Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Egy éve nem etethetünk galambot

Győr - A napokban lesz egy éve, hogy életbe lépett egy igen különös rendelet Győrben, amely szerint tilos etetni a galambokat, s az épülettulajdonosoknak nemcsak a madárürülék eltávolításáról, de az elszaporodás megakadályozásáról is gondoskodni kell. Nézzük, mi történt azóta.
Megnéztük: semmi.

Ez a „semmi" szó a legkevésbé sem hivatott megkérdőjelezni az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet megokoltságát és alaposságát. Mindössze annyit tesz, hogy egyetlen eljárás sem indult egy év alatt.

Erről dr. Lipovits Szilárd, Győr jegyzője tájékoztatott, akit az elmúlt év tapasztalatáról kérdeztünk. Mivel azonban bejelentés nem érkezett, figyelmeztetni, megbírságolni sem kellett a lakókat.

Egy kis emlékeztető: az augusztus 1-jén életbe lépett rendelet értelmében tilos a galambetetés a városban, azt pedig az épületek tulajdonosainak kell megakadályozni, hogy a galambok öt fészeknél többet rakjanak egy házon. Az ürülék eltávolítása – ami miatt egyébként a belvárosi lakók panasszal fordultak képviselőjükhöz – szintén rájuk hárul. Az interneten megtekinthető a tavaly júliusban kelt közgyűlési előterjesztés, ebben Borkai Zsolt polgármester így fogalmazott:
„A parlagi és vadgalambok esetén rendeletileg sem találtunk jobb megoldást, mint hogy a tulajdonos kötelességévé tesszük az ellene való védekezést, a fészkelés megakadályozásával. A módszer megválasztása a galambok fészkelésének a megakadályozására a tulajdonosra van bízva, ez lehet galambriasztóval való ellátása az épületnek, vagy más megengedett módon való védekezés (pl. huzalozás, tüskés szalag, lemeztüske, hálózás, riasztás – hanghatással, optikai hatással – műanyagból vagy gumiból ragadozómadár-forma kirakása – , pirotechnikai eszközökkel, bizonyos feltételek esetén kilövés, riasztó lövés – a rendőrséggel egyeztetve). (...) A galambok élettartama kb. 10 év, a módszer megválasztásánál mindenesetre körültekintően kell eljárni, de ez nemcsak önkormányzati probléma, hanem a lakosság közös és egyéni érdeke is."

Ők már a tér részei: A vad az államé, de amit elejt, az sokszor magántulajdon. Fotó: Bertleff András
Ők már a tér részei: A vad az államé, de amit elejt, az sokszor magántulajdon. Fotó: Bertleff András

Ám a rendelet betartatásához az kellene, hogy legalább a hatóságoknak legyen egy biztos módszerük a fészekrakás megakadályozására, mondjuk egy társasház esetében, ahol a lakóközösség a tulajdonos. Gyeginszky Béla, a témát szükségből felkaroló szakértő azonban azt állítja: minden létező hatóságot megkérdezett és a konklúzió szerint semmilyen módszerrel nem lehet maradéktalanul elhárítani a problémát.
Aki megteheti, például a tető behuzalozásával próbálkozik, erre viszont nem lehet alapozni az átfogó védekezést, mert mondjuk egy kisebb templom megvédése félmillió forintba kerül – mondja Gyeginszky Béla. A nagykereskedő szerint a szükséges forrás előteremtését az önkormányzat nem háríthatta volna ilyen nagyvonalúan a lakosságra, így ezzel a rendelettel a probléma még nincs megoldva. Arról nem beszélve, hogy a város saját háza táján sem oldotta meg teljesen a védekezést. Győr jegyzője ezzel kapcsolatban elmondta: a munka folyamatban van, a városháza épületének egyik szárnyát félig ellátták elektromos védőberendezéssel, a többi még valóban hátravan.

Bejelentés nyilván a tornyos épülettel kapcsolatban sem érkezett, ahogy a notórius etetők ellen sem szerveztek – divatos szóval élve – mondjuk „galambkommandót". Gyeginszky Béla szerint a galambokat hiába tudná elűzni az egyik ház közössége, ha a másik nem tesz semmit. Minden fronton védekezni kellene, s a kérdést úgy célszerű kezelni – még ha ez merész párhuzam is –, mint a patkányirtást. Hozzátette: érdekes módon azt nem kell írásba foglalni, hogy senki ne etesse Győrben a patkányokat, holott a galambok sem csinálnak kisebb kárt, mint az undok rágcsálók.

Olvasóink írták

  • 5. Tuli 2009. január 04. 08:32
    „NEM IGAZ, hogy a galambnak nincs természetes ellensége. Van! A földművesek ugyanis beszorították a vörös vércséket és a karvalyokat a városokba!
    Ha a társasházakban csukva tartják a szemüket attól még minden városban vannak ragadozó madarak. Az állatvédők valóban nem tudják megvédeni a ragadozó madarakat a kipusztulástól, ha mások pusztítják a potenciális táplálékukat a galambokat.
    Érdekes, hogy az olaszországi Velencében a gyerekek és felnőttek kezéből esznek a galambok, de senkinek nem lesz tőle semmi baja! Én magam is emlékszem, hogy gyerekkoromban tízszer ennyi galamb volt körülöttünk és senkit nem érdekelt, senki nem kapott tőlük betegséget.
    Én spec. csak embertől kaptam náthát, meg körömgombát, állattól még sohasem kaptam semmit.
    Az ember hiába akarja védeni a környezetét, ha más tanulatlan emberek pusztítják, a politikusok pedig a népszerűség érdekében még segítenek is nekik.”
  • 4. Csaba Zsuzsanna 2008. július 27. 07:22
    „Ez nem csak Győrben, hanem Sopronban is probléma!

    Aki ismeri Sopront( FŐ-tér, Mária szobor, Széchenyi-tér,stb) galametetőkkel találkozik!
    A Mária szobornál egyszer szóltam, szépen egy néninek, hát nem szépen elküldött a sunyiba!
    Sajnos a régi bérházakba is beköltöztek!
    Több infó kellenne, hogy a galambürülék milyen sok és veszélyes fertőzés forrása lehet!”
  • 3. tollas 2008. július 26. 19:15
    „A galamb témához már korábban hozzászóltam.
    Panelban lakom, nekünk is volt gond a galambokkal. A panel felső
    szegélyére az épület teljes hosszában egy szál huzal kifeszítésével távozásra bírtam a galambokat.
    Mikor felmentem a tetőre, a szomszéd galambjai csak egy hete
    mentek ki a röpdéből,már 2-3cm vastagon volt a guánó, -de csak volt.
    Észrevételem, az Ady városrészben járva bizony nagyon sokhelyen látom a kenyérdarabokat kidobálva, meg a sok galambot.
    Pedig ha sokan tudnák hogy a párkányon lévő galamb ürülék milyen
    ártalmas az egészségre egyből nem etetnének.
    Minden egyes elrugaszkodásnál, - csapatban vannak, a nyitott
    konyha ablakokba,- egyenest a tányérba landol a porított sz..!”
  • 2. c1 2008. július 26. 13:52
    „1
    Voltam Mannheimbe (Német) Ott van "csalóka" a galamboknak mivel a ...rontja a müemlékeket stb. A végük: nyakforditás. Na most jönnek az álatvédök + ki? Ha irnak kivánok 1 galamb kakit a fejükre.”
  • 1. mókuci 2008. július 26. 12:52
    „Múlt nyáron egy nagymama és az unokája etette a galambokat a Baross út kellős közepén, rájuk szóltam, mert ugye tilos tevékenységet folytattak, mit tesz a kedves nagymama, felháborodik. 20percel később találkoztam velük a Széchenyi téren ahol szintén galambokat etettek, megint szóltam a reakció ugyan az volt.
    A belvárosban lakom, az ereszcsatornámba rendszeresen döglik bele galamb annak ellenére, hogy szerencsére a padlásra nem tudja magát befészkelni egyik sem. De!! Az ereszből kiszedni egyáltalán nem könnyű feladat, mert csak a padlás ablakon keresztül lehet belekotorni az ereszbe egy hosszú botot használva. A szomszéd ház tűzfalát meg persze a miénket is pedig folyamatosan szétmállasztják ami plusz törmeléket jelent az ereszben. Mi lesz az eredménye? Eltömíti a víz útját és nem az erszben folyik le az esővíz, hanem a ház falán. De a kedves unokák és nagymamák meg a fene tudja kik még mindíg etetik a galambokat a Széchenyi téren nagy lelki nyugalommal. Büntetés az nincs nekik, de kárunk nekünk itt lakóknak az annál inkább.
    Ezek az állatok ugyan olyan kártékonyak, mint a rágcsálók, de ki veszi ezt észre? Csak az akinek kára van belőle és bosszúsága.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ha nincs pályázat, nincs pénz sem

Győr - „Aki lottóötöst akar nyerni, annak először lottózni kell" – kezdte… Tovább olvasom