Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 18°C | 30°C Még több cikk.

Emlékmű helyett lánya szívébe vésve

Táp - Dávoti Imréné szerint édesapja méltatlanul maradt le a II. világháborús emlékműről. Hogy Kiss M. Károly nevét nem vésték a gránitba, arról annak idején egy bizottság döntött.
A tápi Kiss M. Károly, miként korosztályából sokan, megjárta a frontot, ráadásul 1943-ban orosz fogságba került. A következő évben rövid időre hazajöhetett szülőfalujába, családjához, aztán ismét a front következett, majd 1945 őszén betegen, megtörten, arcán, lábán csúnya sebekkel, legyengült testében betegséggel tért vissza végleg Tápra. Csak néhány hónapig lehetett övéivel: az egykori honvéd – polgárként férfiszabó – 34 évesen meghalt. Felesége és hét árva maradt utána, akik közül a legkisebb negyvenöt márciusában született. A hajdani kislány, Magdi – ma Dávoti Imréné – mesélte el röviden, ami édesapjuk elvesztése után történt.

– Azóta is fáj, hogy nem ismertem apámat... Nagyon nehéz körülmények között éltünk, én már négyévesen libákat őriztem, majd az iskola után a téesz következett. Kötélterítő, majd marokszedő voltam, de trágyát is rakodtam fillérekért. A jó Istenen kívül senki sem segített – említette bánatát a tápi asszony. – Amikor a nyolcvanas évek végén megkerestek bennünket is édesanyámmal együtt – akkor még élt –, elmondtuk, hogy mi is hozzájárulunk az emlékműhöz. Mikor elkészült, döbbenten láttuk: édesapánk neve lemaradt. Mindenféle magyarázatot adtak, de igazából nem derült ki, hogy miért.

Dávoti Imréné édesapja nem szerepel a tápi háborús hősök névsorában, emlékét csak néhány személyes tárgy őrzi. Fotó: Krizsán Csaba

Arról, hogy miért nem került fel az 1990-ben állított emlékműre Kiss M. Károly neve, megkérdeztük Perger Sándort, a település polgármesterét is.

– A rendszerváltás idején ideiglenes bizottság alakult Tápon, amelynek tagjai főként idős, a háborút átélt emberek voltak. Felkeresték, beszéltek az érintett családokkal, akiknek hozzátartozója hősi halottként szóba jöhetett. Hogy végül Kiss M. Károly neve miért maradt le a gránitba vésett listáról? Az akkori bizottság megállapítása szerint: ő nem a háborúban esett el, nem volt hősi halott. Tavaly novemberben – megkeresésükre – erről hivatalosan értesítettük a családot is, miután kérdésüket-kérésüket a képviselő-testület megtárgyalta, és úgy döntött: tizennyolc évvel ezelőtt a bizottság kellő alapossággal megvizsgálta az ügyet, és a mostani testületnek nincs joga az akkori döntést felülbírálni – nyilatkozta érdeklődésünkre Perger Sándor.

Így Dávoti Imrénének csak a szívében marad felvésve édesapja neve, és maradnak a könnyek, amikor előveszi az édesapjával kapcsolatos emlékeit: a százéves fekete kalapot, a hadiárvaságot igazoló iratot, azt a katonai csoportképet, amelynek közepén apja mosolyog...

Olvasóink írták

  • 2. Nagy Árpád 2008. március 20. 05:54
    „A képviselőtestület a feltámadásról is dönthet? Akkor a polgármestertől és a képviselőtestület tagjaitól is tagadja meg, mert annyira setétek, hogy az örök világosság fénye sem segít majd rajtuk!
    Csak a fronton, és azonnal elhunyt katona a hős. Aki saját lábán hazajön és nincs lőtt sebe sem, az civil halott!
    Szíveskedjenek már szégyellni magukat képviselő ,,urak".”
  • 1. Khéli Bélint 2008. március 19. 17:02
    „Jó Napot!
    Hihetetlen, hogy milyen ocsmány és undorító emberek is laknak ebben a faluban.
    Kiváltképp , ha a falu elöljáróira csillantom fanyar mosolyomat.
    Ezek szerint, ez a Hős nem is a Hazáért harcolt és nem is kapott sebeket a második világégésben, ugye?
    SZÉGYELJÉK MAGUKAT!!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Listázzák a kórházi műhibákat

Győr-Moson-Sopron - Egy hét múlva nyilvános lesz a kórházak elleni műhibaperek listája. A megye… Tovább olvasom