Kisalföld logö

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 2°C | 9°C Még több cikk.

Egymillió állampolgár, félig kívül a nemzeten

Romák vagy cigányok. Egyáltalán: mennyien vannak. Hol van gyökere a többség és kisebbség látszólag egyre jobban elmérgesedő viszonyának? Mennyit ér az integráció, s létezik-e cigánybűnözés. E napjainkat naponta mérgező kérdéskörről szóltak a Kisalföld kerekasztalának résztvevői.
A Magyar Gárda, az olaszliszkai lincselők pere és a „kiirtást" emlegető győri exminiszterrről szóló hírek árnyékában Pádár Lászlóval (P. L.), a Cigányok Érdekvédelmi Szövetsége megyei elnökével, dr. Csokán Csabával (Cs. Cs.), a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetőjével és Németh Zoltánal (N. Z.), a győri Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatójával Vida István beszélgetett.

– Elsőként tisztázzuk: romákról vagy cigányokról beszélünk?

P. L.: – Cigányokról. Én roma vagyok, s amikor a győri kisebbségi önkormányzatot megalapítottam, akkor roma kisebbségi önkormányzatot írtam, de a 3600 szervezet közül a miénk azon kevesek egyike, ami roma, a többiek cigány önkormányzatot alapítottak.

Cs. Cs.: – A népesség-összeírásnál szokott ez kérdésként felvetődni, hogy ki minek nevezi magát. Ha ők magukat romának nevezik, akkor úgy kell őket elfogadni, ha meg cigánynak, akkor úgy. Ez így nem pejoratív kifejezés, hanem egy népcsoportra utal.

– Mennyien vannak a hazai cigányok? A népszámlálás szerint 150 ezren, a szakértői becslések szerint viszont 750 ezren, sőt, egymillióan...

P. L.: – A roma parlament megalakulásakor mi is megküzdöttünk érte, hogy minek is nevezzük magunkat. Értelmiségünk zöme szerint a cigány szó súlyos pejoratív tartalmú, változtassunk ezen. Mára megmaradt a roma parlament mint megnevezés, de a többség a cigány megnevezés mellett tette le a voksát. A népszámláláshoz: ma Magyarországon nem jó cigánynak lenni. Félve az 50–60 évvel ezelőtti dolgok megismétlésétől, még az is letagadja származását, aki láthatóan cigány. Ha lenne anyaországunk s olyan támogatásunk, mint a határon túli magyaroknak, akkor sokkal többen lennénk. Szerintem egymillióan vagyunk, sőt, a vegyes házasságok nyomán még többen is.

N. Z.: – Én egy-, kétszázezerrel még többre is becsülöm létszámukat. Ám a roma belső körökben eleve nem szeretik, ha lecigányozzák őket, ez mára bélyeggé lett az életmódbeli problémák miatt is. Én már 27 éve dolgozom a Kossuth-iskolában, sőt, közöttük élek, keresztelőkre, lakodalmakra hívnak. Egymás között igenis romákról beszélnek még a gyerekek is, mert ők is érzik, hogy a cigány a köztudatban egyfajta bélyeg.

Németh Zoltán, a győri Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója, dr. Csokán Csaba, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője és Pádár László, a Cigányok Érdekvédelmi Szövetsége megyei elnöke. Fotó: H. Baranyai Edina

Miért rossz a stigmatizálás

– Tehát akkor maradjunk a románál.

Cs. Cs.: – Ha stigmaként élik meg, akik származásuknál fogva ehhez a kisebbséghez tartoznak, jobb lenne, ha inkább emberekről beszélnénk.

– Mindenképpen emberekről beszélünk.

N. Z.: – Az én iskolámon belül 70–80 százalékos a roma származású diákok aránya a teljes létszámhoz viszonyítva. Az iskolán belül azonban a lehető legritkább a cigányok és a magyarok közötti atrocitás. Nem egymással van problémájuk. Többfajta rétegük létezik: a beás, a lovári, az oláh. Vannak kisebb-nagyobb konfliktusok népcsoporton belül is.

Cs. Cs.: – A rendőrségnél is olyan szóhasználat-változás következett be az elmúlt években, ami arra hat, hogy ne ez a stigmatizáció nyilvánuljon meg. A cigánybűnözés hivatalosan már nem ismert. Többségi és kisebbségi népcsoporthoz tartozó bűnelkövetőkről beszélünk. Persze, ha megerőszakoljuk a dolgot, akkor lehet olyan statisztikát gyártani, hogy a börtönviseltek körében ennyi százalék az ilyen meg az olyan. Ám ez nem jó, mert ha valakit stigmatizálnak, az előbb-utóbb úgy fog viselkedni, mint amilyennek tartják.


– Máris eljutottunk a többség-kisebbség viszonyához. Az iskolának e viszony javításában kiemelt szerepe van. Integráció vagy szegregáció? Az integrációt az iskolai szerkezetben az állam is támogatja. Milyen ennek a hatékonysága?

Németh Zoltán, a győri Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója
N. Z.: – Az állami támogatás egyre kevesebb. Az integráció társadalmilag, pénzügyileg nem alátámasztott. A mi intézményünkben, ahol több a roma tanuló, a nevelésen mást értünk, mint egy klasszikus iskolában. Az integráció lényege tökéletes lenne, közelebb hozná az egyes társadalmi rétegeket. Mindegyik gyerek magyar, tehát ismerjék meg egymás szokásait, hagyományait. Egyetlen korlátja van ennek. Tavaly beiskolázási körzetünkben 113 elsős korú gyerek volt, ám ebből csak 13 iratkozott be hozzánk. Gyakorlatilag 100 gyereket elvesztettünk, mert iskolát szabadon választhat a szülő. Tisztában vagyok vele, hogy ez az előítélet egyik következménye, noha iskolánkban győri szinten is elismert szakmai munkát végzünk. Van egy alapvető félelem, ami nem tudom, miből származik, hisz én belülről látom az iskola életét, ám a városban sajnos cigány iskolaként vagyunk számon tartva. Így egyfajta fordított integrációról beszélhetünk, mert itt a nagyobb létszámú roma tanuló életébe kapcsolódik be néhány magyar diák.


„Belülről fakadó félelem"

P. L.: – Ha egy tanári állást kell betöltetnie, ugyanolyan széles merítése lenne, mint máshol?

N. Z.: – Az utóbbi években nagy volt a leépítés, tehát ha pedagógus kell, azért tudok alkalmazni. Ám a régiek nagyobb részt asszimilálódtak ebben a környezetben, a fiatalok nagyobb része viszont menekül. Sőt, meg sem keres bennünket, pedig elég nagy a szakmai elismertségünk.

– Az igazgató úr a „belülről fakadó félelem"-ről beszélt. Hol van ennek a gyökere?

N. Z.: – Nyilvánvalóan ez nem arról szól, hogy ha az én gyerekem odamegy, akkor agyonverik a cigányok.

– No akkor erre kérek egy cáfolatot. Mondjuk ki, hogy nem így van!

Cs. Cs.: – Mivel a többségi társadalomnak meglehetősen kevés ismerete van a kisebbség szokásairól, hagyományairól, a félelem innen ered. El kell ezt oszlatni. A demokrácia alapja, hogy a többséghez igazodik a kisebbség. Ám ez nem azt jelenti, hogy oly mértékben asszimilálódjon, hogy elveszítse identitását. A szülők körében lehetséges egy ilyenfajta félelem, amellyel akár a médiából, akár a saját tapasztalásból szembesülnek. A fiatalok védelmével foglalkozó szakemberek különféle programokat kínálnak, csak ezt a szülők nem ismerik, kevés az információjuk arról, hogy ilyen iskolák működnek. Ahol a pedagógusok néha emberfeletti munkát végeznek, hogy ezek a gyerekek kapjanak legalább egy nyolc általános iskoláról szóló bizonyítványt.


Hétezer győri roma

Pádár László, a Cigányok Érdekvédelmi Szövetsége megyei elnöke
P. L.: – A beidegződés az ok. A magyarság zöme nem ismeri a cigányságot. Rendszerváltó cigány politikus vagyok, és megdöbbenve látom, hogy 17 év után sem tudnak döntéshelyzetben lévők semmit életminőségéről, kultúrájáról ennek a népcsoportnak. A 1,2 millió cigány ember 71 százaléka kizárólag magyar anyanyelvű. Ők az első hullámban érkeztek Magyarországra, s integrálódtak is. Győrben hétezer cigány van, a róluk alkotott kép viszont kevés roma viselkedése nyomán általánosul. Három különböző időben és irányból érkeztek ide a romák. Az elsők az romungrók, a második hullámban a beások. Ők teknővájóként keresték a megélhetést. Győrben és a nagyvárosok környékén ők nem jelentek meg, aztán felszívta őket a mezőgazdaság. Utóbb elkezdődött a belső migráció. Ez feszültséget is okoz a szociális ellátás és a munkanélküliség terén. A harmadik csoport az archaikus nyelvet beszélő oláh cigányoké, akik 1972-ig a telepeken laktak. Aztán bekerültek a városba, s így lett a Kossuth utca egy elhibázott lakáskoncepció után olyan, amilyen. Egy háromgyerekes családot betettek egy szoba-konyhába. Ez a kis lakás egy idő után leromlott, másfelől ekkora helyen élni sem lehetett. Így hát kiültek az utcára, s ez az arra járókat irritálta. Ebből a többség azt vonta le, hogy a romák kint üldögélnek, szotyoláznak. Ha meg a cigányok közül kettőnek van Mercedese, akkor már azt mondják, hogy a cigányok Mercedesszel járnak.

– Kinek a felelőssége, hogy a többség nem ismeri a kisebbséget?

P. L.: – A magyar társadalom azon rétegének, mely ezért tudna tenni: a pedagógusoknak, sajtónak is. A nyilvánosság velünk csak akkor foglalkozik, amikor valami probléma van.

dr. Csokán Csaba, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője
Cs. Cs.: – Én a prevencióra szeretnék rámutatni. Senki nem születik bűnözőnek, a körülmények valamilyen szerencsétlen egybeesése okán azzá válik. Úgy szocializálódik, olyan minta van előtte, nem jó képzést kap, eleve hátránnyal indul, és ezt cipeli egész életén keresztül. Ha van egy jó kezdeményezés, az is legalább akkora publicitást, felkarolást igényelne. Nem biztos, hogy a tüneti kezelések hosszú távon célravezetők. A rendőrségnél például 1999-ben létrehozták a roma összekötő kisebbségi tisztek rendszerét, ami azóta is működik. Az országos rendőrfőkapitánynak van egy most januártól életbe lépett utasítása, hogy az intézkedéseknél, eljárásoknál ne érjen hátrányos megkülönböztetés senkit. Megyénkben nem kaptunk arról jelzést, hogy ez olyan mértékű probléma lenne, mint mondjuk az ország keleti megyéiben. Mindannyiunknak megvan a maga felelőssége, ki mire neveli, tanítja a gyerekét, a pedagógus hogyan foglalkozik vele. E komplex társadalmi probléma megoldásában a kormányzatnak s az érintetteknek is a megfelelő hozzáállása kell. Szó sincs arról, hogy itt csak a többségi társadalomnak van felelőssége. Segíteni csak azon lehet, aki azt akarja, hagyja és együttműködik.


A könnyebbik út

– A tüneti kezelés kapcsán kérdezem, igaz, hogy a roma gyerekeknek csak 15 százaléka jut el a középiskoláig?

N. Z.: – Nálunk évek óta teljes a középiskolás beiskolázás, ám a gyerekek ott 1–1,5 év után lemorzsolódnak, mert nincsen belső motivációjuk. Tehát mégiscsak van szétválasztódás, ami véleményem szerint abból adódik, hogy a társadalom hirtelen, gyorsan akarja megoldani ezt a kérdést. Az egypártrendszerben tettek egy feltételt: ha jársz dolgozni, lakást építünk és meglesz mindened, s nem lesz cigánykérdés. Aztán a többpártrendszer megint gyorsan akar megoldani valamit, kapkodnak az évszázados hagyományok ellenében. Ezeknél a gyerekeknél iskolánkban megpróbáljuk az értékrendet úgy építeni, hogy igenis a társadalom elfogadott tagjai legyenek. Viszont amikor kikerülnek tőlünk vagy betöltik a 16. évet, megszűnik a belső motivációjuk, a könnyebbik utat választják, amit esetleg a nagyszülőtől, szülőtől látnak.

P. L.: – Én meg azt mondom, hogy a magyar társadalom összessége a felelős azért, hogy a polgárosodásból kihagyta a cigányságot. Az elmúlt rendszer annyiban előnyös volt, hogy minimális megélhetést, lakhatást biztosított. A rendszerváltást követően a cigányok 90 százaléka munkanélküli lett, holott 1990 előtt a férfiak 90 százaléka, a nők 70 százaléka dolgozott. Szükségük van a pártoknak a romák szavazatára, ám az érdemi beavatkozást, ami politikai döntést kívánna, s később financiális következménye is lenne, azt nem merik meghozni, mert tartanak attól, hogy a következő választáson alulmaradnak. Ez így megy kormányról kormányra. Vannak ugyan kezdeményezések, de ezek azokhoz nem jutnak el, akikhez kellene. Közben a magyar társadalom elszegényedett, s a magyarok általános előítéletben élnek. Sőt, sok magyar minket tesz felelőssé azért, hogy nincsen munkája, s romlik az életszínvonala. A munka nélküli cigány nem tud olyan példát mutatni a gyerekének, hogy érdemes lenne tanulni. Azt látja, hogy az apja elmegy vasat gyűjteni vagy alkalmi munkákból él, ez számára nem perspektíva, ezért nem tanul.

Cs. Cs.: – Megütötte a fülemet, hogy a mindenkori magyar társadalom a felelős. Ez nagyon érdekes, mert akkor itt ellentmondás van: ez a kisebbség akkor a mindenkori magyar társadalomnak sosem része?

P. L. : – Dehogynem.

Cs. Cs.: – Nos, az lenne a szegregálódás, ha egy ilyen jelentős népcsoport nem lenne a társadalom része.

– Mit tesz azért a cigányság, hogy jobban elfogadja őket a többség?

P. L.: – Éppen olyan magyar állampolgár vagyok, mint más. Magyar katona voltam, egy munkahelyen dolgoztam évekig. Hatalmas a felelősségünk abban, mennyire van önkritikánk, mennyire tudunk a döntéshozóknak olyan programokat ajánlani, amely a megoldások irányába mutat. Viszont a tudás nélküli bizonyítványosztásnak híve soha nem voltam.

Cs. Cs.: – Ha diszkriminációról beszélünk, van pozitív és negatív is. Aki ilyen közegből érkezik, meg kell küzdenie nagyon sok olyan dologgal, amivel másnak nem. De ha van kitartása, támogatottsága, akkor valóban az a produktum legyen a mérték, érték, mint másoknál.


Jog és kötelesség

P. L.: – Azok a feltételek kellenek, amelyek minden egyes magyar állampolgárnak biztosítottak: munka és lakhatás. Azért, hogy a cigányembernek is meglegyen az önbecsülése. A többségnek is meg kell értenie, hogy az az érdeke, hogy az egymillió állampolgár munkaképes része is fizesse az adót s a közterheket.

N. Z.: – Tapasztalataim szerint vékony a jég az önbecsülés és túlzott önbizalom között. Hamar oda juthatunk, hogy egyeseknek mindent szabad, s így nehezebb a beilleszkedés.

Cs. Cs.: – Újra visszajutunk oda, hogy az iskola felelőssége igen nagy: oktasson, neveljen, példát is adjon, s tudatosítsa a jogokat és a kötelességet is. Például azt is, hogy az iskola mellé járás bűncselekmény...

– Érte-e az igazgató urat szülői inzultus munkája során?

N. Z.: – Huszonhét évem alatt egyszer, szóban, másnap bocsánatot kért az apa. Igaz, engem elfogad ez a közösség. Ám valóban nagyon fontos, különösen, hogy a gyerekanyag romlik, hogy a társadalom következetes legyen a jogok, kötelezettségek és szankciók alkalmazásában.

P. L.: – Csak a jogait és kötelességeit ismerő nemzedék képes a gyakorlati változtatásra.

– Elnök úr, milyen fogadtatásra találna ezzel a véleménnyel saját közössége előtt?

P. L.: – Felemásra. Vannak köztünk is deviánsak, akik úgy érzik, mindent megtehetnek, de a zömünk elfogadja, hogy a jogok mellé kötelesség is jár. Életük feltételrendszerét kell megteremtenünk.

Olvasóink írták

  • 5. TOK MINDEGY KI 2008. január 29. 05:02
    „NE SEGELYT ADJUNK A ROMANAK,HANEM MUNKAT!! TAGAS A VILAG,SOKAN KERESNEK KULFOLDON MUNKAT !!! ELLEHET MENNI MASHOVA IS !!!! DOLGOZZANAK,ADOZZANAK,NE BUNOZZENEK !!! BIZONYITSANAK,NE CSAK A SZAJUK JARJON !!!!! SPANYOLORSZAGBAN IS FOGADJAK OKET,VAN UTLEVELUK !!! MENJENEK KI AZ EUROPAI UNIOBA MELOZNI !!!!!”
  • 4. Orsós Sándor 2008. január 23. 18:54
    „Mélységesen egyet értek!”
  • 3. Cseter János 2008. január 23. 18:44
    „Egyetlen egy ember sem születik bűnözőnek! Természetesen a cigány sem, ha már itt erről folyik a duma! Azokban az országokban ahol a kormány kifossza az egyiket, hogy a másiknak adjon az mindig annak annak a támogatásától függ akiknek ad! De, ha a halásznak halat ad a háló helyett, akkor az sosemm tanúl meg halászni! Tehát, ha nem törekszik a kormány arra, hogy mindenkinek legyentisztességes munkálya amiből megél és adózni tudjon a közfeladatok ellátására akkor ha csigány ha nem, akkor kezdődik a bűnözés!Vele együtt szaporodik el a gyűlőlet az emberek között! S vesznek össze a koncon! Ezek tények! Sőt meg sem szünnek létezni, ha az illetékesek csupán félvállról vesznek róla tudomást, vagy még úgysem!”
  • 2. Orsós Sándor 2008. január 23. 16:31
    „Itt egy hosszabb terjedelmű riport olvasható, iskolaigazgatóval, kisebbségi vezetővel és rendőrfőkapitánnyal. Érdekes, hogy ha már hosszabban kell valamin elidőzni, mennyivel kevesebb a hozzászólás.”
  • 1. Jani 2008. január 23. 14:02
    „Eldumálnak a lényeg mellett.
    CIGÁNYBŰNÖZÉS ÉS NINCS TÜRELEM”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meteorológiai állomás a hátsó udvaron

Győr - Műszerek sokaságából áll az a meteorológiai állomás, amelyet ifj. Berecz Péter és édesapja… Tovább olvasom