Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 19°C | 30°C Még több cikk.

Egy és hét százalék között a munkanélküliség

A Győr környéki települések munkanélküliségi aránya – s ez a kijelentés a megye egészére érvényes – az országos adatokhoz viszonyítva alacsony: az átlag három-négy százalék.
Természetesen vannak kivételek, a bakonyaljai községekben vagy épp Gyömörén nem ritka a hat-hét százalékos regisztrált arány sem. Az okokat is keresi a Kisalföld, amikor leközli ötvenkét érintett település adatait.

A regisztrált munkanélküliek száma nem magas a megyében, főképp nem a Győr környéki településeken. Tudott tény, hogy a megyeszékhelyre települő multinacionális cégek a környékbeli kistelepülésen élő munkavállalókat is nagy számban foglalkoztatják, ami persze azt is jelenti, hogy az embereknek nap mint nap ingázniuk kell otthonuk és cégük között. Megteszik, hisz legtöbbjüknek más lehetősége nemigen akad, lakhelyükön ugyanis nincs cég, amely foglalkoztatni tudná őket.

A falvakban élők közül természetesen sokan dolgoznak még ma is a mezőgazdaságban, nemegyszer kényszervállalkozóként. A Kisalföld ötvenkét Győr környéki település munkanélküliségi arányát közli (május 20-i állapotot tükröző felmérésből). A lap hangsúlyozottan csak a regisztrált munkanélküliek számát tünteti fel, ami bizonyosan nem ad teljes képet, az arányok azonban hitelesen mutatják be a településeken élők lehetőségeit és helyzetét.

Problémák a Bakonyalján

A táblázatot nézve – nem csak azért, mert mindjárt a lista elején szerepelő községekről van szó – szembeötlő, hogy a megyéhez csatlakozó bakonyaljai településeken a legmagasabb a munkanélküliségi arány. Bakonyszentlászlón 5, Bakonygyiróton 6, Bakonypéterden 7 százalék fölötti. Túl azon, hogy ezeken a településeken a helyi ipar korántsem jelentős, s az embereknek – jó esetben – a legtöbbet kell utazniuk a munkahelyükre; sokszor gondot jelent az is, hogy adott képzettségükkel nem tudnak elhelyezkedni az iparban. Többségük most is a mezőgazdaságban dolgozna, ha lenne hol, de erre általában nincs mód.

A meglepő kivétel

A szomszédos Romándon azonban alapvetően más a helyzet. A munkanélküliségi arány hivatalosan nem éri el az egy százalékot sem, ez pedig többek között annak tudható be, hogy itt már vannak helyi vállalkozások. (A Kisalföld által összeállított, az iparűzési adó alapján közölt megyei listán is az előkelő 15. helyen szerepelt a település.) A volt téeszből alakult kft.-k több embert foglalkoztatnak, van fűrészüzem, s várhatóan egy új cég is alakul a bakonyaljai községben, ami újabb lehetőséget nyit a romándiak, illetve a környéken élők számára. Müller Gábor polgármester az egyik legfontosabb célnak épp ezt tartja: a Romándon élő embereknek ne kelljen feltétlenül Győrbe menniük, ha munkahelyet keresnek maguknak.

Ingáznának, ha lenne miért

Gyömörén más a helyzet, többen jártak és még járnának is be a megyeszékhelyre, de már nincs munkájuk. A legnagyobb probléma – mondta Németh Csaba, a község vezetője –, hogy zömében az ötven év körüliek veszítették el a munkájukat, akik nagyon nehezen kapnak még egyszer lehetőséget. A község közmunkát tud felajánlani néhányuknak, de nem mindenkinek. Jelenleg négy munkanélkülit tud Gyömöre önkormányzata ilyen módon foglalkoztatni, de ez csak részmegoldás a nyugdíj előtt állóknak. Többen kényszervállalkozók, számukra nyilván kevés vigasz, hogy községük az országos átlagot tekintve jól áll.

A megyére jellemző arány itt is nagyjából érvényes: a regisztrált munkanélkülieken belül 7–8 százalékos arányt képviselnek a tartósan munkanélküliek, és egyharmadnyit tesznek ki a 45 év felettiek. Közülük minden negyedik-ötödiknek valamilyen egészségügyi problémája is van.

A megyeszékhely adatai

Győr-Moson-Sopron megyében a foglalkoztatottsági ráta jelenleg 54 százalék, miközben az országos átlag 50,4 százalék. A megyében a munkanélküliség 4,6 százalékos, ami 9273 embert – köztük 488 pályakezdőt – jelent. A győri adatok ennél is valamivel jobbak. A városban a foglalkoztatottsági ráta a megyei átlagot 1,4, az országosat 5 százalékkal haladja meg.

A foglalkoztatottak csaknem kétharmada a szolgáltatási szférában, több mint egyharmada az iparban és az építőiparban, a fennmaradó kis rész pedig a mezőgazdaságban dolgozik. Döntő többségük a városon belül helyezkedett el. A megyeszékhelyen a szellemi tevékenységet folytatók aránya közel 14 százalékkal magasabb az országos átlagnál.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tízezren tartoznak a bírsággal

Csak idén több mint 26 ezer autóst büntettek meg a parkolóellenőrök Győrben, akik közül tízezren még… Tovább olvasom