Kisalföld logö

2017. 08. 24. csütörtök - Bertalan 13°C | 27°C Még több cikk.

Elkészült az újvárosi akcióterv

Felújítás: A Bercsényi ligettel és a Kossuth utcával kezdik, a ráfordítás fele „visszajöhet"

Határidőre, március 14-én megérkezett a győri városházára a Városfejlesztés Zrt. által hét hónap alatt készített tervezet. A budapesti cég, amely többek között Ferencváros megújítását is koordinálta, házról házra térképezte fel a területet, egyenként felmérve az ingatlanok állapotát, az út- és közműhálózatot, de még az árvízvédelmi létesítményeket is.

A befektetők felgyorsíthatják

Az akcióterv szerint – s ez már a város előzetes terveiben is így szerepelt – a rehabilitáció első, hároméves ütemében Újváros „szívét", a Bercsényi ligetet és közvetlen környékét (Cinka Panna utca, Dankó Pista tér, Tűz utca, Festő utca) és a Kossuth utcát, valamint az új gazdára talált olajgyárat újítják fel, ezeket követi majd a többi célterület. Révi Zsolt szerint az ütemezés még változhat, de csak jó irányba.

– Elképzelhető, hogy egyes részek előbb megszépülnek, mint eredetileg terveztük, ha ugyanis befektetők pont ott szeretnének fejleszteni, a város nem lesz semmi jónak elrontója – mondta a főépítész. Az már most látszik, hogy az első ütemben felújítandó területek hozzák majd a legkevesebb nyereséget a város számára, a megszépülő liget és környéke azonban minden bizonnyal „húzza maga után" a befektetőket. Legalábbis akkor, ha a város elfogadja az akcióterv egyik legfontosabb megállapítását – ami az önkormányzattól újfajta gondolkodást követel –, hogy aktív városfejlesztési tevékenységet kell folytatnia, azaz nemcsak várni a befektetőket, hanem ösztönző vállalkozási környezetet is teremteni számukra. Ennek első próbája az olajgyár lehet, melynek épülete a közelmúltban talált új gazdára, s hamarosan kiderül, van-e realitása a város által felvázolt idegenforgalmi és kulturális központnak.

46 épületet kell kivásárolni

Az akciótervből végre kiderül az is, mennyibe kerül(het) a városnak a rehabilitáció. A becsült költségvetés 3 milliárd forint, ennek harmadát kellene ingatlanszerzésre, a felújítandó vagy lebontandó lakások kivásárlására fordítani, a többi az egyéb felújítások, a közterületek rendbetétele, a közmű- és útfejlesztés költségét jelenti. A főépítész hangsúlyozta: a terv a „pesszimista" verzióval számol, vagy-
is azzal, hogy az érintett ingatlanokat az önkormányzatnak kell megvásárolnia, de ennek nem feltétlenül kell így lennie.

– Már most vannak konkrét ajánlataink befektetőktől, akik szívesen kivásárolnák a lakásokat, s akár csereingatlant is felajánlanának a lakóiknak, csak hogy a területen fejleszthessenek – vázolta az egyik lehetséges megoldást Révi Zsolt, aki szerint hasonló lépésekkel, a magántőke bevonásával akár félmilliárddal is csökkenthetők a beruházás költségei.

A városrész rehabilitációjának egyik legkényesebb pontját kétségkívül a lerobbant, sokszor lakhatatlan épületek jelentik. A szakértők szerint az első ütemben érintett területen 46 épületet kellene kivásárolnia a városnak, ebből 22 olyan rossz állapotban van, hogy le kell bontani.

A költségvetés-tervezetnek bevételi oldala is van: a kivásárolt és felújított, illetve újonnan felépített ingatlanok értékesítéséből és EU-s forrásokból a befektetett összeg több mint fele, 1,6 milliárd forint „visszanyerhető", így a tényleges költségek nagyjából 1,4 milliárd forintot jelentenének. Ez – az első ütem idejére, három évre leosztva – Győr éves költségvetésének egy-másfél százalékát jelenti, ami a főépítész szerint egy ilyen mértékű városfejlesztési terv esetében még a jelenlegi, „megszorított" költségvetés mellett vállalható lehet; mindez persze városvezetői és testületi döntések kérdése.

A következő lépések

Az újvárosi akciótervet jelenleg az önkormányzat városépítési, kulturális és marketing-szakemberei tanulmányozzák, s ha elfogadják, a városvezetés hozzákezd a szükséges döntések előkészítéséhez. A rendezési tervet nem feltétlenül kell módosítani, el kell dönteni azonban, mennyit szán a város a megvalósításra – például ingatlanvásárlásra –, s milyen konstrukcióban képzeli el azt. Utóbbira több lehetőség is szóba jött; az akcióterv egy önálló fejlesztési társaság létrehozását javasolja, de elképzelhető, hogy egy önkormányzaton belül működő projektiroda koordinálná a szervezést, esetleg külső vállalkozást vonnak be a fejlesztésbe. „Össze kell fésülni" a tervet a most készülő városi bérlakás-fejlesztési koncepcióval, egyeztetni kell a győri civil szervezetekkel, az újvárosi lakókkal, a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, s persze a lehetséges befektetőkkel is. Révi Zsolt szerint jó esély van rá, hogy az alapvető döntések nyárra megszülethetnek, köztük az is, mennyit szán a város azokra az uniós pályázatokra, amelyeken komoly reményekkel indul a rehabilitáció támogatására elnyerhető összegekért. Utóbbi döntés azért sem halogatható, mert a pályázatokat várhatóan nyáron kiírják, s a főépítész szerint olyan szinten egybevágnak a város terveivel, hogy „ha erre nem nyerünk, akkor nem tudni, mire, mindenesetre elképesztő lenne".

Pomaranski Luca

HÁZRÓL HÁZRA

Az akcióterv részletes javaslatokat tartalmaz arra nézve, mely területeket milyen ütemezéssel, milyen célra és mennyiből lehetne hasznosítani. Így például a zsinagógával szembe költözhetne a Vaskakas Bábszínház és a fesztiváliroda, a Kossuth utca több, jelenleg elhanyagolt házában kulturális szervezetek, kézműves- és művészcsoportok találhatnának otthonra, a szintén Kossuth utcai Tücsök Ház utazó kisszínházaknak, bábszínházaknak, kiállításoknak, a Ráth Mátyás téren álló régi vámház pedig turisztikai és információs központnak adhatna helyet. Révi Zsolt győri főépítész hangsúlyozta: ez egyelőre csak egy „étlap", amelyről a város eldönti, mit szeretne megvalósítani, természetesen csak az után, hogy egyeztetett a győri kulturális szervezetekkel, együttesekkel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Változnak a parkolóövezetek, a díjak is

Győr közlekedési és kereskedelmi beruházásai szükségessé tették a parkolási rendszer felülvizsgálatát, amit a Nyugat-Magyarországi Egyetem közlekedésépítési és településmérnöki tanszékének szakemberei végeztek el. A város vezetése a tapasztalatok alapján módosította a rendeletet – nyilatkozta a Kisalföldnek Nagy Csaba, a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. (Komszol) szóvivője. Tovább olvasom