Kisalföld logö

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 17°C | 30°C Még több cikk.

Egy magyar a kínai pokol tornácán

A kínai földrengésnek mára már több mint nyolcvanezer halálos áldozata van. Szerencséjének köszönheti, hogy nincsen köztük Serly Dániel, aki a 7,8-as erősségű földrengés központjától alig száz kilométerre fekvő Chengdu városában élte át a katasztrófát.
- Hol tartózkodott, amikor először megrendült a föld?

- A munkahelyemen voltam. Egyszer csak elkezdett rázkódni az épület, felálltunk, néhány másodpercig csak néztük egymást a kollégáimmal, aztán rohantunk a vészkijáraton kifelé. Hamar a szabadba értünk, mert szerencsére ez csak egy négyszintes épület. Ijesztő volt. A környező házakból futottak kifelé az emberek, nehezen esett le, mi is történik velünk.

- Mikor értesültek arról, hogy mekkora a baj?

- Fél óra elteltével jöttek az első hírek, akkor már 7,6-os földmozgásról beszéltek. Kínai kollégáim kétségbeesetten próbáltak telefonálni családtagjaiknak, persze sikertelenül, hiszen kétezernél is több adótorony dőlt össze, meg hát a vonalak is terheltek voltak. A főnököm 24 óra alatt egy üzenetet tudott küldeni a családjának.

- Ilyenkor hogyan tovább?

- Gyomortájéki aggódás, majd munkát otthagyva, három magyar kollégámmal indultunk a lakásunk felé, félve, vajon mi maradt belőle. A belváros nyugodtnak tűnt, legtöbben a lepusztultabb peremkerületekben haltak meg. A lakásunk vakolata néhol lehullott, a tévénk is összetört, de nekünk legalább nem kellett kiköltöznünk. Nem úgy, mint azoknak az ezreknek, akik a felhőkarcolók és panelházak között sátorban húzták meg magukat. Kollégáim közül voltak, akik nálam aludtak, mert nem mertek otthon maradni a megrepedt falú lakásukban, hiszen nap mint nap érezzük az utórengéseket. Még ma is rengetegen sátoroznak a folyóparton, el sem akarom képzelni, mi lehet azokon a területeken, amelyeket még el sem értek a mentőcsapatok.

- Gondolom az európaitól enynyire különböző kultúra másképp él meg ekkora tragédiát.

- Persze a rémület nem kultúrkörfüggő, de itt úgy tűnt, nem volt és most sincs pánik. Inkább öszszeszorított foggal, és fegyelmezetten igyekeznek segíteni az emberek, ahol tudnak. Az utcákon több helyen lehet önkéntes segítőnek jelentkezni, a lakásunkhoz közel is van egy pult: mennek is az emberek tömegével. Kollégám is ment volna, de annyian voltak, hogy nem fért fel a buszra. Ugyanitt adományokat is gyűjtenek: ruhát, ételt, életmentésre alkalmas tárgyakat. Elgondolkodtatott, hogyan tudnék segíteni, hiszen, ha akarnék is menni, akkor is félnék, hogy gondot okozna, hogy nem értem a nyelvet, és csak hátráltatnám a munkát. Ezért inkább az adományozást választottam. Rémhírek azért itt is terjednek, főleg az ivóvízhiánytól és a járványoktól félnek az emberek. A várostól hetven kilométerre ugyanis megsérült egy vegyianyag-gyár, amely az emberek szerint biztos, hogy beszennyezte az ivóvízkészlet nagy részét adó folyót. Ásványvizet ezért már egyáltalán nem lehet kapni a városban.

- Őszinte a helyi média?

- Azt gondolom, ennyi idővel az olimpia előtt nincs más választása, most nem játszhatja el, amit a tibeti összecsapások után. Folyamatosan követjük az állami televízión az eseményeket, ahol beszámolnak a halottak számáról, és arról sem titkolóznak, hogy vannak még érintetlen területek, sőt meglepő módon már az amerikai és japán segélycsoport munkájáról is láttunk képkockákat. Minden erővel azt próbálják sugallni, hogy urai a helyzetnek.

- Én biztos, hogy már itthon lennék.

- Meg sem fordult a fejemben, hogy meneküljek, de volt olyan kollégám, aki nagyon vacillált, főleg amikor újra és újra megremegett a föld. Én a két hetemet még biztosan itt töltöm. Aztán jöhet a budapesti jó levegő, ami tényleg üdítő a chengduihoz képest.

Serly Dániel - névjegy

1982-ben született Budapesten. Az ELTE-n végzett programtervező matematikus szakon, 2006-ban. A Nokia cégnél már az egyetemi évek végén elkezdett dolgozni, 2006 januárjától főállású munkatárs. Miután a vállalat részben egyesült a Siemensszel, átszervezésekbe kezdtek, így részlege Nokia Siemens Networks néven 2007. november végén Kínába költözött. 2007 novembere óta él és dolgozik Kínában, és bár a tragédia után megfordult a fejében, hogy hazatér, kitölti május végéig szóló kiküldetését.

Olvasóink írták

  • 1. hahaha 2008. május 25. 10:31
    „alig száz kilóméter :)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győzött a SZEnergy!

Óriási meglepetésre jött, látott és nyert a napelemes-városi kategóriában a Széchenyi István Egyetem… Tovább olvasom