Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 24°C Még több cikk.

Egyházmegyei turisztikai attrakció finisében

Befejezéséhez közeledik a győri egyházmegye turisztikai projektje, mely keretében megújul Lébényben és Győrben a Káptalandombon több épület és látványosabb módon tudják a történelmi értékeket, műemlékeket bemutatni az érdeklődőknek.

A Győri Egyházmegye a „Lébény- Győr-Káptalandomb komplex turisztikai attrakció fejlesztés" NDOP-2009 pályázat keretében az Európai Unió támogatásával valósított meg építési munkákat. A felújítással érintett építési munkák volumene összesen: 1694 m2.

A beruházás projektelemei

Lébény, Szent Jakab római katolikus templom homlokzatának és tetőszerkezetének megújítása. Lébény, Szent Jakab Zarándokház kialakítása a régi műemlék plébániaépület felújításával, a plébániakertben közösségi udvar kialakítása. Győr Káptalandomb 11. műemlék épület felújítása, a Győri Egyházmegye történetével foglalkozó múzeum kialakítása, a földszinten kegytárgyüzlettel.

Győr, Káptalandomb 13. műemléképület földszintes részében „Zichy Ferenc Látogatóközpont" létesül a Káptalandombra érkező turisták kiszolgálására. A Győri Székesegyházban, a torony melletti két helyiségben kiállító terem létesítése. A Püspökvár tornyának helyiségeiben kiállítás létesítése, a torony, mint kilátóhely megnyitása a közönség számára. Generáltervező: GMS Építész Iroda, Maráz Péter, építész, vezető tervező. Társult magánberuházásban készülő projektelem a Bástya Múzeumház; kiállítótermek és kávézó kialakítása műemlék épület átalakításával.

A lébényi templom

A lébényi Szent Jakab római katolikus templom műemléképülete az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma. Története a 12-13. század fordulóján kezdődött, amikor – feltehetően egy Geur (Győr) nevű lovagtól származó – Pot ispán testvéreivel együtt a bencés szerzeteseknek birtokot adományozott és azon számukra monostort alapított. A templom mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A belső helyreállítást 1862-1865, a külső felújítást 1872-1879 között August Ottmar Essenwein német építész tervei szerint és irányításával végezték el. Felújításakor a templom a korábbi barokk helyett új toronysisakot kapott, a tornyokat pedig egy szinttel megemelték. A helyreállítás után a lébényi templom lett az ország első restaurált műemléke. Alaprajza keletelt, háromhajós, keresztház nélküli, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik.

A templomon végzett felújítások. Megújult a templom tetőszerkezete a toronysisak faszerkezetével együtt. Új, antracit színű természetes palafedés került a tetőre. A templom homlokzatának kő szerkezete és a homlokzatot díszítő kő kapuzatok és kőszobrok szakszerű restaurátori felújításon estek át (kőszobrász restaurátor: Kovács Attila). A templom bejárata feletti, korábban részben elpusztult secco felújítása megtörtént, korabeli fényképek alapján festő restaurátor által kiegészítve. Megtörtént a művészettörténeti kutatáshoz elengedhetetlen kő szintű homlokzati felmérés és a kő falazat műemléki kutatási dokumentációja (középkori kőfaragó jelek feltérképezése, a kő elemek korának, anyagának azonosítása a fizikai lehetőségeken belül).

A zarándokház

A lébényi régi műemlék plébániaépület több építési periódus során alakult, s többszöri átalakítás eredménye, a hagyomány szerint a templomhoz csatlakozó eredeti monostor épületrészeinek felhasználásával épült. A mai épület legkorábbi, keleti részét még a 17. század harmadik harmada előtt emelték.

Az épületen végzett felújítások, átalakítások: az épület eredeti térrendszere helyreállításra került, a főhomlokzaton megtalált korábbi kapu főbejáratként újra működik, az udvari díszes faszerkezetű előtető újjáépült; a műemlék épületben kap helyet a templom és a Szent Jakab kultusz történetéről szóló kiállítás, valamint a turisztikai információs központ helyiségei a szükséges szociális helyiségekkel; az épület korábban lebontott udvari szárnya újjáépült, benne az udvaron alkalmanként táborozási lehetőséget kapó csoportok vizesblokkja kapott helyet; az udvarra később megépülő faszerkezetű színpaddal alkalmas lesz a falu életében helyet kapó kulturális események befogadására.

A látogatóközpont

A Győr Káptalandomb 11-13. számú épület gótikus épületrészek felhasználásával több periódusban kiépített, barokk és klasszicista részeket tartalmazó épület a 19. század elején nyerte el mai formáját. Az épület kezdetektől egyházi használatban állt, attól eltekintve, hogy a 16. században a katonaság fegyverraktárt rendezett itt be. Értékei közül külön ki kell emelni az emeleti helyiségek falfestéseit, különösen a páratlanul nagy felületű, utcarészletet és egyéb építészeti elemeket, településképet ábrázoló falképet.

Az épületen végzett felújítások, átalakítások: a Káptalandomb 13. udvara a jövőben a Káptalandombra érkező turisták gyülekezőhelyeként szolgál majd, a valamikori köz (nappali) újra megnyitásával, összekötve a Káptalandomb két utcáját; a földszintes épületben a turisztikai információs központ kap helyet, ahol a turisták a Káptalandombon található látványosságok látogatására vehetnek jegyet, valamint innen indulnak az idegenvezetések; a Káptalandomb 13. épület emeleti és két földszinti helyiségében az Egyházmegye történetével foglalkozó kiállítással ismerkedhetnek meg a látogatók; a földszinten kap helyet az eddig a Püspökvárban lévő kegytárgyüzlet, egy kis pihenőudvarral; az épületek teljes felújításon estek át, de megőrizve, felújítva az eredeti történeti értékű építészeti elemeket, valamint bemutatva a megtalált  eredeti helyén lévő középkori ablakot és a felújítás során talált néhány szintén középkori kőtöredéket és az épület eredeti festéseinek rétegeit mutató tanúablakokat; a kutatások során megtalált, országosan is egyedi, teljes falat befedő, elképzelt tájat ábrázoló falfestés felújítása még várat magára.

A székesegyház

A Győri Székesegyház műemlék épületén igazán nagyot és maradandót Zichy Ferenc püspök alkotott. A Székesegyházban történt átalakítások: tornyától északra lévő kétszintes XIX. századi helyiség reprezentatív kiállítóteremmé alakul át, a templom és az egyházmegye történetével kapcsolatos kiállítással bemutatva a látogatóknak a helyiség falába korábban beépített több száz éves főpapi síremlékeket is.

A Püspökvár

A Káptalandomb évszázadok óta a város központja. Itt található az ezer éves győri püspökség székhelye, a Püspökvár is, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a 15. századi Dóczy-kápolna. A toronyban végzett átalakítások: a püspökvár tornya látogatható lesz a nagyközönség számára, mint kilátó pont; a torony tetejére vezető lépcső melletti toronyhelyiségekben kiállító termek lettek kialakítva.

Előzmény:

Pénteken délután azért hívták a sajtó képviselőit a Káptalandombra, hogy a pályázat révén uniós támogatásban részesülő fejlesztés eddigi eredményeit bemutassák. Az építészeti munkálatok ugyanis elkészültek. Az elkövetkezőkben a kiállítási anyagok is bekerülnek a helyiségekbe, amelyeket május 18-tól látogathat a nagyközönség.

A lébényi templomot és a régi plébániaépületet, Győrben a Püspökvár több helyiségét és a Káptalandomb 11-13. alatti épületeket is érintette a felújítás. (Itt lesz a turisztikai információs fogadóiroda: Zichy Ferenc Látogatóközpont.) Már létrejött a káptalandombi turisztikai létesítményeket működtető szervezet is.

A vezetője: Hujber Zita. A beruházás építési költése csaknem eléri a 561 millió forintot. Ennek köszönhető az is, hogy a győri székesegyházban, a torony melletti két helyiségben kiállítóhelyet alakítottak ki és a Püspökvár tornyában is, ahova hamarosan fel lehet majd menni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Károsanyag nélkül: Győriek is versenyben

A Shell Eco-marathon célja olyan járművek bemutatása, amelyek a legkevesebb üzemanyag… Tovább olvasom