykötetében megjelent a hatéves gyakorlati tapasztalatainkról szóló beszámolóm, utána pedig egy rövidebb szabadságon voltunk.

    Nézzük sorban az észrevételeket:
    1.Kázmér - Egyetértek a véleményeddel. Csupán egyetlen beszédes adattal erősítem meg. A kormány néhány napja megemelte 2,6 milliárd forintra a KEOP-on belül, a megújuló energiaforrások hasznosítására benyújtható pályázatok támogatásának összegét. Ezzel szemben tavaly mintegy 104 milliárd Ft-ot, ebben az évben pedig 83 milliárd Ft-ot szánnak a gázár támogatására. Ezt a pénzt gyakorlatilag elégeti az ország ahelyett, hogy akár családonként 1 millió Ft-ot rászánva két év alatt 187 000 háztartás fűtési rendszerét korszerűsítették volna, töredékére csökkentve, vagy akár - megújuló energiaforrások hasznosítására átállva - teljesen kiváltva a gáz felhasználását.
    2.Cs - 2002-ben a hőszivattyú és a napkollektor ára együtt 1 527 325 Ft volt, tehát igaza van, valóban nem jött ki másfél millió forintból. Természetesen ehhez jönnek egyéb járulékos költségek - a talajkollektor csövének az ára, az árokásás munkadíja, a fagyálló ára, beüzemelés díja, stb. - amelyekkel az építkezés során a megújuló energiaforrások hasznosításához felhasznált költség 2 220 138 Ft volt. Ez egy akkori, a hőszivattyúval azonos kategóriába tartozó kondenzációs gázkazánnal kialakított gázfűtés áránál szintén kb. másfél millió Ft-tal több. A riport során mindkét szám elhangzott. Ha netán félreérthető módon került bele a cikkbe, akkor az valószínűleg az én nem eléggé pontos megfogalmazásomból adódott.
    3.Talán 3-szoros - Megerősíthetem, hogy a cikkben szereplő arányszám teljesen valós, és a saját tapasztalatunk is megerősítette a hőszivattyú gépkönyvén szereplő 3,8-4,3-es jósági fokot. Ön bizonyára jól tudja, hogy ez azt jelenti, hogy a hőszivattyú egy egység elektromos energia felhasználásával hány egység hőenergiát nyer ki a talajból. Nos, ha csupán 3-as a jósági fok (angol rövidítéssel COP), akkor az azt jelenti, hogy egy egység felhasználásával összesen 4 egység energiát viszek be az épületbe, vagyis a teljes energiaszükséglet egynegyedéért kell ebben az esetben fizetni. 4-es COP esetében pedig már csak egy ötödéért. A szeptember 26-i Kisalföldben megjelent vizes hőszivattyú pedig akár 5,2-5,8-as COP-t is képes produkálni, vagyis a teljes fűtési energiafelhasználás kevesebb mint 16 %-t kell ennél a gépnél kifizetni.
    Nem fog helyreigazítás megjelenni a Kisalföldben, mert nincs rá szükség. Én a magam részéről akár két teljes oldalt is meg tudtam volna tölteni az eddigi tapasztalatainkkal, és a megújuló energiaforrások hasznosítása terén végzett tanulmányaimmal, de akkor azt már valószínűleg fizetett hirdetésként kezelte volna a kiadó. A már említett konferenciakötetben egyébként 7 A4-es oldal terjedelemben számoltam be a hat évvel ezelőtti döntéshozási mechanizmusról, az akkor, és az azóta végzett gazdaságossági számításokról. Egyetlen adatot azért idézek abból a tanulmányból: 2007-ben ha gázzal fűtöttünk volna, akkor 77 243 Ft-tal fizettünk volna többet, annak ellenére, hogy a gáz ára Magyarországon abban évben még nem érte el az Európai Unió átlagárának a felét sem. Az elektromos energia áránál viszont sikerült lehagynunk Németországot, vagyis ennél az energiahordozónál mi ennyivel fejlettebbek vagyunk. ;)
    Ha további részletekre lenne kíváncsi szívesen segítek, akár még a rendszer megtervezésénél és kivitelezésénél is. Kérem vegye fel velem a kapcsolatot.
    4.Kedves Gyakor - Természetesen hat év alatt jelentősen változtak (emelkedtek az árak). A gáz ára például 2,735-szeresére nőtt, míg a villamos energia ára ,,mindössze" 75 %-kal drágult. A hőszivattyúk ára szintén emelkedett, de nem olyan óriási mértékben mint az energiahordozók ára. Konkrét példát tudok mondani, mert egy ismerősömnek vettünk nemrég egy 23 kW-os hőszivattyút, amelynek az ára 10 591 euró volt, vagyis - szeptember 26-i, 239 Ft-os árfolyamon átszámítva 2 531 249 Ft. Ha a nálunk működő 14 kW-os hőszivattyú árát lineárisan megnövelem olyan arányban, mintha az is 23 kW-os lenne, akkor 1 386 776 Ft-ot kellett volna 2002-ben fizetni érte. Ez hozzávetőleg 54 %-a a 2006-os árnak, de itt azt is figyelembe kell venni, hogy nem ugyanannak a cégnek a gyártmányairól van szó. Mint tudjuk autót is kaphatunk már 2 millió Ft alatt, de vásárolhatunk 16 milliós luxusjárgányt is. Az idén vásárolt hőszivattyú már sokkal fejlettebb technológiát képvisel és valóban nagyobb tudású, mint a mi otthonunkban működő hőszivattyú.
    A négyzetméterre vetített költség, ahogyan a cikkben is szerepel mindent felölel. Akinek gázfűtése van, adja össze egy teljes év fűtési számláját, majd ehhez az összeghez adja hozzá a teljes éves villanyszámláját. Ha netán valamilyen módon a meleg víz előállításáért még további díjat fizet, akkor azt is adja hozzá. Ekkor lesz egy szép, nagy - valószínűleg fél millió Ft körüli - szám a papíron, vagy a számítógépben. Ezt el kell osztani 12-vel, hogy megkapjuk az épülete egy havi átlagos energiafelhasználását forintban. Utolsó lépésként pedig el kell osztani a havi átlagot a lakás alapterületével, és akkor kijön egy nagyon jól használható fajlagos mérőszám, ami megmutatja a lakás 1 négyzetméterére eső havi átlagos energia költséget. Nos, ez volt a mi családi házunknál 2007-ben 162 Ft/m2/hó.
    Megtérülési idő. Érdekes dolog, hogy mindenki ezt tekinti elsődlegesnek, és nem azt, hogy mennyire gazdaságos egy épület működtetése. Miért nem veti fel azt soha senki, hogy egy gázkazán, vagy egy vegyes tüzelésű kazán mennyi idő alatt térül meg. Valószínűleg azért mert ezek sosem térülnek meg. Azért viszonyít mindenki a gázhoz, mert annak az ára még mindig irreálisan alacsony a nemzetközi átlaghoz képest, és ezt lehetett a legkisebb beruházási költséggel megépíteni. Ha a hőszivattyút a gázhoz hasonlítjuk, a megtérülést mindig az adott árarányhoz kell kötnünk. 2002-es áron olyan 10-12 év után lett volna gazdaságosabb a hőszivattyú, mint a gázfűtés. 2008. 3. negyedévi áron ez már alig 7-8 év, míg az októbertől érvényes áron már csak kb. 5-6 év. 2008-ban, az év végére a megtakarításunk a gázhoz képest már meg fogja haladni az évi 100 000 Ft-ot.
    Szakember nyilatkozatára is várna, nos megettem, mert környezetirányítási szakértőként a megújuló energiaforrások hasznosításából írtam a diplomamunkámat a Soproni Egyetemen. Az utóbbi 4 évben volt időm eléggé belemélyedni ebbe a szakterületbe.
    5.Kittike11 - Gratulálok a felújított, jól hőszigetelt házához. Remélem sokáig fogja élvezni a fával fűtött kandalló hangulatos melegét. Én csupán annyit jegyzek meg, hogy az Önénél kicsivel több mint dupla akkora alapterületű házat fűtünk az Ön gázkazánjánál 42 %-kal kisebb teljesítményű hőszivattyúval. Mindketten elégedettek lehetünk, hiszen Önnek sem okoz gondot az akár 25 000 Ft-os gázszámla kifizetése, és nekünk sem okoz problémát a havi 34 000 Ft-os villanyszámla, amiben már benne van az elektromos sütő, az elektromos főzőlap, a hűtőszekrény, a mosógép, a vasaló, a televízió, a világítás, és az összes egyéb elektromos fogyasztó költsége is, a hőszivattyú fogyasztásával együtt.
    6.Re:Kittike11 - Ehhez a hozzá szóláshoz nem kell megjegyzést fűznöm.
    7.Szabad terület - Teljesen igaza van. Én is rengeteget számoltam, és engem elsősorban az győzött meg, hogy a ténylegesen kinyert energiának legfeljebb egynegyedéért kell majd fizetnünk. Pusztán abba gondoltam bele, hogy mire számíthatunk majd 20 év múlva, és abban a pillanatban eldőlt számomra a kérdés, belevágunk a megvalósításba.
    Jól tudja valóban kell legalább háromszor akkora alapterület ha valaki talajkollektoros hőszivattyút szeretne használni. Ha kevesebb a hely, akkor mérlegelni lehet a jóval drágább mélyfúrásos talajszonda lehetőségét is, illetve ha arra sincs mód, akkor még mindig ott a levegős hőszivattyú, aminek ugyan rosszabb a COP értéke, de még ennek ellenére is gazdaságosan üzemeltethető.
    8.Ács Irén - Kedves Irén. Köszönöm a kedves szavait. Be kell vallanom, hogy én már nem emlékszem Önre, mert annyian megfordultak már ,,tanulmányúton" nálunk. Kiváló az emlékezete, a ház valóban vályogból épült, és emiatt valószínűleg teljesen egyedülálló a világon mert még sehol sem bukkantam ilyen hármas kombinációra, mely szerint a vályog házat hőszivattyú és napkollektor kombinációjával fűtenék. Ha felénk jár örömmel körbevezetem és megmutatom a megvalósult rendszert.
    Én a magam részéről megteszek mindent, hogy népszerűsítsem a megújuló energiaforrások hasznosítását, emiatt a házunk elég gyakran bemutatóteremként is szolgál. Egy réges-régi banki reklám szlogenjével élve: ... még vannak akik nem jöttek el hozzánk !!!
    9.kadartech - Kedves Csaba ! Sajnos a Te szereped ennek a beruházásnak a megvalósulásánál nem volt igazán pozitív. Ígéret szép szó ... Az ismereteidet pontosítanom kell, mert az első készülék amit megvettünk, valóban egy kifutó termék volt, de az soha nem került el hozzánk. Ugyanis mire nálunk be lehetett volna szerelni, addigra a beszállító eladta egy másik vásárlónak, és mi egy újabb típusú, jóval korszerűbb készüléket vettünk meg 844 125 Ft-ért.
    A többi, amit leírtál mind-mind helytálló, és jól látszik, hogy rutinos értékesítővel van dolgunk. További eredményes üzleti tevékenységet kívánok !”
  • 9. kadartech 2008. szeptember 16. 10:52
    „Minden hőszivattyús beruházás egyedi, konkrét esetre konkrét választ kaphatunk.

    A cikken szereplő megoldás ára amiatt volt kedvező, mert egy technológiai váltás következtében a régebbi típusokat a gyártó kedvezményesen kiárúsította, jelenleg kétszeres árak körül indulhat egy hasonló beruházás.

    Ahol nincs elegendő terület a vízszintes kollektor lefektetéséhez, ott fúrással lehet megoldani a primér hőforrás kinyerését, de Győr környékén a kútvízes megoldás is alkalmazható, a magas talajvízszint miatt.

    A hőszivattyús megoldás összehasonlítva a többi megoldással a következő előnyöket is hordozza:

    - más energiahordozóhoz képest kisebb energia fogyasztás
    - a rendszer alkalmas fűtés és melegvz előállításán kívül hűtésre is
    - alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer, kedvezőbb az embereknek

    Jelenleg még páylázati lehetőség is van vissza nem téritendő támogatásra a hőszivattyús rendszerekere, ezzel a többi megoldásokhoz viszonyítva a beruházás is versenyképes a megtérülés pedig pár év is lehet (ez nagyon nagyban függ a fogyasztás mértékétől, azaz egy kis alapterületű lapkás esetében hosszabb, nagy lakások esetén rövidebb megtérülési idő)”
  • 8. Ács Irén 2008. szeptember 15. 18:45
    „Örülök neki, hogy sikerült ezt a rendszert kiépíteni. Én még akkor jártam a házban amikor tervek, elképzelések voltak. Ha jól emlékszem vályogból van a ház fala. Talán ez is növeli az energia megtakarítást. Sok ilyen egyedi kezdeményezésre lenne szükség!”
  • 7. Szabad terület 2008. szeptember 15. 13:52
    „Valóban csak körültekintő számolással érdemes belemenni az alternatív energiák használatába. Bár hozzá kell tenni, hogy a technikai eszközök árai jelentősen csökkentek az elmúlt évek alatt, de a kivitelezés költségéröl ezt nem lehet elmondani.

    Továbbá kell egy legalább 3 szor akkora szabad terület mint a fűteni kivánt alapterület, mivel kb a 3 szorsát kell be csőkigyozni. ha a talajhőt akarják felhasználni.”
  • 6. Re: Kittike11 2008. szeptember 15. 13:39
    „Kittike11!

    A 70 Ft-os gáz ár hogy jön ki? Talán azért mert kapsz állami támogatást!!!
    De ha az megszünik, vagy szükitik a kört és kiesel ráadásul közben emelik a gáz árát, akkor is eszt fogod mondani?

    Gondolom minimál bérrel egyedül vagy bejelentve a lakásba különben nem igazán jönne össze a dolog.”
  • 5. kittike11 2008. szeptember 15. 13:11
    „Na szerintem jó dolog de az én verziom is nagyon jo! a házam 100 nm es, teljesen felujítottam! 24 kw-os kombi digit gázkazánom van, 6 radiátor, a nappaliban fával müködő kandalló a hangulat és belsőséges meleghez. A bensőséges hangulathoz kandallo kell, ha meg nincs kedvem vagy időm akkor ott az automata programozható fűtésem ami radiátoros meg padlofűtéses. Jó hőszigetelőm van, így havi 300 m3 gáznál több nem megy el kandalloval kombinálva, a gáz nekem 70 ft így a havi 20 ezer zordabb időben a 25 ezer ft os számla nem vág hanyatt, ezért felesleges a jovaé drágább alternatív fűtés, amit nem is annyira támogatnak.......nekem igy a tökéletes!”
  • 4. gyakor 2008. szeptember 15. 10:10
    „Hat évvel ezelőtti bekerülési költség. Most ugyanez a rendszer mennyibe kerülhet? A cikk egy hír. Erre nem lehet alapozni, nyilván bővebb és meggyőzőbb érvek kellenek.
    1.Környezetszennyezés nyilván nulla a cikk alapján.
    2.Bekerülési költség jelenleg nyilván több (jóval) mint hat éve.
    3.Gazdaságossági mutatói a cikkből nem derülnek ki. A négyzetméterre kimutatott költség mit takar?
    4. Megtérülési idő?
    Nem ellene, sőt mellette vagyok az alternatív energia hasznosításának, csupán az a gondom,hogy van egy hír, amiből mindjárt végső következtetéseket akarunk levonni.
    Nyilatkozzon szakember (gyártó cég, szerelő vállalat), úgy tudom Győrújbaráton akad ilyen is. Vagy tévedek?”
  • 3. talán 3-szoros 2008. szeptember 15. 09:35
    „Kérem, szíveskedjenek ellenőrizni, hogy a befektetett és a kinyert energia közötti arányszám a tényleges arányokat adja-e? (télen, nyáron, ősszel-tavasszal külön-külön)
    Ha az arányszám jelentősen (mondjuk 20% -os) eltéréssel igaz, akkor (szégyenkezés nélkül!) szíveskedjenek azt egy hasonló cikkben helyreigazítani. És ha már ez megtörténne, javaslom; szíveskedjenek egy kicsit több adatot közölni. Aki hasonlóan nagy fába vág, az úgy is beleássa magát annyira a fizikába-hőtechnikába, hogy érteni fogja, és nagyon hálás lesz érte.”
  • 2. cs 2008. szeptember 15. 07:39
    „1,5 millióból nemigen jön ki egy napkollektoros-hőszivattyús rendszer..”
  • 1. Kázmér 2008. szeptember 15. 06:51
    „Az utolsó mondatod nagyon igaz, és megfontolandó,csak feljebb ez sok embernek nem érdeke.Sajnos!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tartásdíj: Célba ért a petíció

Budapest–Győr - Augusztus első hetében csendes demonstrációba fogott az a győri asszony, aki… Tovább olvasom